Abszurd a Fekete-Győr elleni ügyészségi vádemelés

NVZS 2020. október 1. 14:20 2020. okt. 1. 14:20

„Ügyvédként és gyakorlott védőként azt tudom mondani, hogy a vádemelés számomra abszurdnak tűnik, a cselekmény társadalomra veszélyességének hiánya miatt, ami elengedhetetlen előfeltétele bűncselekmény megvalósulásának” – szögezte le a Hírklikknek Magyar György ügyvéd a Fekete-Győr András ellen emelt ügyészségi vádra reagálva. Azt nem tartja meglepőnek, hogy csak 21 hónappal később került sor vádemelésre, „még akkor sem, ha a NER-en kívüli mást sejt mögötte”. Szerinte egyébként a jelenlegi járványhelyzet is oka annak, hogy a korábbiakhoz képest szélesebb körben indítványozza a vádhatság büntetővégzés meghozatalát.

Ahogy portálunk is beszámolt róla, a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt vádat emelt öt ügyben, hat vádlott – köztük a momentumos Fekete-Győr András és Szarvas Koppány Bendegúz – ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A vád szerint a 2018 decemberi Kossuth téri tömegdemonstrációkon a vádlottak a Parlament épületének védelmét ellátó rendőrsorfalba különböző tárgyakat – köztük üveget és pirotechnikai eszközt – dobtak, illetve tüntetőtársaikat és a rendőröket lökdösték azért, hogy a sorfalat áttörjék, s „ erőszakos magatartásukkal jogszerű eljárásukban akadályozták a rendőröket, akik a létesítménybiztosítási feladataikat emiatt csak megnehezítve tudták ellátni – közölte a főügyész. Az ügyészség a vádiratok többségében azt indítványozta, hogy a bíróság a vádlottakkal szemben tárgyalás nélkül, büntetővégzéssel hozzon döntést, és próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést szabjon ki rájuk. A hivatalos személy elleni erőszak bűntettének alapesete egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – figyelmeztetett korábban az ügyészség.

Fekete-Győr ugyanakkor sajtóértekezletén azt hangoztatta, hogy egy játékboltban is kapható lila füstöt szóró eszközt két rendőrsorfal közé ejtett a rabszolgatörvény elleni tüntetésen, „miután a rendőrök figyelmeztetés nélkül fújtak könnygázt több ezer fiatal és idős arcába”.

Politikai indíttatású ügy lenne?

Egy laikusnak nehéz nem politikát feltételezni az ügy mögött, de ezért egy szakmabélitől, Magyar Györgytől megkérdeztük, vajon mennyire egyértelműen politikai indíttatású ez a vádemelés? Hiszen – ahogy maga Fekete-Győr is felhívta rá a figyelmet –, a Momentum 21 hónapja még csak pár százalékos párt volt, most az egyik legerősebb ellenzéki párt.

„Ügyvédként és gyakorlott védőként azt tudom mondani, hogy a vádemelés számomra abszurdnak tűnik, a cselekmény társadalomra veszélyességének hiánya miatt, ami elengedhetetlen előfeltétele bűncselekmény megvalósulásának” – reagált a tapasztalt ügyvéd. Mint kifejtette: a bíróság feladata annak megállapítása, hogy a vádlottak magatartása alkalmas volt-e, alkalmas lehetett-e a rendőri intézkedések tényleges akadályozására.

„Sajtóinformációk és az érintettek beszámolói alapján azt mondhatom, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a ’rabszolgatörvény’ elleni tiltakozó akció része volt, ami egy vélemény-nyilvánítási magatartás”. Ez pedig önmagában nem büntetőjogi kategória. Ha a tiltakozás polgári engedetlenség formáját ölti, akkor az „elkövető” számol a jogkövetkezményekkel – mutatott rá, hangsúlyozva: minden ilyen jellegű cselekménynél azonban a társadalomra veszélyesség fennállását is vizsgálni kell.

