A sztrájkjog állami elszabotálása miatt, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul két szakszervezet
Miután a magyar állam elszabotálta a szociális ágazat 2020-ra tervezett gördülő sztrájkját, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult.
A kormány eleve nem tett értékelhető ajánlatot a sztrájk idején a munkavállalóknak teljesítendő elégséges szolgáltatásra, majd a bíróság olyan hosszan vizsgálta a jogvitát, hogy a sztrájkot nem lehetett megtartani. Ha sztrájkolni a gyakorlatban nem lehet, akkor valójában a sztrájkjog alapjogként nem is létezik – olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.
A Helsinki Bizottság szerint a hatályos sztrájktörvény szerint a lakossági alapszolgáltatást végző munkáltatónál sztrájkolni csak akkor lehet, ha előzőleg a munkaadó és a munkavállalók megegyeznek a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről, vagy ha nem sikerül, akkor bíróság állapítja meg azokat. A szakszervezetek a még elégséges szolgáltatásról az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkárával tárgyaltak, ő azonban ahelyett, hogy érdemi javaslatokkal segítette volna elő a megegyezést, egyszerűen tárgyalásra alkalmatlannak minősítette a szakszervezetek ajánlatát. A SZÁD és az MKKSZ ezután fordult bírósághoz, a Kúria pedig 2020. november 25-én jogerősen a szakszervezeteknek adott igazat. De mivel az ítéletet csak 2020. december 28-án kézbesítették, ezért az előre bejelentett napok közül egyetlenegyen sem lehetett már sztrájkolni. A sztrájk meghiúsult. A SZÁD és három munkavállaló a Magyar Helsinki Bizottság segítségével most a strasbourgi bírósághoz fordult.
„Ha semmilyen következménye nincs annak, hogy a sztrájk azért hiúsult meg, mert a kormány nem teljesítette jóhiszeműen a tárgyalási kötelezettségét, és a jogalkotó nem hozott olyan eljárási szabályokat, amelyek biztosítják az ilyen jogviták kellően gyors lefolyását, akkor a jövőben semmi nem akadályozza meg, hogy ugyanígy elszabotáljanak bármilyen sztrájkot. Ezért nem csak a saját igazunkat keressük Strasbourgban, hanem mindenkiét, aki a jövőben sztrájkot akar szervezni” – mondta Köves Ferenc, a SZÁD elnöke.
A szociális terület az egyik legrosszabban fizetett ágazat Magyarországon, a diplomások között ők kapják a legkisebb munkabért. Ráadásul számos kedvezményüket és béren kívüli juttatásukat elvették, noha nagyon fontos és mentálisan megterhelő munkát végeznek. Ezért a SZÁD és az MKKSZ 2019 december 17-én sztrájkot kezdeményezett a szociális ágazat munkavállalói érdekében. Terveik szerint 2020 februárjától decemberéig havi egy-egy napot leállt volna a munka az ágazatban, amíg követeléseiket nem teljesíti a kormány.
