Akkor most Orbán kelt rémhíreket?

„Lehet-e egyáltalán közveszéllyel fenyegetni, amikor a kormány országos veszélyhelyzetet hirdetett ki? – teszi fel a kérdés blogjában Magyar György ügyvéd, aki egy csokorba szedte Orbán Viktor néhány olyan kijelentését, amelyre akár a rémhír is ráhúzható lenne. Úgy véli, ha lennének hiteles adatok, senki nem terjeszthetne „rémhíreket”. Az adatvédelmi törvény szerint, egy sor közérdekű adat van, amiről nem kapunk információt. Persze az sem világos, mi is az a rémhírterjesztés.

Feljelentés alapján, nyomozást rendelt el – közveszéllyel fenyegetés miatt – múlt héten Mohács polgármestere ellen a városi rendőrség. Ő saját tapasztalatai alapján, azt tudatta a lakosokkal, hogy koronavírus-járvány gócpont alakult ki a városban.

Az emberek nyolcvan százaléka meg fog fertőződni” – mondta Orbán Viktor. Ez most valós vagy valótlan tény, esetleg valós tény elferdítése? Ugyancsak ő mondta: Magyarország esetében az egész népességre kivetítve, mintegy kétmillió ember kórházi ellátásra is szorulhat. Mellesleg azt is el kellene dönteni, kell-e maszkot viselniük az embereknek a közterületeken. Orbán Viktor szerint igen, de – tette hozzá – úgysem jut védőeszköz mindenkinek. A WHO álláspontja ezzel szemben az, hogy egészséges embernek szükségtelen a maszk. Akkor most kinek van igaza? Ki kelt rémhíreket?

„Ha a kormány elejét akarná venni annak, hogy bárki elkövethesse a közveszéllyel fenyegetés vagy a rémhírterjesztés bűncselekményét, maga járhatna élen azzal, hogy részletes tájékoztatást ad az újságírók – nyilván a közvéleményt is érdeklő – kérdéseire. De számos, jogosnak tűnő felvetésre máig nem tudjuk a választ”­ – fogalmazza meg sokak gondolatát az ügyvéd.

„Arról nem is beszélve, hogy az adatvédelmi törvény szerint, közérdekű adat „az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett (...) információ vagy ismeret”. Egyértelműen ebbe a körbe tartoznak a koronavírus-járvány kapcsán rendelkezésre álló adatok, így például a fertőzöttek nem, életkor és lakóhely szerint megoszlása, a mintavétellel érintett emberek száma, s az egészségügyben dolgozók közötti megbetegedési arány is. Aki mindezt eltitkolja, akár elkövetheti a közérdekű adattal visszaélés vétségét.

Amúgy az egészségügyről szóló törvény alapján, a lakosság egészségét veszélyeztető tényezőket észlelő személyeket és szervezeteket a külön jogszabályban foglaltak szerint, bejelentési kötelezettség terheli. Az ezzel összefüggő adatokat – az egészségkárosodás megelőzéséhez szükséges ismeretekkel kiegészítve – nyilvánosságra kell hozni.

Most eljutottunk addig, hogy a koronavírus-fertőzésben elhunyt 16 személy nemét, korát és alapbetegségét nyilvánosságra hozták. Dicséretes, de ők hol fertőződtek meg? S mi van a többi, már csaknem ötszáz azonosított beteggel? Jogunk lenne tudni, hogy az ország mely területein szedték össze a kórt. Miként az sem érdektelen, az egészségügyben foglalkoztatottak között mekkora arányú és milyen a vírushordozók területi megoszlása.

„Hol vannak a válaszok ezekre a felvetésre? Tényleg be kell érnünk annyival, hogy a mohácsi polgármesterből akarnak bűnbakot csinálni? Nekünk csak Mohács kell?” – teszi fel a kérdést Magyar György.