Alkalom a szembesítésre

Kezd alakot ölteni az Európai Unió új vezetése és politikai alapvetése, rövidesen eldől az új történelmi sorskérdés: a bevándorláspárti erők, vagy a bevándorlásellenes nemzetek akarata érvényesül-e az Unióban. Mostanság erről szólnak a hírek, elég csak Orbán Viktort, no meg Hidvéghi Balázst vagy Kovács Zoltánt meghallgatni. Ők akkor is nyernek, ha éppen vesztenek, s habár nehéz rajtuk eligazodni, a bevándorlás-ellenesség, az biztos. Ők megóvják Európát, s benne Magyarországot a veszedelmes hordáktól, még akár a pirézektől is.

Néhány érzékeny kérdésre azért még keresik a választ. Egyebek mellett arra, hogy vajon miként értelmezi Ursula von der Leyen a Magyarország és a magyarok iránti tiszteletet, másként fogalmazva a kérdést: az új bizottsági elnök megsürgeti-e majd Magyarország ellen a 7. cikkely szerint eljárást vagy sem? És az sem mellékes kérdés, hogy a hét éves uniós költségvetés tárgyalásakor a magyar miniszterelnök megkapja-e a reményei szerinti támogatást, vagy fityiszt mutatnak neki? Ő a maga részéről előbb tárgyalná a pénügyeket, mint újra a klímaegyezményt. Fogalmazhatnék úgy is, hogy kimondta a maga módján: Előbb virítsátok a lóvét, aztán majd klímázunk! Ez itt a lényeg! Orbán pénz-dolgokban nem ismer tréfát.

Engedtessék meg nekem itt néhány, amolyan közvbevető elemző szó, talán világosabbá válik az orbáni politika lélektana.

Az utóbbi néhány évben megtudtuk, hogy a nap keleten kel, onnan jő a hajnal. Napkeleten lakik több rokonnépünk, Keleten van a jövő, a Nyugat éppen hanyatlik, mert az átkos bevándorláspárti liberális népség szétzilálja a nyugati kultúrát. Ez a keleti nyitás még ma is a politikai és gazdasági kánon. Orbán Viktor szerint Ázsia felemelkedő országai fontos szereplői lesznek az európai piacnak. Magyarországnak ezt ki kell használni! És az ige testté lőn: tucatjával nyíltak a kereskedőházak távoli országokban. Ámde milyen a sors, majd‘ mindegyik befuccsolt.Tavaly bezárták a kereskedőházakat, csak egy maradt meg Törökországban. A kedvelt, kiválasztott kereskedők által működtetett intézmények több milliárdos veszteséget hoztak, és botrányos ügyekről váltak nevezetessé.

Orbán Keletről a politikai támogatás mellett hiába remélt pénzt is, az ott nincs, hacsak nem Kínában. A napkelte még várat magára. Közben pedig Európával bonyolítjuk le kereskedelmünk 80 százalékát.Kicsit kusza az orbáni jövőkép. Az egész ostoba akció mögött felismerhető a pőre politikai érdek: a keleti rokonság nem dumál bele a magyar belpolitikai ügyekbe, és nem kéri számon a jogállam szétrombolását. Az Unió megteszi.  

De nem volt ez mindig így, tekintsünk most valamelyest korábbra:

Orbán Viktor 2007-ben arról  szólt, hogy “...az olaj mindig keletről, de a szabadság mindig nyugatról jön. ... Magyarország gyengeségének forrása a hatalmat gyakorlók elkényeztetett és kiváltságos klikkje, az új arisztokrácia (…) Teljesítmény és felelősség nélkül élveznek kiváltságokat. Ők is tudják, kiváltságosok csak ott lehetnek, ahol a többség a vesztes. Mert, ha a többség győz, eltörlik a kiváltságokat (…) Újra és újra emlékeztetnünk kell minden magyar embert, mindazért, amit történik velünk: a válságért, a pénzbehajtásért, az utcai zavargásokért, a rendőri brutalitásért kizárólag a kormány, az új arisztokrácia kormánya a felelős.”

A tankot ugyan nem a kormány kötötte el a Deák téren, és a televízió előtt sem a kormány gyújtogatta fel a kocsikat, de ami a kiváltságosokat illeti, sok mindenben egyetértek Orbán Viktorral S ahogyan tovább keresgélünk a múltnak kútjában, egyéb gyöngyszemekre is rálelhetünk, például ezekre a mondatokra:

„Az új többségnek le kell győznie a kiváltságait védő új arisztokráciát! ...Mi megtettük, amit a demokrata és alkotmányos ellenzék megtehet. Világossá tettük, hogy csak szavahihető emberekkel szabad szóba állni. Olyanokkal, akik habár lehetnek ellenfeleink, mégis lehet adni a szavukra. A választók semmibevételét nem lehet elfogadni (…) Világossá tettük, egy népnek joga van elkergetni a kormányt egy demokráciában is, ha az a nép akarata ellenére kormányoz, ha az emberek létérdekét veszélyezteti. Igen, joga van. Egy feltétellel: ha a népakarat kinyilvánításának már minden eszközét igénybe vette és a kormány elmulasztja alávetni magát az emberek világos és egyértelmű akaratának. A választókat becsapó, a valóságot eltitkoló, a nemzetgazdaságot válságba sodró kormánypártok koalíciója mára sarokba szorult. Nem maradt számára más hely, mert mindent elveszített. Elveszítette hitelét, elveszítette szavazóit, elveszítette erkölcsi alapját.“

Félreértések elkerülése végett nyomatékosan és ismételten leszögezem: ez nem a miniszterelnök úr őszi önkormányzati választások előtt elhangzó új és igen tartalmas kortesbeszéde, hanem 2007-es ellenzéki beszéd. Egyebekben minden szava hitelesnek, megalapozottnak látszik, csak egy apró változtatásra van még szükség, jelesül a szereplőket, a címzetteket kellene megcserélni! Szóljanak e szavak a jelenlegi hatalmasoknak, mert rájuk vonatkoztatva ezerszer inkább érvényesek, mint a megelőző (tökéletesnek semmiképp nem nevezhető) kormányok tisztségviselőire. Mellesleg pedig a fiatal, ellenzéki Orbán Viktort figyelmébe ajánlom az EU és az Európai Néppárt vizsgálóiztosainak is. Itt az alkalom a szembesítésre. Aki tehát a jelenlegi helyzetre érvényesnek véli Alcsút nagy szülöttének kemény szózatát, az szedje össze magát, s alaposan fontolja meg a szavazófülke magányában, hogy melyik név mellé húzza az x jelet. Ott, abban a pillanatban (szomszédaival együtt) még a markában tartja saját sorsát. Tekintsen a jövőbe, hiszen a múltat már jól ismeri!