Akár a választásokig is kihúzzák Orbánék a rendeleti kormányzást

Orbán Viktor pénteken, a Kossuth Rádióban szokásos „interjújában” odavetett egy fél mondatot a rendeleti kormányzásról, amiről azt mondta, hogy a február 11-én lejáró mandátumát a kormány maga fogja két héttel meghosszabbítani, mert erre a jogszabályok lehetőséget adnak, két héttel később pedig már az újra működő Parlament fogja megadni a rendkívüli felhatalmazást a számukra. Ezzel Orbán ismét „túltette” magát azon a számos elismert szaktudással rendelkező jogtudós – így Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke – által vallott állásponton, miszerint ez ellentmond a hatályos magyar jogrendnek.

A három „rendkívüli jogrend”

A laikusok feje zúg a koronavírus-járvány kapcsán/annak ürügyén az Orbán-kormány által megteremtett jogszabályi környezet egyes elemei hallatán – a zavarosnak tűnő helyzetet Bárándy Péter segített letisztítani. Egyszerre van három rendkívüli jogrend hatályban („a kifejezést szándákosan így használom”) – emlékeztetett. Az egyik a veszélyhelyzet; a másik, a 2015 óta fenntartott tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, a harmadik pedig a tavaly kora nyáron kihirdetett egészségügyi válsághelyzet. A veszélyhelyzet a különleges jogrend része, azaz van alkotmányos alapja, a másik kettőnek nincs, még akkor sem, ha olyan állampolgári jogokat érint, amelyek alapjogok és csak az alkotmányban előírt jogon lehetne ezeket szabályozni. 

Ki és hogyan hosszabbíthat?

A három rendkívüli jogrend  lényege, hogy lehetővé teszi egyrészt az alapjogok korlátozását, másrészt – különösen a két utóbbi – a rendeleti kormányzást. Közös bennük az is – s ezzel elértünk a hosszabbítás kérdéséhez –, hogy mind a három esetében a kormány kezében van a hosszabbítás, amire egyébként módja van akár az idők végeztéig is. 

„Az egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó jogszabály ki is mondja, hogy mindenről a kormány rendelkezik, a Parlamentnek semmi köze hozzá: az országos tiszti főorvos javaslatára, az egészségügyért felelős miniszter előterjesztése alapján, a kormány rendeli el, majd addig tartja fenn, illetve akkor szünteti csak meg, amíg, illetve amikor azt jónak gondolja” – emlékeztet a jogász.

A „rendes” alkotmányos veszélyhelyzet esetében ugyan szintén a kormány az, amelyik elrendeli és megszünteti, de ott annyi korlát azért van, hogy az Alaptörvény 53. szakasza értelmében a veszélyhelyzet alatt hozott kormányrendeletnek 15 nap a hatálya, a hosszabbítás a Parlament kezében van, s esetenként és rendeletenként kell ezt megtennie.  Ezt azonban Orbánék áthidalták, mivel az újabb – 90 napig hatályban lévő – felhatalmazási törvénnyel a veszélyhelyzet alatt hozott kormányrendeleteket is hatályban tartják (azzal a kitétellel, hogy ezek a felhatalmazási törvény hatályvesztésekor, azaz 90 nap elteltével  kilépnek időbeli hatályukból. Ugyanakkor ez is meghosszabbítható).

Akármeddig – akár a választásokig is – kihúzhatják

Ez tehát azt jelenti, hogy akár a jövő tavaszi országgyűlési választásokig is kihúzhatják ezt az állapotot – értett egyet olvasatunkkal Bárándy Péter. Mint kifejtette: ott lebeghet előttünk a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet példája. Azt is évek óta hatályban tartják, jóllehet a saját maguk által hozott törvény feltételei sincsenek meg hozzá („nem befolyásolja a kormányt, hogy a 2015-ös menekültáradat óta egyszerűen nem teljesül az elrendeléséhez megszabott, az illegális bevándorlók számára vonatkozó feltétel”). 

