Akár politikai megrendelés is állhat a röszkei akció mögött

Mint portálunk is beszámolt róla, január 28-án – ahogy a rendőrség közleménye fogalmazott – „egy nagyobb migránscsoport 5 óra 30 perc körül a röszkei közúti határátkelőhelyen megpróbált jogellenesen az ország területére bejutni. A határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő fegyveres biztonsági őr több figyelmeztető lövést adott le. A helyszínre irányított járőrök ekkor érkeztek meg. A csoport tagjai közül néhányan beléptek Magyarországra, őket a rendőrök feltartóztatták. A többiek bejutását megakadályozták”. Négy embert – két-két szírt, illetve palesztint – rekord gyorsasággal, január 30-án első fokon el is ítélte a Szegedi Járásbíróság: egy év letöltendő börtönbüntetéssel sújtotta őket tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépésének bűntette miatt, s négy évre kiutasították Magyarország területéről.

A csoport akciójáról  helyszínen készült felvételeket nyilvánosságra hozták, így aki akarja, megnézheti az elképesztően furcsa határátlépési kísérletet. A kívülálló számára elsőként az mellbevágó, hogy a csoport zavartalanul közlekedik a határon.

Leszerepeltek a titkosszolgálatok

Ennek hátterét a terepet kiválóan ismerő – a menekültválság idején és azóta is sokszor a határon az embereket segítő – Siewert András világította meg abban a részletes írásban, amely nem csak a január 28-i eset körülményeit vázolja, de számos kérdést is feltesz, megállapítva, hogy „az eset mindenképpen a nemzetbiztonságiak kudarca. Illene tudniuk a nagyobb menedékkérő-csoportok mozgásáról. Éveik voltak arra, hogy beépítsenek embereket a környéken. Vagy technikai eszközökkel figyelemmel kísérjék őket. Nem azért, mert ezek az emberek tényleges veszélyt jelentenének jelen állapotukban a magyar államra vagy emberekre. Hanem pont azért, mert a csoportok kellően kiszolgáltatottak ahhoz, hogy a magyar érdekekkel szemben álló külföldi titkosszolgálatok, vagy radikális csoportok felhasználják őket”.

Siewert szerint a videó súlyos kérdéseket vet fel. Mint ugyanis rámutatott, a műszaki határzár gyengébb részeit mindig kiemelt élőerő védi, tehát állandó a rendőri jelenlét. Itt egyetlen rendőrt sem lehet látni a határt szükség esetén lezáró – a videóban nyitott – vaskapu környékén, sem a bevonulás pillanatában, sem az azt követő percekben. Tehát sem a műszaki akadály, sem lőerő nem védte a határt.

Felmerül a kérdés: miért nem voltak a helyükön az ügyeletes rendőrök? És honnan tudta ez a csoport, hogy a rendőrök nem lesznek ott pontban 5:30-kor?

Kik ők és mit akarnak?

Egyetlen dolgot biztosan nem akartak ezek – és a többi – az illegális határátlépők: „senki sem Magyarországra akar jönni, illegális határátlépőként egyetlen céljuk hogy minél gyorsabban átjussanak az országon” – állította a Migration Aid operatív igazgatója.

És hogy kik ezek a menekültek? Évek óta ismert módon vannak ilyen férfi-csoportok a határ menti területeken – írta a szakértő, aki szerint nőket, gyerekeket nem fogunk közöttük látni, a családok inkább hajlandóak kivárni a néhány hónapos várakozási időt valamelyik szerb táborban, amíg legális esélyt kapnak a belépésre. Már csak azért is várnak, mert  a szerbek család-centrikusak a menekült-ellátásban, s a férfiak külön összecsapódnak, hogy közösen  boldoguljanak.

A helyszín

A röszkei tranzitzóna 300-400 méterre található attól a közúti határátkelőtől, ahol a január 28-i incidens történt – olvasható a megjelent írásban, amely rámutat: „Nem rendkívüli dolog, hogy menedékkérők tartózkodnak a környéken, s az sem, hogy kisebb-nagyobb csoportokban vonulnak”. Sőt még az sem – derül ki a helyszínt jól ismerő Siewert szavaiból –, hogy ezeknek a csoportoknak vannak hangadói, szervezői, akik vezető szerepet játszanak az illegális határátlépési kísérleteknél. Sőt, az sem szokatlan – oszlat el, illetve világít meg egy további homályos megfigyelést –, hogy ruházatuk is hasonlónak tűnhet: ugyanis a segélyszervezetek sokszor nagyobb tételben beszerzett ruhát osztanak a rászorulók között.

Forrás: Éjjeli Őrség

De hol voltak szerb határőrök?

Többen felvetették: miért nem léptek fel a szerb határőrök? Siewert ezt két dologgal magyarázta. Egyrészt, hogy a szerbek megszokták a vonuló csoportokat ( hiszen általában közösen járnak például a benzinkútra élelmet vásárolni), másrészt a határátkelő zárva volt, csak a 200 méterre lévő autópályás átkelő üzemelt. S „a szerbek tudják, hogy a magyarok szigorúan védik a határszakaszt, felesleges tehát nekik is élőerőt ide koncentrálniuk”.

Politikai megrendelésre történt?

„Terjednek ilyen hírek, ezt kizártnak tartom” – húzta alá Siewert, véleményét azzal indokolva, hogy ez hasznot nem hajt a nemzetbiztonságiak számára, de kockázatot és lebukási lehetőséget rejt magában.

„Ez nem azt jelenti, hogy nem állhat az akció mögött politikai megrendelés” – szögezte le ugyanakkor, emlékeztetve a 2018-as – a Migration Aid ellen is irányult – ügyre, amikor egy külföldi csoport titkosszolgálati eszközökkel lejárató anyagokat próbált kreálni magyar civil szervezetekről (Az izraeli Black Cube hírszerző cég magyarországi tevékenységéről, az ügyről itt olvashat bővebben). „A Black Cube ügy kapcsán láttuk: nem áll távol a mostani hatalmi elittől hogy privát titkosszolgálatokat bízzon meg olyan műveletekkel, amelyek eredményével erősíthetik a ’migránsveszéllyel’ riogató narratívájukat” – szögezte le Siewert, aki szerint azonban ma már a politikai megbízók jóval óvatosabbak. Szerinte annak nagyobb a realitása, hogy egy külföldi állam titkosszolgálati akciója álljon az esemény mögött. „Jellemzően orosz érdek is hogy a ’migránsveszélyt’ a köztudatban tartsák. Nem is kell ehhez nagyobb befektetés csak egy ember, aki ezekben a határ menti csoportokban szétszórja az információt, hogy hol és mikor érdemes nekimenni a határnak” – fejtette ki.