A nőket is Istennek tetszőként kezeli – jellemezte Ferenc pápa döntését Beer Miklós

A váci egyházmegyét 15 éven át vezető egyházfő megkeresésünkre egy rövid visszatekintéssel kezdte válaszát, amivel felhívta a figyelmet, hogy a keresztény egyház történetében mindig fontos szerepet töltöttek be a zsinatok. Legutóbbi mérföldkő volt például ’62-’65 között a Második vatikáni zsinat. Ezt követően VI. Pál pápa bevezette az időközi tanácskozások rendjét és ezt nevezte el Püspöki Szinódusnak. Ezt Ferenc pápa „egy kicsit felgyorsította” s ennek lényegeként mindig egy-egy meghatározó témát dolgoznak fel és beszélnek át, mint például a család, az ifjúság, tavaly az amazóniai egyház helyzete: „ezt úgy lehet felfogni, mint egy ország parlamentjét egy nagy tanácsadó testületet”. Ez titkársággal is rendelkezik és itt nyert eddig nő által be nem töltött pozíciót Ferenc pápa kinevezése által Nathalie Becquart, ami Beer Miklós megfogalmazása szerint egy nagyon magas posztként értékelhető:

– A nők szerepe az egyházunkban már a Második vatikáni zsinat után előtérbe került, amikor XXIII. János pápa már meghívott megfigyelőként nőket. Ezt folytatta VI. Pál pápa is és lassan-lassan elfogadottá vált, hogy nők is kaphatnak a papok mellett valamilyen egyházi feladatot. Ferenc pápa ezt a folyamatot felgyorsította azzal, hogy tavaly kinevezte vatikáni államtitkárságra egy szintén magas a titkárság vezetőjének első helyetteseként Francesca di Giovannit.

Véleménye szerint az a tény, hogy nőként szavazati jogot szerez bárki a vatikáni zsinatban, egyértelműen történelmi lépésként értékelhető, s ez azt jelzi, hogy a katolikus egyházban „komolyan veszik a nőket”. Egyértelmű a pápai szándék, hogy a nők is komoly felelősséggel vehessenek részt az egyházi munkában s „ez mindenképpen nagy dolog, mert ilyen magas beosztása a Vatikán történetében nőnek még sosem volt”.

Ismerve Ferenc pápa progresszív törekvéseit, bizonyára akadnak ellenlábasai s így magától értetődő a kérdés, hogy mindez milyen visszhangot váltott ki az egyházi vezetők körében? Beer Miklós eddig nem találkozott a kinevezéssel kapcsolatos ellenvéleményekkel, de a pápa rendelkezéseivel szemben egyértelműen tapintható egy erős ellenállás a kezdetek óta. Ezzel együtt hangsúlyozta, hogy a friss hír egy Ferenc pápa által elindított folyamat egyik állomás. Két éve például a szinódus kapcsán vetette fel  a női diakónusi szolgálat lehetőségét, akik a felszentelt papok mellett tevékenykedhetnek „szerpapokként”, akik lehettek családos emberek s a nők szerepét itt is gyakorlati megfontolásra ajánlja a pápa.

„ Ez év január elején pedig kiadott egy olyan rendelkezést, hogy a liturgiában, a szentmiséinkben a hivatalos felolvasói és áldoztatói szolgálatra is lehessen nőket felkérni. Ez szintén az említett progresszív folyamathoz csatolható, ami elindult a katolikus egyházban.  

A nyugalmazott püspök kiemelte, hogy mindenképpen látványos folyamat a pápa a nők szerepét erősítendő szándéka az egyházban. Hozzátette, hogy ezt igazolja az a tény is, amit érdemes megfigyelni, hogy az elődeitől eltérően, Ferenc minden beszédét úgy kezdi: „kedves testvéreim és nővéreim”. Ezzel is jelzi, hogy odafigyel a nők jelenlétére. 

Arra a kérdésre, hogy ez a progresszivitás felmorzsolja vagy szélesíti-e a katolikus egyház jelenét és jövőjét, utalt arra, hogy sokan vannak Ferenc pápa törekvéseivel szemben is, féltik az egyházat Ferenc intézkedéseitől:

– Ezek az ultrakonzervatívok, akik sajnos elég kellemetlen, fájó jelenségek egyházunk életében. Ezzel együtt azt hiszem, hogy egyházunk jövőjében ezek nagyon kedves, szép, biztató jelek, hogy tényleg az Úristen szándékát keressük, aki Jézus édesanyjának, Máriának a személyében egy női példaképet is adott nekünk. Az, hogy a Vatikánban ilyen magas beosztást kapnak nők, egyértelműen egy előremutató tett a pápa részéről – csodálom a bátorságáért, amivel mindezt következetesen vállalja.