A szabadságharcos a migránsoktól is megvéd

Szokásos péntek reggeli – interjúnak álcázott – rádiószózatában a kormányfő kijelentette, hogy a járványok és népvándorlások korát éljük, az ebből fakadó kihívásokra kell felkészülni. Kisvártatva azonban elárulta azt is, hogy a járvány kérdése elmegy, viszont a migráció visszakerül az európai politika középpontjába. Orbán Viktor nyilván a reményeit fogalmazta meg, de ennél is továbbment. Világosan értésre adta, hogy mit kíván a választási kampány középpontjába állítani. Erre utal az is, hogy az ismét meghirdetett nemzeti konzultáció kérdései között a járványügyi és gazdasági témák mellett, a migrációról is várják a válaszolók véleményét. Bár azt is mondta, hogy napjainkban még nem a menekültügy a fő téma, de hozzátette, vigyázni kell, mert a migránsok már itt vannak a kapuk előtt.

– Valóban itt vannak? – kérdeztük először Szent-Iványi Istvántól.

– Nem, szerintem nincsenek. Azért is szánják ezt a következő választás fő témájának, mert nem tudtak újat kitalálni. Egyszer már bevált, hiszen a 2018-as választás előtt fontos vivőanyag volt, és ez az a terep, ahol az ellenzék nem tudja felvenni velük a versenyt. Egyrészt ugyanis diszkreditálták őket, miközben a közvéleményt úgy hangolták, hogy minden finomabb, kiegyensúlyozottabb álláspontot már a migránsok melletti kiállásnak láttatnak. Úgy számítanak tehát, hogy erre lehet építeni a kampányt, amelyben persze lesz bőven emellett gyurcsányozás, sorosozás, meg sok minden. Az viszont látszik, hogy miután az utóbbi egy-másfél évben ez a téma a járvány miatt háttérbe szorult, most elő lehet újra venni. Annál is inkább, mivel érzik, a pandémia nem lehet majd központi téma. Az oltási kampánnyal ugyan sikeresen visszavették a kezdeményezést, de az egész kezelése nem állítható be sikertörténetnek. A halottak magas száma, a korrupciós jelenségek, például a lélegeztetőgépek üzlete körüli zűrzavar, valamint a kínai és az orosz vakcinákkal kapcsolatos problémák miatt, erre nem lehet felfűzni a kampányt. Ebből következően, Orbán Viktor a migrációs témát akarja majd csúcsra járatni.

– A miniszterelnök rögtön azt is közölte, hogy keményíteni szeretné a magyar álláspontot. Szerinte két évig semmilyen migrációt nem szabadna engedni Európában.

– Nem gondolhatja komolyan. Ez olyan extrém javaslat, amelynek megvalósítása lényegében lehetetlen, bár önmagában jól hangzik. De ha jobban utánagondolunk, zavaros az egész. Ha ezt bevezetik, mi lesz például a honosított futball-magyarokkal, vagy azokkal a határon túli emberekkel, akik át akarnak települni és fel szeretnék venni a magyar állampolgárságot? Ennek az ötletnek valamelyest csak az adhat értelmet, hogy annyira extrém, amit az ellenzék azonnal megtámadhat. Ha pedig belesétálnak a csapdába, akkor rájuk lehet fogni, hogy korlátozás, ellenőrzés nélkül be akarnak engedni mindenkit. Vagyis a fő cél éppen az, hogy végképp hátrányos pozícióba szorítsa az ellenzéki összefogást.

– Ezzel a javaslattal azonban nemcsak az ellenzéknek lehet baja, hanem az Európai Uniónak is.

– Az unióval amúgy is elkerülhetetlenek a nagyobb konfliktusok. A Fidesz európai néppárti tagsága eddig jelentett bizonyos fokú védelmet, de miután távozniuk kellett, ez megszűnt. Ráadásul szeptember-októberben elindulhatnak a jogállamisági eljárások is, s meglepő lenne, ha elsőként nem a magyar és a lengyel ügyeket tárgyalnák. Vagyis rengeteg problémával kell majd Orbán Viktornak szembenéznie. Ő azonban pontosan arra épít, hogy ez még előnyös is lehet számára, hiszen a táborának tetszik ez a szabadságharcos alapállás. Újra bebizonyíthatja, hogy kitartóan harcol, a brüsszeliekkel épp úgy, mint magyarországi csatlósaikkal. Csak ezzel lehet magyarázni, hogy most ismét a középpontba akarják állítani a migrációt. Más ugyanis nem indokolja. Sem Magyarországra, sem más államokra nem nehezedik a korábbinál nagyobb nyomás. Igaz, a nemzetközi migrációs szervezetek azt jelezték, hogy az év első hónapjaiban valamivel többen érkeztek, mint tavaly. Olaszországban és Görögországban van némi növekedés, Spanyolországra is valamivel nagyobb nyomás nehezedik, de nem drámai a helyzet. Nem olyasmiről van szó, mint 2015-ben, amikor százezrek és milliók akartak jönni. 

– Magyar ember migránst ugyanúgy nem látott még, mint marslakót. Miért látszik ez mégis alkalmas fegyvernek, különösen a bizonytalanok megnyerésére?

– A felmérések valóban azt mutatják, hogy némileg változott a helyzet. Hat-hét évvel ezelőtt még a magyar társdalom túlnyomó része ugyanúgy viszonyult a migráció kérdéséhez, mint az európaiak többsége. Volt tehát tolerancia és nem voltak ellenséges érzelmek az érkezőkkel szemben. Mostanra ez megváltozott. Magyarország népessége már a migrációt leginkább ellenzők közé tartozik. Ez azért is döbbenetes, mert a történelem tele van olyan helyzetekkel, amikor innen menekülni kellett. Legutóbb 1956-ban több százezer magyar menekült el és talált hazát máshol. De korábban is volt erre példa, gondoljunk csak a Kossuth-, vagy a Rákóczi-féle emigrációra. Nagyon sajnálatos, hogy a magyar közvélemény jelentős részét ennyire szembefordították az ország történelmével. A kormánypárti médiában még most is fő helyen tálalnak olyan híreket Európából, amelyek ott egyáltalán nem lényegesek, de itt lehet velük propagandát folytatni, hiszen migránsok szerepelnek bennük. Ezzel azt sugallják, hogy a migránsok miatt, szinte lehetetlenné vált az élet, az emberek félelemben és rettegésben töltik napjaikat. Csakhogy az ott élőktől pontosan lehet tudni, hogy ez egyáltalán nincs így. A bűnözési statisztikák is azt mutatják, hogy ahol beengedték a migránsokat, semmivel sem rosszabb a helyzet, mint például Magyarországon. Ám a jelek szerint, ez egyáltalán nem zavarja azokat, akik a migrációt kívánják a kormánypárti kampány középpontjába állítani.