Ahol sokat beszélnek a drágulásról, ott be is következik

HírKlikk 2022. január 24. 19:00 2022. jan. 24. 19:00

A kormánynak lenne eszköze az infláció megfékezésére, de ehhez az kellene, hogy ne beszéljenek összevissza, mert mást mond Varga Mihály, mást Matolcsy György, mást a miniszterelnök és mást mond Tállai András, aki szerint a jelenlegi árnövekedésből az emberek nem éreznek semmit – jelentette ki a Klikk FM Politikai Nagyító című műsorában Korózs Lajos szocialista országgyűlési képviselő. A népjóléti bizottság elnöke szerint több dolog is közrejátszik abban, hogy elszabadultak az élelmiszerárak, főleg azoké, amelyekből minden nap főznek az emberek.

A másik eszköze lehetne a kormánynak az árfolyam-politika, a harmadik pedig, amit régóta szorgalmaz a szocialista párt, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját drasztikusan le kellene szorítani öt százalékra, és minden más élelmiszer áfáját 18 százalékban kellene meghatározni – mondta a szocialista politikus.

„Ezek érdemi beavatkozások lennének. Annak nincs értelme, hogy egy darab terméket – például a politikai slágerré vált csirkefarhátat – az élelmiszer-termékcsoportból kiemelnek, mert ennek nincs érdemi hatása a pénztárcánkra.”

A napi fogyasztásunkban rengeteg import termék van, a gyenge forint és az inflációs várakozás együttesen azt eredményezi, hogy nagy valószínűséggel tovább fognak nőni az árak a következő hetekben, hónapokban – mutatott rá Korózs Lajos. Az inflációs várakozás lényegesen magasabb, mint amit a Központi Statisztikai Hivatal az inflációs rátáról mér, következésképpen ez még komolyabb hatással van az áremelkedésre, mint a kormányzati intézkedések – tette hozzá.

„Az inflációs várakozás azt jelenti, hogy ha már közszájon forog az, hogy hétről-hétre drágulás van, akkor azok a forgalmazó cégek, kiskereskedelmi boltok, ahol még nem is indokolt az áremelés, azok is árat fognak emelni, mert van egy trend, amit a társadalom becsekkolt, hogy itt növekedni fognak az árak. Például, ahol nincs érdemi alapanyagár-növekedés vagy nincs importkényszer egy-egy terméknél, mégis a drágulás garantáltan bekövetkezik.”

Az infláció mért adata, az inflációérzékelés, az inflációs várakozás és a gyenge forint olyan hatást váltanak ki, amitől hétről-hétre, hónapról-hónapra növekednek az árak – mutatott rá. Hiába mér be a KSH nyolc százalékos növekedést, vannak olyan elszigetelt beszerzési helyek, ahol az emberek ennél magasabb árakat érzékelnek – inflációs érzékelés gyanánt –, mert nem jutnak hozzá feltétlenül ahhoz termékhez abban a kiskereskedelmi boltban, ahová ők járnak.

„Hiába nézi a Tesco, az Aldi, a Lidl kiskereskedelmi árait mondjuk a vizes zsömlének, hogyha Sarudon egy COOP van, vagy egy CBA van Újlőrincfalván. Ott gyakorlatilag annyiért adják, amennyiért akarják, és amikor mindent megvett a vásárló, amit egyébként szokott, akkor azt érzékeli, hogy lényegesen többe kerülnek ezek hónapról-hónapra, mint amit a statisztikai adatsorok mutatnak.”

A dél-hevesi és dél-borsodi térségben az emberek jelentős része, főleg az idősek, 70-80 ezer forintos nyugdíjból élnek – beszélt a politikus a képviselői körzetéről. Ők erősen megérzik a drágulást. Hozzátette, egyre szegényebbek lesznek, akik most is szegények.

„A KSH adatsoraiból látszik, hogy a gyerekszegénység egyértelműen nőtt, 2019-ben 9 és fél százalék, 2020-ban 12 százalék körül volt. A 65 éven felüli nők szegénysége drasztikusan nőtt egy év távlatában, ez azt jelenti, hogy 70-80 ezer forintból kénytelenek megélni, miközben a KSH adatai szerint az egyszemélyes nyugdíjas háztartás megélhetési minimuma 105 ezer forint.”

Korózs Lajos elmondta, adományt vitt az MSZP szolidaritási alapjából Heves városában egy segítő szervezetnek, ahol megtudta, nekik egyetlen egy olyan ellátottjuk sincs – itt sérült emberekről van szó –, akinek a jövedelme elérné a 70 ezer forintot. Hozzátette, a szociális területen dolgozó szakemberek is a jövedelmi skála legalján vannak. Emlékeztetett arra, hogy a sokat szidott 2010-ben a nemzetgazdasági átlagjövedelem 80 százalékán voltak a szociális ágazatban dolgozók, ez most 50 százalékon van.

Sem az elesettek, sem a bajba jutottak, sem azok a civil szervezetek és alkalmazottak, akik az állam szolgálatában a kirekesztettekkel, az elesettekkel, a szegényekkel foglalkoznak ennek a kormánynak nem fontosak – összegzett a Klikk FM Politikai Nagyító című műsorában Korózs Lajos.

Forrás: Hírklikk