A NER olyan, mint a brezsnyevi Szovjetunió: azt tudni, hogy bukni fog, de azt nem, mikor

Három, a jövő évi választást jó eséllyel befolyásoló dolog történt a magunk mögött tudott héten Magyarországon: a Pegasusgate, a brüsszeli pénzcsap – egyes elemzők szerint a jövő évi választásokig kitartó – elzárása, valamint az Orbán Viktor, illetve lehetséges kihívója, Karácsony Gergely által belebegtetett két népszavazás. Vajon ez megváltoztatta-e a választási esélyeket? Erről kérdeztük Szentpéteri Nagy Richardot.

„Nagyon benne van a hét történéseinek következményei között az is, hogy egyre jobban látszik: a király meztelen” – véli a politológus, aki azonban a képet árnyalva kifejtette: Orbán és kormánya két olyan ütést kapott (a Pegazusgate kirobbanása és a brüsszeli pénzek folyósításának elhalasztása), amelyekbe nem, hogy egy miniszter, de komplett kormányok belebuknának – legalábbis megrendülnének. Ez alól ők sem kivételek, s az ütés nyoma ugyan látszik is, ám – bár jósolni nem lehet –, de bizonyára meg tudják úszni ezt is. „Csak azt nem úsznák meg, ha Orbánról olyan kompromittáló videófelvétel kerülne ki, amelyen olyasmiket mond, csinál, amik ellentétben állnak azzal, amiről amúgy beszél, amit propagál – de ilyenre senki ne számítson, ilyen nem lesz” – tette hozzá.

Veszítettek a magabiztosságukból

S hogy miben látszik, hogy ha nem is megrendítő, de azért hatását tekintve, nem elhanyagolható csapást mértek ezek az ügyek az Orbán-rezsimre? Szentpéteri úgy véli, egyértelműen látszik, hogy veszítettek a magabiztosságukból. Ezt szerinte a népszavazás ötlete is mutatja. 

Némileg talán karikírozva festett le a politológus egy elképzelhető jelenetet: a Pegasus-gate kirobbanásának estéjén Orbán és szűk köre nagyon töri a fejét azon, hogy mit tudnak lépni, elterelendő a figyelmet a botrányról – nem jut hirtelen jobb az eszükbe, mint hogy visszahoznak egy pár éve már bevetett hármas csomagot, még akkor is, ha az akkor közvetlenül nem hozta meg számukra a sikert. 2016-ban is már javában dübörgött a Brüsszel-ellenes kormányzati óriásplakát-kampány – a migránskvóta apropóján –, amikor ugyanebben a kérdéskörben elindítottak  egy „nemzeti konzultációt”, majd meghirdettek egy népszavazást is – emlékeztet a politológus.

Az elsődleges cél a terelés

Szentpéteri szerint, azonban Orbán célja ezzel a népszavazással nem az, hogy érvényes legyen („ezekkel a szabályokkal a megosztott országban a szavazásra jogosultak 50 százaléka nem fog elmenni”), hanem az, hogy az emberek erről beszéljenek („és mi is erről beszélünk most”). A múltkor két választás között, félidőben volt a népszavazás, s bár érvénytelen volt, segített a választásig egyben tartani a tábort – emlékeztetett.

A súlyos botrányra muszáj volt valamit lépniük, hiszen el kellett terelni róla a figyelmet – fejtegette Szentpéteri, aki szerint „a téma abnormális, a kérdések nevetségesek, ám foglalkoztatja a Fidesz táborának egy részét, ha úgy tetszik, rezonál a lakosság egy részének véleményére, s Orbánék számára jó, ha inkább erről folyik a nyilvános közbeszéd”. Ők a népszavazás majdani érvényességével, érvénytelenségével nem foglalkoznak. Csak a kampány érdekli őket, a közbeszéd, amit addig is képesek befolyásolni, s el tudják érni, hogy erről beszéljenek, „bár ahhoz képest azért gyengécske.” 

Karácsony húzására nem is gondoltak

„Ennyi van ebben a népszavazási ötletben, ez számukra a pozitívuma, erre tudnak egy kicsit építeni most, amikor a kormány szemszögéből elfáradtak a dolgok” – állítja a politológus, aki közbevetésünkre, hogy nem tett-e alaposan keresztbe ennek Karácsony Gergely saját népszavazási húzása, úgy reagált: „este, amikor Orbánék kiötlötték a népszavazást és annak kérdéseit, nem gondoltak arra, hogy Karácsony lépni fog, nem számoltak ezzel a lehetőséggel, már csak azért sem, mert csak az országos népszavazásnak adtak zöld utat”. De azt a problémát tudják majd kezelni, például úgy, hogy nem írják ki 2022 áprilisa, azaz a választások előtt. Ha Orbánék megnyerik a választást, akkor már nem foglalkoznak a Karácsony-féle népszavazással, ha meg nem, akkor az már nem oszt, nem szoroz a számukra.

Ismét hamis a propaganda

Egy szó, mint száz, Szentpéteri szerint ez a népszavazási ötlet elterelő hadműveletnek nem rossz, a cél, hogy ne beszéljenek a másik kettőről. Az persze tény – folytatta –, hogy teljesen nem lehet a másik kettőt sem elhallgattatni. Erre Orbánék pedig azt lépik, hogy összekötik a két, egymástól egyébként független dolgot, azt állítva, hogy azért nem jön a pénz Brüsszelből, azért támad minket az EU, mert  mi normálisak vagyunk – ebben persze nem zavarja a kormányt, hogy semmi köze a két kérdésnek egymáshoz. A pénzcsapok elzárásának oka ugyanis a jogállamiság helyzete Magyarországon.

„Ha Orbánék eleget tennének a jogállamisági feltételek javítását követelő Európai bizottsági követeléseknek, s a többi között helyreállítanák az ügyészség, az igazságszolgáltatás függetlenségét, akkor szinte egy új alkotmányt kellene megfogalmazniuk” – mutatott rá a politológus, hozzátéve: akkor szinte már nem is lenne szükség kormányváltásra. „De látjuk, hogy inkább lemondanak 2500 milliárd forintnyi helyreállítási segélyalapos uniós ingyen-pénzről, csak azért, hogy Varga Zs. András lehessen a Kúria elnöke”. 

Mind többen vallják: Orbántól kellene már megszabadulni

Összegezve, szerinte „mindenképpen korrodálja Orbánt mindaz, ami a héten történt, s habár egyelőre ugyan nem látszik, hogy akár a Pegasus-gate-be, akár a brüsszeli pénzcsapok elzárásába belebukna, de azt világosan mutatja, hogy Orbánnak és szűk körének kivételével – idehaza és az Európai Unóban, de a világon is – szinte mindenkinek jobb lenne, ha nem maradna az amúgy is életképtelen Nemzeti Együttműködés Rendszere, amelynek egyetelen célja a hatalom, amivel képes elfedni a mérhetetlen korrupciót” – mondta, rámutatva: „a NER olyan, mint a brezsnyevi Szovjetunió, arról is tudtuk, hogy nem lehet sokáig működtetni, de azt nem, hogy mikor bukik meg” – vont párhuzamot az alkotmányjogász, politológus.

Végezetül leszögezte: „a közvélemény jelentős része is úgy érzi, ahogy azt a minap az unió rangidős külügyminisztere, a luxemburgi Jean Asselborn meg is fogalmazta: „arról kéne az Európai Unióban népszavazást tartani, hogy tolerálják-e az EU-ban Orbánt”, ezzel egy csapásra az összes problémától meg lehetne szabadulni.