A nyugdíjasokról szót sem ejtett Orbán

2019. február 16. 20:18

„A nyugdíjasok elvárták volna, hogy legalább az említés szintjén szóba kerüljenek Orbán Viktor évértékelőjében, hiszen a 2,6 millió nyugdíjban és nyugdíjrendszerű ellátásban részesülő magyar ember teremtette meg élete munkájával azt az alapot, amelyre épülhet az ország” – szögezte le a Hírklikknek Korózs Lajos. Ha Orbán nem is, de kormányának tagjai rendre megszólalnak nyugdíjasügyben, de „kritikán aluli” a mondandójuk: 2019-ben is még a 2010 előtti kormányokra mutogatva vádaskodnak ahelyett, hogy az idősekről is megfelelően intézkednének – derül ki a szocialista politikus szavaiból.

Orbán Viktor évértékelőjének nem csak az a lényege, hogy mi hangzik el, hanem az is, hogy mi nem. Hűen tükrözi ugyanis egész politikáját, beleértve társadalompolitikáját is. Aminek egyik alapja, hogy ott hagyják az út szélén a kevésbé tehetőseket, a leszakadókat, a rászorulókat, akikkel csak annyiban tartják érdemesnek foglalkozni, amennyiben szavazatokat hoznak a Fidesznek egy-egy választáson: ezt  pedig egyszerű módon igyekeznek – nem kis sikerrel egyébként – elérni, a választások előtti különféle legális és illegális juttatásokkal.

E körbe tartoznak a nyugdíjasok is – tavaly például hogyhogy nem, valahogyan pont az áprilisi országgyűlési választások előttre hozta a kormány az amúgy hagyományosan az év végén, Karácsony tájára időzített 12 ezer forint értékű Erzsébet-utalványok szétosztását.

Nos, a nyugdíjas téma nem került elő Orbán beszédében, még az említés szintjén sem.  „Ez kritikán aluli” – szögezte le portálunknak Korózs  Lajos, aki szerint annyit elvártak volna, hogy a miniszterelnök nyugdíjkorrekciós programot jelentsen be, de minimum azt, hogy beszéljen arról: látják, ismerik a nyugdíjas tömegek általános helyzetét. Pedig a kormányzatnak ha máshonnan nem, legalább abból a számtalan levélből, indítványból ismernie kell a nyugdíjas társadalom problémáit, amelyekkel a nyugdíjas szervezetek fordultak Orbánhoz is. Példaként említette azt az általa az Országgyűlésben az EMMI-t vezető miniszternek benyújtott írásbeli kérdést, amelynek a címe: „Milyen válaszokat adhatunk a megyei nyugdíjas parlamenteken felvetettekre I.?”. A nyugdíjasok szervezetek pedig 29 pontba szedték össze a problémákat, illetve javaslatokat, s ezek különféle csatornákon el is jutottak a kormányzathoz azaz „Orbánnak ismernie kell, hogy mi feszíti szét a nyugdíjas társadalmat” – szögezte le Korózs.

Három dolog a legsürgetőbb s legfontosabb: létre kell hozni egy érdekegyeztető fórumot, ugyanis „2010 óta ilyen nincs, hiszen az Idősek Tanácsa nem országos szervezet, nem tagja az a négy szervezet sem, amely valóban lefedi az egész országot”.  Egy másik elvárás: szűkíteni kell a bérek és a nyugdíjak között elviselhetetlenül kinyílt ollót. A harmadik, amire megoldást kell találni a legkisebb és a legnagyobb nyugdíjak közötti elképesztő különbség mérséklése – mondja Korózs, emlékeztetve arra, hogy „a járulékplafon eltörlésével és az öregségi nyugdíj bebetonozásával soha nem látott – esetenként több mint százszoros – különbség van a nyugdíjak között”.

Ám ahelyett, hogy Orbán és az emberei érdemben foglalkoznának a felvetett problémákkal, javaslatokkal, hamis vádaskodáskkal és rágalmakkal, alig-igazságokkal, hamisan beállított adatokkal, mutatókkal mutogatnak vissza a 2010 előtti kormányokra. Korózs – szavai alátámasztására – példaként említi a Rétvári Bence EMMI-államtitkár minapi sajtótájékoztatóján elhangzottakat, amelyen félrevezető adatokból és féligazságokból nem volt hiány, ilyenekkel próbálta alátámasztani a hangzatos állítását: „Nem csökken a nyugdíjak értéke, amíg polgári kormány van Magyarországon, az idősek továbbra is számíthatnak a Fidesz-KDNP-re, amely szavakban és tettekben is megbecsüli őket”. 

Ám miközben Rétvári azt állította, hogy 2010-ben „tragikus helyzetben” volt a Nyugdíjbiztosítási Alap (Ny.A.), mert 400 milliárdos hiányt hagytak rájuk, addig az igazság az (elég elolvasni a mindenki számára nyilvánosan hozzáférhető  2009. évi zárszámadást , valamint a 2010-eset, továbbá az ÁSZ jelentéseit, de akár a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző testület 2011. január 20.- i határozatát, amely példa értékűnek minősítette az akkor még létezett ONYF szakmai munkáját. 2009-ben az Ny.A. 7,2 milliárd forint hiánnyal zárt, 2010-ben pedig 3,687 milliárddal (úgy, hogy 2010-ben közel 3 milliárdos működési előirányzat maradvány képződött).  2009-ben a két társadalombiztosítási alap együttes hiánya (benne az Ny.A. említett 7,2 md-os deficitjével) a fele volt annak, mint amennyit emlegetett.  Korózs egyébként felhívja a figyelmet arra, hogy az alap számait egyébként is előre megtervezik, ám azt nem lehet előre megmondani, hogy hányan halnak meg (azaz esnek ki az ellátottak közül), a nyugdíjkorhatárt vagy -jogosultságot elértek közül hányan mennek valóban nyugdíjba, s hányan választják, hogy még rádolgoznak. „Általában 5-8 százalékos eltéréssel kell számolni emiatt, nem lehet a tervszámot statikusnak venni;  pár milliárdos eltérés attól teljesen természetes” – mondta a politikus.

Szerző: NVZS