Amelyik szálloda nem zár be, az veszteséges lesz

HírKlikk 2022. november 30. 15:30 2022. nov. 30. 15:30

​​​​​​​Nagyon durva költségnövekedéssel szembesültek a szállodák. Sokan bezárnak, így szűkül a kínálat, ami a többieknek teret nyithat az áremelésre. Kérdés, meddig lesz, aki kifizesse.

Minden abba az irányba mutat, hogy egy masszívabb áremelkedés jöhet a hazai szállodákban. Az energia és élelmiszer drágulása miatt a költségek elszálltak, a bezárások miatt szűkül a kínálat, miközben a keresletnél ugyanez egyelőre nem látszik. Utóbbiról azonban senki nem tudja, meddig lesz így, a jelenlegi gazdasági környezetben egyik hónapról a másikra jöhet a fordulat – írja a G7.

Az elszállt költségek miatt bezárt például az ország legnagyobb, csaknem 500 szobás szállodája, a budapesti Danubius Hotel Hungaria, a szintén kifejezetten nagy, 40 éve működő soproni Hotel Lövér, Debrecen konferenciaszállodája, a Lycium, és rengeteg kisebb vidéki ház is.

Az indoklás minden esetben ugyanaz volt: az energiaárak emelkedése. Akadt olyan hotel, ahol az ötszörösükre nőttek a rezsidíjak, amit tényleg szinte lehetetlen kigazdálkodni. Márpedig az ilyen mértékű ugrás valószínűleg egyáltalán nem egyedi, és még a szerencsésebbek is három-négyszeres emelkedéssel szembesültek.

Ahogy Kovács Balázs, a Danubius Hotels vezérigazgatója a lapnak elmondta: normál esetben az energiaköltség nem szokta meghaladni a szállodák árbevételének négy-öt százalékát, az augusztusi rekordárakkal számolva, azonban ez nagyjából 50 százalék lett volna.

Ilyen működési környezetben a szállodáknak két lehetőségük marad: vagy megpróbálják áthárítani a megugró költségeket a vendégekre, vagy bezárnak. Az őszi bezárási hullámot az okozta, hogy sok hotelnél sehogy sem jött ki a matek, és arra jutottak: nem tudják úgy alakítani az áraikat, hogy elkerüljék a veszteséget. A többség azonban egész biztosan csak időlegesen szünteti be a tevékenységét. Október végéig a hotelek kevesebb, mint egy százaléka jelezte, hogy végleges bezárást tervez vagy már be is zárt.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke a G7 kérdésére azt mondta: sok olyan szálloda lehet, amely az ünnepi szezont még megvárja, és csak azt követően megy el téli szünetre. A szakember szerint nehéz jósolni, de reális forgatókönyv, hogy a vidéki szállodák 20-25 százaléka bezár az év elején.

A fővárosban euróban átlagosan eddig tíz százalék körüli lehetett a drágulás, ami a hazai deviza gyengülése miatt forintban ennél jóval jelentősebb, 20-25 százalékos növekedést jelentett. Vidéken alapból forintban érdemes számolni, mert ezek a szállodák nagyobb részben a belföldi turizmusból élnek. Itt szintén 20-30 százalék körül lehetett az átlagos áremelkedés.

A költségek elszállását azonban ez szinte sehol nem fedezte. A G7-nek nyilatkozó piaci szereplők elég egybehangzóan azt állították, hogy ehhez további jelentős díjemelés kellene. Kovács Balázs szerint nagyjából 25 százalékos azonnali áremeléssel lennének a pénzüknél a szállodák, úgy, hogy ebből valamennyi már bérrendezésre is jutna. Hasonló véleményt fogalmazott meg Turbucz Ádám, a Mellow Mood Hotels általános igazgatója is. Szerinte legalább 30 százalékos emelés lenne szükséges.

Baldauf Csaba a G7-nek azt mondta: a profit egy részéről már biztosan le kell mondaniuk a szállodáknak, az egész szektor jövedelmezősége csökkenhet, sőt, elég valószínű, hogy 2023 első felében a többség veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni.

Így tényleg nem lenne meglepő, ha tömegesen próbálnák meg a hotelek pár hónapos üzemszünettel átvészelni a legnehezebb heteket-hónapokat. A gond csak az, hogy sok esetben az ideiglenes bezárás sem feltétlenül segít. Különösen a munkaerő kezelése problémás. Ha a bezáró hotel folyamatosan fizeti az alkalmazottait, akkor rengeteg pénzt veszít, ha viszont a szünet miatt megválik a munkaerő egy részétől, akkor pedig a végkielégítések és egyéb költségek miatt nagyon jelentős egyszeri kiadása keletkezik.

Forrás: G7