A vírus ellenszere – a kockázat csökkentése
Óvatosság és ésszerűség. Napjainkban ez lehet a világméretű és még folytatódó járvány kezelésének két kulcsszava – mondta Hírklikknek Kökény Mihály egészségügyi szakértő. A volt miniszterrel a napokban megjelent két fontos hírről beszélgettünk.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra próbálja rávenni a tagállamokat, hogy egyelőre ne oltsanak be senkit harmadszor. Legalább szeptember végéig moratóriumot hirdetnének. Tedros Adhanom Ghebreyesus főigazgató mindezt azzal indokolta, hogy előbb a szegényebb országokba kellene elegendő vakcinát juttatni. Elfogadhatatlannak vélte, hogy azok az államok, amelyek eddig az oltóanyagok zömét felhasználták, most még többet oltsanak, miközben sok országban még a legsérülékenyebb csoportok immunizálása sem történt meg
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy akinek szüksége van rá, az ne kaphassa meg azt a vakcinát, amelyre már augusztus elseje óta regisztrált – mondta Kökény Mihály. Hiszen Magyarországon már elindult az újabb oltási szakasz, de több országban – így például az Egyesült Államokban, Izraelben és Németországban is – készülnek rá. A szakember szerint elsősorban azoknak lehet szükségük az újabb adagra, akiknél az első két oltás után nem alakult ki megfelelő védettség. Változatlanul azokat a 60 éven felülieket sorolják a leginkább veszélyeztetettek közé, akiket az év elején oltottak be, és kínai vakcinát kaptak. Akik viszont mRNS alapú oltáshoz jutottak, azoknak nem annyira sürgős az emlékeztető adag beadása.
A WHO főigazgatója elsősorban arra a világméretű problémára akarta felhívni a figyelmet, hogy sok olyan terület van, ahol még csekély az átoltottság – folytatta a volt egészségügyi miniszter. Hatalmas különbségek vannak ugyanis a különböző földrészek lehetőségei között. Ghebreyesus tehát arról beszélt, hogy az eddiginél nagyobb szükség lenne a szolidaritásra, hogy csökkenhessenek az igazságtalanságok, az egyenlőtlenségek és a méltánytalanságok. Igaza van abban – mondta Kökény Mihály –, hogy nem tisztességes hatalmas készleteket bespájzolni, miközben sok országban hiány van a vakcinából. Elképzelhető lenne tehát, hogy a gazdagabb országok készleteikből juttassanak azoknak, amelyeknek nincs elég oltóanyaguk. Már eddig is voltak különféle segélyprogramok a fejlődő világ felzárkóztatására, ezeket kellene most szaporítani. Emellett persze arra is szükség lenne, hogy erősítsék a népegészségügyi rendszert, elsősorban Afrikában.
Az egészségügyi szakértő nyomatékosan aláhúzta, hogy a járványnak még egyáltalán nincs vége. Ebben a helyzetben az egész világnak érdeke, hogy azokon a helyeken igyekezzenek meggátolni a fertőzést, ahol az a leginkább terjed. Mindenekelőtt itt van szükség nemzetközi összefogásra és arra, hogy mindenütt elérjék legalább a tíz százalékos átoltottságot, amitől a legszegényebbek most még messze vannak.
S minthogy a veszélyek egyelőre nem múltak el, a lehetőség szerint itthon is kerülni kell a kockázatokat – hívta fel a figyelmet Kökény Mihály. Mindezt az augusztus 20-i nemzeti ünnepre tervezett nagyszabású rendezvénysorozat kapcsán mondta. Kovács Zoltán államtitkár a héten jelentette be, hogy fesztiválszerű programokra készülnek Szent István napjára. Három és fél napon át 17 helyszínen várják a látogatókat. Európa legnagyobb tűzijátéka mellett lesz zászlófelvonás, honvédségi légi parádé és katonai bemutató is. A volt országos tiszti főorvos szerint azonban a kormány ezzel indokolatlan rizikót vállal. Falus Ferenc emlékeztetett rá, hogy a környező országokban már hetente duplázódik az új fertőzöttek száma, ezért az ünnepségen mindenkinek a távolság betartását és a maszk viselését javasolta. Rusvai Miklós virológus viszont úgy vélte, az ünnep kisebb veszélyforrás. Szerinte az igazi megpróbáltatást az iskolakezdés és a hazaérkező nyaralók jelentik majd járványügyben.
A volt miniszter kifejtette, hogy mindkettejük álláspontjában van igazság. Az, hogy tömegeket vonzó eseményeket szerveznek és feloldanak minden korlátozást, segítheti a fertőzés terjedését. Ha sokan zsúfolódnak össze a tűzijátékot nézve, az biztosan kedvez a vírusnak. Ugyanakkor az is tény, hogy a külföldi utak épp úgy növelhetik a veszélyeket, mint a tanév kezdete. A szeptember elseje előtti két napra oltási kampányt hirdettek az iskolákban – mindenütt felvehetik a vakcinát a szülői engedéllyel rendelkező 12 éven felüli gyerekek –, ám ez későinek látszik. Az oltás után ugyanis el kell telnie legalább két hétnek, amíg az valóban védettséget nyújt. Összefoglalva tehát: most is indokolt az óvatosság, amikor a járvány szempontjából nyugodt időszak van, mert ezzel bebiztosíthatjuk, hogy később se kelljen túlzottan aggódnunk – mondta Kökény Mihály.
