A szülők a tesztelést támogatják, de sokan feleslegesnek, sőt károsnak tartják a korlátozásokat
Önkéntes alapon, ma kezdődik a tanárok, az óvodai és bölcsődei dolgozók tesztelése. A tesztelést általában a szülők is fontosnak tartják, ám ahogy egyre mélyebben járunk a járvány okozta gondokban, úgy differenciálódik a véleményük az iskolai járványkezelésről. A Hírklikk november 6-án közölte a Szülői Hang Közösség által végzett, tízezer szülő visszajelzése alapján készült felmérést, amely szerint a járvány terjedésének megfékezésére – a nehézségek ellenére – a szülők többsége (59 százalék) kívánatosnak tartaná, hogy a jelenleginél szélesebb körben térjenek át a távoktatásra. Most az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME) által végzett kutatást ismertetjük. A tizenötezer szülő válaszából az derül ki, hogy a válaszadók többsége kevesebb korlátozást szeretne, félti a gyerekeit a jelenlegi helyzet káros hatásaitól, és nem tartja az iskolák bezárását és az online oktatásra való áttérést szükséges és hatásos intézkedésnek. Az alábbiakban az ESZME kutatását ismertetjük.
A 2020. november 9. és 20. között végzett felmérésből kiderül, hogy a tizenötezer válaszadó közel négyötöde koronavírussal kapcsolatos személyes tapasztalatok birtokában válaszolt a kérdésekre, közvetlen környezetükben (családban vagy közvetlen baráti körben) vannak olyanok, akik már átestek a betegségen (53,2 százalék) vagy pozitív teszt ellenére, tünetmentesek voltak (23,6 százalék). A válaszadók 14,7 százaléka az egészségügyben dolgozik, de sokan dolgoznak a kiskereskedelemben és a vendéglátásban is. Nincs viszont olyan válaszadó szülő, aki az oktatást jelölte volna meg munkaterületeként.
A válaszadók között nem akadt olyan, aki kevésnek tartaná az iskolákban, gyermekintézményekben a vírusra hivatkozva bevezetett intézkedéseket, viszont csak mintegy egyharmaduk tartja éppen megfelelőnek azokat (31,5 százalék), a többség túlzónak (36,2 százalék) vagy nagyon túlzónak tartja őket (32,3 százalék). A válaszokból az is kiderül, hogy 87 százalék érzi legalább annyira biztonságban a gyermekét az iskolában, mint máskor.
Szükséges, káros, fölösleges intézkedések
A bevezetett intézkedések közül a legtöbben (81,6 százalék) a padok, tantermek rendszeres fertőtlenítését támogatják, bár közülük sokan (43,1 százalék) szükségesnek tartják ugyan, de a hatásosságukról nincsenek meggyőződve. A lázmérést valamennyi válaszadó feleslegesnek tartja, ugyanakkor ez az egyetlen olyan intézkedés, amit mindenki tapasztalt már. A leggyakrabban alkalmazott intézkedések között van a kötelező kézfertőtlenítő használat (78,9 százalék), a kötelező maszkhasználat (74,6 százalék) és az, hogy szülők nem mehetnek be az iskolába (82,1 százalék). Ezeknek az intézkedéseknek a szükségességéről és hatásosságáról a válaszadók kevesebb mint 10 százaléka van meggyőződve, ám igen sokan kifejezetten károsnak tartják őket. A gyerekek közötti kötelező távolságtartásról mindössze a válaszadók 15,6 százalékának van tapasztalata, de egyetlen válaszadó kivételével senki nem tartja azt jónak, míg 8 százalék szükségesnek tartja, de hatásosságáról nincs meggyőződve.
Senki sem tartja hatékony intézkedésnek a tanórán kívüli tevékenységek tilalmát, bár 12,3 százalék ennek ellenére szükségesnek, míg a többség kifejezetten károsnak tartja, ugyanakkor az iskolák egyharmadában (36,9 százalék) ez a realitás. A válaszadók 6,3 százaléka tartja hatásosnak a házi karantén elrendelését az egész osztály vagy iskola számára abban az esetben, ha egy diáknak vagy egy tanárnak koronavírusos tünetei vannak, ám a válaszadók 67,2 százaléka úgy nyilatkozott, hogy annak ellenére szükségesnek tartja, hogy nincs meggyőződve annak hatásosságáról. A válaszadók 23,4 százaléka támogatná az intézményekben minden diák és tanár egyszeri letesztelését. A kutatás indulásának napján jelentette be a kormány a középiskolák bezárását, amire így még rá lehetett kérdezni. Ezt közel a válaszadók fele (46,3 százalék) tartja hatásos és szükséges intézkedésnek, míg a többség inkább károsnak, mint hasznosnak (34,5 százalék) vagy kifejezetten károsnak (19,2 százalék) tartja, ebben a kérdésben senki nem semleges.