Az alapos nyomozás a fontos

Magyar egyáltalán nem lepődött meg azon, hogy 21 hónapba telt a vádemelés az ügyészség számára. Mint ecsetelte: még a legegyszerűbbnek tűnő büntetőeljárásban is előfordulhat, hogy a nyomozási cselekmények száma, bonyolultsága miatt maga a nyomozás, a nyomozati szak az, amely elhúzódik. „Természetesen a jogbiztonság szempontjából nem kívánatos, hogy egy büntetőeljárás elhúzódjon, de inkább az lenne aggályos, ha a bűncselekmény elkövetése után, azonnali vádemelés alapján, rögtönítélő bíróságok ítélkeznének” – húzta alá. S mint mondta: megalapozott vádemeléshez körültekintő, minden releváns körülményre kiterjedő nyomozás kell, csakis így lehet ugyanis egy bűncselekmény gyanúját felvető cselekmény körülményeit felderíteni és a büntetőügyet bírói ítélethozatalra alkalmassá tenni. S mint ismert, a nyomozáshoz, a nyomozási cselekmények elvégzéséhez – gyanúsítotti kihallgatás, tanúk meghallgatása, szembesítése, gyanúsítotti és védői indítványok teljesítése stb. – pedig idő kell. „Jelen esetben a 21 hónap nem tekinthető kirívóan hosszúnak” – vonta le a fentiekből a következtetést.

A bíróság kezében a döntés

Fekete-Győr álláspontjára (miszerint egy , a játékboltokban is kapható lila füstöt szóró eszköz használata miatt fogták vádba), Magyar leszögezte, hogy a konkrét vádirat tartalmát ugyan nem ismeri, de az ügyészség közleménye alapján, az érintett terheltek a „Parlament épületét védő rendőrsorfalra különböző tárgyakat dobtak, a többi tüntetőt és a rendőröket lökdösték, illetve akadályozták a rendőröket a feladataik ellátásában.”  Szerinte pedig ebből úgy tűnik, hogy nem önmagában a játékszer dobálását rója fel a terhelteknek a vádhatóság, hanem azt a magatartás-sorozatot, amellyel a rendőri intézkedést – álláspontjuk szerint – akadályozták, aminek pedig csak egyik eleme a tárgyak dobálása. „A vádhatóság teszi a dolgát: a nyomozás eredményeként vádat emel” – szögezte le, rámutatva, hogy a bíróság dolga, hogy a vád megalapozottságáról döntsön és a vádiratban szereplő cselekmény büntetőjogi minősítését elvégezze. 

Kérdés, mi az „egyszerű megítélésű” ügy

A megvádoltak  ügyvédje példa nélkülinek mondta, hogy egy ilyen ügyben az ügyészség tárgyalás nélküli büntetővégzés meghozatalát kezdeményezze, mivel – állította – a büntetővégzés meghozatalának törvényi feltétele, hogy az ügy megítélése egyszerű legyen, márpedig ez az ügy nem az. Magyar György az erre vonatkozó kérdésünkre emlékeztetett arra, hogy a járványhelyzet miatt is a korábbiakhoz képest szélesebb körben indítványozza a vádhatóság büntetővégzés meghozatalát. „Fontos azonban hangsúlyozni” – tette ugyanakkor hozzá –, „hogy a terheltek tisztességes bírósági eljáráshoz, illetőleg a megfelelő jogorvoslathoz való joga ezzel nem sérül, ugyanis a büntetővégzés kézhezvételét követően, határidőben a terhelt kérheti a tárgyalás megtartását, ebben az esetben a tárgyalást kötelezően meg kell tartani.

Nem a vádhatóság és nem is a védő szubjektív minősítésén múlik, hogy egy büntetőügy „egyszerű megítélésű”-e, ez objektív feltétel. Ha a gyanúsítás, illetőleg vád tárgyává tett cselekmény elkövetése és megvalósulása jól dokumentált, a releváns bizonyítékok széles körben a rendelkezésre állnak és ily módon az ítélkező bíró abban a helyzetben van, hogy hitelesen reprodukálni tudja a vádirati tényállást úgy, hogy annak a büntetőjogi minősítését is el tudja végezni, akkor az ügy „egyszerű megítélésűnek” tekinthető – fejtette ki Magyar György ügyvéd.