A püspök úrnak igaza van: győzzön a józan ész!
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök úr kész gondoskodni a szegediek és az egyházmegye egész népének szép jövőjéről. Ha a kormány, a város, az egyetem és az egyházmegye képes lenne összefogni, nagy dolgok születhetnének, amint az történt a Trianon utáni időkben. De szép is lenne!
Valószínűleg az a bökkenő az egészben, hogy a megnevezett szereplők mindegyike másként képzeli el az összefogást, nemkülönben a megvalósításra érett nagy dolgokat, célokat. Az Alaptörvény VI. cikkely 2. bekezdése erről ekként intézkedik: „Magyarországon az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállók. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal.“ Ebbe aztán sok minden belefér.
Az egyházmegye 2030-ban lesz kerek ezer éves, ennek méltó megünneplésére kapott az államtól 20 milliárd forintot. Ebből sikerült felépíteni például a 8000 férőhelyes Szent Gellért Fórumot, a futballstadiont, amelyet 13,4 milliárd forintból húzták fel. Ez volt a nagy dolgok egyike, amelyet az állam és az egyházmegye együttműködésében valósítottak meg. (Nem vagyok kellően járatos a katolikus szertartásrendben, de szerintem a stadionban misézni is lehet.)
A püspök úr szerint további fontos, közös cél lenne a betegeskedő Európa meggyógyítása. Magyarország és Lengyelország együttesen fáradozik azon, hogy a liberális kórság emésztette öreg földrész népei ismét rátaláljanak keresztény gyökereikre, amelyeket valójában el sem vesztettek, csak a francia forradalom óta úgy határoztak: az egyházakat többé nem engedik beleszólni a politikai döntésekbe. Az eminenciás úr szerint ebbe aztán bele is betegedtek, s ránk vár a nehéz feladat, hogy terápiát alkalmazzunk Európa gyógyulásáért. Mondhatom, határtalan önbizalom jellemzi a püspök urat, hogy vállalni mer ilyen ambiciózus feladatot - annál is inkább, mert az Európai Parlament kétharmados egyetértéssel fogadta el a Sargentini-jelentést, amely Magyarország jogi és erkölcsi állapotáról semmi jót nem tartalmaz. Európa nem kér a magyar és a lengyel terápiából, sőt kifejezetten elutasítja azt, mint mérgezőt. Ez ügyben tehát még várni kell a nagy dolgokra.
Viszont ami az önkormányzati választást illeti, bármely politikai árnyalat híve messzemenően egyet érthet a püspök úrral! „Annyira nyilvánvaló, hogy mi az érték és mi nem az. Az önkormányzati választást nagyon sokan a saját céljukra használják, eszük ágában nincs a település javán gondolkodni. Sajnos ez már majdnem, hogy megszokott jelenség. Mondom, én a józan észben bízom.”- nyilatkozta a Délmagyarnak. E szavak nem szorulnak magyarázatra, ki-ki gondolhat, amit akar. Aztán usgyi! Irány a szavazófülke!
