Aggódnak a demokrácia hívei

Valójában a Bizottság elnöke kerüli a nyílt ütközést Orbánnal, mert éppen most nem szeretné kockáztatni az államközösség összetartását. De lehet, hogy az is belejátszik a viselkedésébe, hogy tavaly a Fidesz voksaival választották meg. Ám a német politikus – az alapszerződések legfőbb őreként – aligha ússza meg, hogy ne tegyen valamit, hiszen Magyarország csúszik bele a tekintélyuralmi rendszerbe. Az Orbánnak adott különleges felhatalmazás nem fér össze a közösségi elvekkel. Ha Brüsszel az Európai Bírósághoz fordulna, a magyar kormánynak alighanem elmenne a kedve a gúnyolódástól. A pénzbüntetés ugyanis érzékeny csapás szokott lenni a renitens államok számára. 

Viszont ha továbbra is békén hagyják a magyar miniszterelnököt, annak végzetes következményei lehetnek az EU számára. Az egész értékalap kerülne veszélybe. A potenciális utánzók joggal kérdezhetnék, hogy miért ne tennék, amikor nem kell semmiféle megtorlástól tartaniuk. Jelenleg nem csupán Magyarország próbálkozik azzal, hogy a koronavírus ürügyén, kifordítsa sarkaiból a demokráciát. Ám főként éppen napjainkban nem lehet vita tárgya a demokrácia. 

 A Spiegel-ben Hegedűs Dániel, a berlini German Marshall Alapítvány elemzője arról ír, hogy korlátlan hatalmat kapott Orbán Viktor, aki ily módon felszámolta Magyarországon a demokráciát. Európának azonban cselekednie kell, hacsak nem akarja, hogy a földrészen elterjedjen a tekintélyelvűség. A Fidesz az első politikai erő az EU-ban, amely a hatalom autokrata megragadására aknázza ki a vírusválságot. Mások egyelőre csupán álmodnak erről a lehetőségről. Orbánt láthatólag az vezette, hogy korlátlan jogosítványokat szerezzen, és még jobban megossza a társadalmat. A rémhírterjesztésről és a közrend megbontásáról szóló passzust szándékosan pongyolán fogalmazták meg, hogy megfélemlítsék az újságírókat, illetve kellő játékteret adjanak a politikai irányítás alatt álló ügyészségnek.  

Hegedűs szerint  a legtöbb európai döntéshozó számára sohasem volt igazán fontos a magyar és a lengyel demokrácia lerombolása, Budapest és Varsó úgy juthatott el idáig, hogy nem ütközött erős ellenállásba. Arra nem lehet számítani, hogy az EU most szankciókat hoz, mert a lengyelek vétóznának. Viszont azt meg lehetne tenni, hogy az unió a 7-es paragrafus alapján zajló eljárásban kimondja: fennáll az alapelvek súlyos megsértésének veszélye. A Néppártnak pedig haladéktalanul ki kell zárnia a Fideszt. Arra is mód van, hogy a többi tagállam nyomást fejtsen ki a következő hosszú távú költségvetésről szóló egyeztetéseken. Azaz fel lehet lépni a tekintélyelvűséggel szemben. Csak éppen idáig hiányzott hozzá a politikai akarat.  A Néppártra, a Bizottságra és a német kormányra történelmi felelősség hárul, ha most nem lép fel határozottan a demokrácia védelmében. Be kell zárni Pandora szelencéjét, különben tovább nyomul a tekintélyelvűség. 

A Der Standard kommentárja  azt fejtegeti, hogy a tekintélyelvű populisták jók a heccelésben, a ködösítésben és a félrevezetésben, viszont gyengén teljesítenek, amikor igazi gondokat kell megoldani. Ezért csak azon jár az eszük, miként lehet megakadályozni, hogy kritikus nyilvánosság alakuljon ki. Illetve, ezzel párhuzamosan igyekeznek nyomni a jobboldali-demagóg botránymédiát. Különösen jól látható ez a koronavírus idején. Aki látta a magyar igazságügyi miniszter interjúját az osztrák köztévé híradójában, az úgy érezhette, hogy párhuzamos világban él. Merthogy közben az autoriter politikusok megtanultak ékesszólóan érvelni amellett, ami igazából felháborító. A lap szerint, Kurz kancellárnak tudnia kell: saját álláspontjával kapcsolatban is kétségeket vet fel, hogy tisztázatlan a viszonya a magyar vezetővel és más kelet-európai autoriter politikusokkal. Egy demokratikus állam miniszterelnökének azonban a nagyobb összefüggéseket kell szem előtt tartania.  

A Kurier-ban  az olvasható, hogy főként a tekintélyelvű politikusok értenek ahhoz, hogy válság idején kiterjesszék a hatalmukat – a polgárok szabadság-jogainak rovására. Leginkább az terjed lélegzetellátóan, hogy milyen mértékben vonják be a digitális technológiát a megfigyelésekbe. Egy orosz ellenzéki azt mondja, hogy a fertőzés felgyorsítja az átmenetet a diktatúrába. A Human Rights Watch is arra figyelmeztet, hogy már több mint 20 országban a telekommunikációval állapítják meg az emberek tartózkodási helyét. 

A Deutsche Welle arra figyelmeztet, hogy Európa a járvány közepette valahogy megfeledkezik a kontinens középső és délkeleti részén élő rizikócsoportról: a romákról. Közülük több százezren nyomortelepeken élnek, és egészségügyi-humanitárius katasztrófa fenyegeti őket. A kormányok azonban nem segítenek, hanem sokszor inkább a hadsereget és a rendőrséget mozgósítják. Miközben a romák nem tudnak megszokott tevékenységükkel gondoskodni saját fenntartásukról, ócskavasat gyűjteni, vagy élelmiszert, virágot, ilyesmit árulni az utcán. Az is növeli a bajt, hogy meglehetősen elterjedt a cigányellenesség, ám ezekben az időkben fokozottan megbélyegzik a romákat. Szlovákia, Románia és Bulgária külön korlátozásokat vezetett be a roma települések számára. Vesztegzár alá helyezte őket, vagy rendőröket rendelt ki az őrzésükre. Épp ezért, riadót fújnak európai roma szervezetek. Félnek, hogy szélsőjobbos és nacionalista politikusok most valóra váltják rasszista törekvéseiket. Egyes vezetők máris uszítanak a romák ellen. A földrészen a 12 milliós roma közösség alkotja a legnagyobb kisebbséget.

Magyarországon Horváth Aladár levélben hívta fel az Orbán-kabinet figyelmét, hogy az elgettósodott területeken az embereknek nincsenek tartalékaik, hiányzik az orvosi ellátás, és fokozódik a félelem, hogy a szülők nem tudnak élelmet adni a gyerekeiknek. Választ idáig nem kapott.