„Addig működtetjük Budapestet, ameddig a pénz el nem fogy"

Kiss Ambrus a Napi.hu-nak adott interjúban hangsúlyozta: eltökéltek, hogy az önkormányzati cégeknél és intézményeknél nem lesz csoportos létszámleépítés. Ezzel együtt továbbra is reménykednek abban, hogy a kormány megérti, semmilyen gazdasági racionalitása nem lehet annak, hogy a fővárost nem segítik ki.

Már hellyel-közzel látszik, hogy a helyi iparűzési adó (hipa) megfelezése 2021-ben 17 milliárd forintos bevételkiesést jelent a fővárosnak, hiszen a március 15-i első előlegbefizetés már egzakt adatokat tükröz, ebből meg lehet becsülni a szeptember közepi értéket – magyarázta a lapnak Kiss Ambrus.

Úgy számoltak: a főváros működési bevételeinek 62 százalékát kitevő hipa-ból a teljes évben 139 milliárd forint folyhat be a Fővárosi Önkormányzathoz – ha ebből, a kormány egyoldalú döntésének köszönhetően nem teljesül 17 milliárd, akkor az összeg csak 122 milliárd lesz, ami azt jelenti, hogy minimum egyhavi finanszírozáshoz szükséges pénz fog hiányozni. Ebből adódik, hogy az idei költségvetés november végéig  áll meg a lábán, az év utolsó hónapjának forrásai pedig már nem látszanak. 

Komoly bizonytalansági tényező a közösségi közlekedés jegyár-bevételeinek jelentős kiesése. A BKK mostani prognózisai szerint a tavalyi 23 milliárd forint után, idén 19-25 milliárd forint közötti jegyárbevétel-kiesésre kell számítani a pandémia, illetve az otthoni munkavégzés elterjedése miatt. A költségvetés teljes rendkívüli tartaléka 15 milliárd forint, ehhez képest ez a 19-25 milliárdos összeg „ijesztően" néz ki.

Szintén bizonytalanságot okozó tétel a megnövekedett működési költségek kompenzálása a főváros intézményeinél, cégeinél. Pluszforrásra lesz szükségük a kulturális intézményeknek, hiszen a több hónapos bezárás során elestek a bevételtől, és az idősotthonok is támogatásra szorulnak majd az élelmiszerárak emelkedése miatt.

A fővárosi közszolgáltató cégeknél – egyebek közt a BKV-nál, az FKF-nél és a Főkertnél – működő szakszervezetek által létrehozott bérszövetség legalább öt százalék körüli bérfejlesztésre tartana igényt, hogy a fizetések reálértéken maradjanak a növekvő inflációs nyomás miatt. Kiss Ambrus szerint azonban semmilyen bérfejlesztésre nincs lehetőség, hiszen egy újabb 6-8 milliárd forint körüli kiadás csak előbbre hozná a csődöt.

Közben drasztikusan növekedett a Magyar Államkincstár felé befizetendő szolidaritási hozzájárulás mértéke a fővárosban – emlékeztetett Kiss Ambrus. A Tarlós-érában ez egy fix összeg volt, jelenleg viszont már egy képlet alapján számolják ki. A hozzájárulás mértéke 2018-ban 5 milliárd forint volt, 2019-ben 10 milliárdot tett ki, míg 2021-ben felment csaknem 32 milliárd forintra.

A fővárosnál úgy kalkulálnak, hogy a hipa-csökkentéssel és a szolidaritási hozzájárulás emelésével összesen kéthavi működési költséget vontak el Budapesttől, éppen ezért a kormány részéről szabadon választhatónak vélik, hogy a hipa-kompenzációjával, vagy a szolidaritási hozzájárulás felfüggesztésével akarja-e megoldani a kialakult helyzetet. A kétszer egyhavi pénznek legalább a fele elegendő lenne arra, hogy a város biztosan működőképes legyen 2021-ben. (A gépjárműadó elvonása és a parkolási díj felfüggesztése a kerületi önkormányzatok számára jelent bevételkiesést.)