S hogy mi lehet ezzel a kormány célja, netán az, hogy ha nagyon rosszul áll a Fidesz a 2022-es országgyűlési választások előtt, akkor beavatkozzon akár így, akár úgy? „Nem tudom ezt a kérdést megválaszolni, mivel én nem úgy gondolkodom, ahogy ők, s nem tudok belehelyezkedni az agyukba” – reagált kérdésünkre Bárándy Péter, hozzátéve: „mindenesetre megteremtették erre a lehetőséget”. Pedig Bárándy szerint erre – a kétharmados  alkotmányos többség, s egy meglehetősen nagy társadalmi támogatottság mellett – nem igen van szüksége a Fidesznek. 

Ezt mind megtehetik

De hát láthatóan mérséklődik a támogatottsága, miközben az ellenzéké nő – vetettük közbe. A jogász ezzel egyetértett, bár szerinte „egyelőre inkább forgácsolódik a támogatottság, de nyilvánvaló, ha szublimál, akkor előbb vagy utóbb tudnak valamit tenni”. De – emlékeztetett rá – ez nem jogkérdés, „én pedig azzal szeretek foglalkozni”.

Az viszont a jog kérdéskörébe tartozik, hogy az Orbánék által kialakított jelenlegi jogszabályi környezetben elképesztő hatalmat koncentráltak a kezükbe – derül ki Bárándy szavaiból, aki azt sorolta, hogy mit tehet meg és mit korlátozhat a kormány a jelen helyzetben. Például igénybe veheti bárkinek a lakását, korlátozhatja a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és a helyváltoztatás szabadságát, az utazási szabadságot vagy éppen az emberek egymással való kapcsolattartásának a szabadságát, s intézkedhet akár a postai forgalom mikéntjéről is. „Mindent korlátozhatnak, kivéve az emberi méltósághoz, az ártatlanság vélelméhez való jogot, továbbá néhány büntető alapeljárási alapelvet” – foglalta össze.

Alaptörvény-ellenes a helyzet

Ilyen típusú megoldásra nem tud másutt példát mondani – válaszolta ezt firtató kérdésünkre Bárándy Péter. Olyan típusú sincs, hogy a rendkívüli helyzetet eredményező ilyen három „jelenséget” Alaptörvény- (szerencsésebb országokban alkotmány-)ellenesen vezessék be. Hiszen a veszélyhelyzet már önmagában alkotmányellenes, mivel ipari katasztrófa vagy elemi csapás esetén lehet kihirdetni, járvány esetén nem, „s akkor még nem is beszéltünk az elrendelt másik két válsághelyzetről, ami egyáltalán nem is lehetne”.

Semmi nem indokolta abszurd helyzetet teremtett a kormány, amely katonákat rendelt ki géppisztollyal az utcákra, „bár a koronavírus gondolkodásába sem tudok belehelyezkedni, de az ismert, hogy a jobban ismert többi kórokozó sem riad meg a géppisztolyoktól” – jegyezte meg nem kis iróniával Bárándy Péter.

Előre a putyini, erdogani úton

A teljes diktatúra felé hajló rendszer alakult ki – értett egyet a felvetésünkkel, rámutatva: ennek a feltételeit mindenben előkészítették, s minderre csak ráerősít a másfél év múlva hatályba lépő 9. alaptörvényi módosítási szakasz, ami minden korlát nélkül a kormány hatáskörébe helyezi a katonaság belföldi alkalmazását. Hogy miért pont akkor? „Jó, ha megvan a kormánynak a lehetősége, hogy ha így gondolkodik, akkor bevethesse belföldön a hadsereget is a saját polgárai ellen, ha a rendőri erők nem tudják a kormány szerint ellátni a feladatukat” – válaszolta a jogász. 

Ilyen módszerek például a putyini Oroszországban vannak, „de hát ezek – az orosz, a török, a lengyel és a magyar – berendezkedések hasonlítanak egymásra. Ugyanazok a törekvések és indíttatások ismerhetők fel, még ha az alkalmazott eszközök bizonyos fokig el is térnek egymástól – fogalmazott Bárándy Péter.