Az intézkedések hatása az emberi kapcsolatokra
A válaszadók 98,7 százaléka gondolja úgy, hogy az intézkedések károsak az emberi kapcsolatokra. Senki nem tart attól, hogy a gyerekek közösen használt tárgyaktól megfertőződhetnének, és azt is csak aránylag kevesen tartják reális veszélynek, hogy társaiktól (31,2 százalék) vagy tanároktól (39,7 százalék) megfertőződnének a vírussal. A többség (64,8 százalék) nem tart attól, hogy a gyerekek esetleg megfertőzhetnek idős vagy beteg családtagokat. A döntő többség (68,7 százalék) úgy gondolja, az intézkedések veszélyeztetik gyermekeik lelki egészségét, de sokan tartanak attól, hogy a maszkviseléstől (53,9 százalék) illetve a rendszeres kézfertőtlenítő használattól (42,3 százalék) megbetegedhetnek a gyerekeik.
Más országok hazaitól eltérő gyakorlatát is véleményezték a válaszadók. A döntő többség (73,5 százalék) jónak tartaná, ha 12-14 éves kor alatt nem lenne kötelező a maszk használata, és a válaszadók közel kétharmada (64,9 százalék) úgy gondolja, senki számára nem kellene előírni a kötelező maszkviselést. Azt, hogy minden gyerek számára kötelező a maszkviselés zárt térben és az utcán is, mindössze egyetlen válaszadó tartotta jó megoldásnak, ám a kutatás kezdete után ezt a rendelkezést hazánkban is bevezették. Az iskolák bezárását mindössze a válaszadók 19,7 százaléka tartaná esetleg jó megoldásnak még távoktatás mellett is, de szinte senki (3 százalék) nem biztos abban, hogy ez jó megoldás lenne. Erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy jó-e, ha teljesen a szokásos rend szerint működnek az iskolák – ezt 57 százalék jó megoldásnak tartja, 43 százalék rossznak, de senki nem semleges a kérdésben.
Jó megoldás, ha a szülő dönthet
A válaszadók közel kétharmada (61,8 százalék) jónak tartaná, ha gyerekeket csak súlyos tünetek esetében tesztelnének, és hasonló arányban (64,7 százalék) gondolják azt, hogy jó megoldás, ha a szülő döntheti el, mikor kezdhet el iskolába járni a gyereke egy megbetegedés után. Érdekesen oszlanak meg a vélemények azzal kapcsolatosan, hogy egy gyerek vagy tanár megbetegedése esetén lehessen-e továbbra is iskolába járni. Ebben a kérdésben a válaszadók egyharmada semleges (35,4 százalék), egyharmaduk (33,6 százalék) teljes mértékben támogatná, míg közel egyharmaduk (31 százalék) teljes mértékben elutasítja ezt a megközelítést.
A válaszadók döntő többsége nem gondolja úgy, hogy a pedagógusokat komolyabb veszély fenyegetné az iskolában, mint családjuk körében (73 százalék) vagy bármilyen más munkahelyen (87 százalék), ennek megfelelően viszont 10 százalék alatt van annak a támogatottsága, hogy a veszélyeztetett korú vagy krónikusan beteg pedagógusok esetleg kapjanak lehetőséget arra, hogy ne járjanak be dolgozni. A válaszadók között egyetlen akadt, aki beadatná magának vagy gyerekeinek a védőoltást, ha az ingyenesen hozzáférhetővé válna, a többi válaszadó vagy egyáltalán nem bízik a vakcinában (53 százalék) vagy biztosan várna legalább néhány hónapot és mások tapasztalatai alapján hozna döntést (47 százalék). A válaszadók mindössze 4,5 százaléka esett át már koronavírus teszten, de 16,8 százalék úgy gondolja, átesett már a betegségen, bár nem tesztelték. A válaszadók harmada (35,2 százalék) nem tartja szükségesnek vagy megbízhatónak a koronavírus teszteket, de közel ugyanennyien (30,1 százalék) rendszeresen teszteltetnék magukat és családjukat is, ha a teszt ingyenesen hozzáférhető lenne.
A kutatás anonim online kérdőív segítségével készült. A kérdőívet nem terjesztették a közösségi médiában, így nagyobb biztonsággal állíthatják, hogy azt valóban szülők és nem botok töltötték ki, 14762 kitöltés érkezett. A kérdőívbe be volt építve egy kizáró kérdés (Szerintem a koronavírus nem létezik), ám ezt az opciót egyetlen kitöltő sem választotta.
A kutatás ezen a honlapon olvasható.
