Amerikai kapcsolat: „Orbán nem járhatja el a Kállai kettőst”
„Legalábbis kérdezni jön Budapestre Mike Pompeo, s az amerikaiak tudnak úgy kérdezni, hogy az eléggé kényelmetlen legyen” – reagált Balázs Péter a Hírklikk kérdésére, hogy vajon letolni jön-e Orbán Viktort az amerikai külügyminiszter február közepi budapesti látogatásán. Kényes kérdések vannak bőven, de a volt magyar külügyminiszter, uniós biztos szerint biztonsági kérdések motiválhatják leginkább az amerikai látogatást.
A Wall Street Journal értesülését megerősítve tudatta a Külgazdasági és Külügyminisztérium az ATV-vel, hogy az amerikai diplomácia vezetője február közepén Közép-Európába látogat, az út egyes részleteivel kapcsolatos egyeztetések még zajlanak. Ugyanakkor a HVG azt írja, hogy kedden délelőtt az amerikai nagykövetségen azt a választ kapta: egyelőre nincs mit bejelenteni a látogatásról. Egy biztos: Orbán Viktor a közelmúltban telefonon egyeztetett Mike Pompeoval. A beszélgetésről január 22-én kiadott amerikai külügyi közés szerint „az amerikai-magyar stratégiai kapcsolatok erősítésének a fontosságát hangsúlyozták, beleértve a kétoldalú védelmi kapcsolatokat”.
A WSJ ugyanakkor azt írta, hogy Orbán a budapesti amerikai nagykövetnek még decemberben kifejtette: azt szeretné, ha Magyarország „semleges tudna maradni, mint Ausztria”. A lap arról is írt, hogy Orbán jó ideje halogatja annak a védelmi együttműködési megállapodásnak az aláírását, amelyet az Egyesült Államok köt sorra különböző szövetségeseivel. Emellett a viszonyt az is feszültté teheti, hogy Magyarország nem feltétlenül amerikai hadi eszközöket vásárol a hadserege számára.
„Az amerikai külpolitikát elősorban a biztonsági szempontok szokták érdekelni, általában az a fő motívum, csak utána jönnek a gazdasági érdekek” – mondta Balázs, aki kérdésünkre hozzátette: a jogállamiság kritériumait is a biztonság függvényében szokták többé-kevésbé számon kérni, de a Trump-adminisztráció a jelek szerint erre nem érzékeny”. Kifejtette azt is, hogy „az Egyesült Államokban a partnereket elsődlegesen a szerint osztályozzák, hogy velem vagy ellenem van-e/harcol(na)-e”. „Bármennyire is nem szereti Donald Trump a NATO-t, amelyet beiktatása idején idejét múlt valaminek nevezett, Washingtonban továbbra is fontos, hogyan felel meg egy partnerország az olyan szempontoknak, mint hogy NATO-tag-e vagy sem, mennyire erősíti saját felkészültségét, növeli erejét, mennyit fektet fegyverkezésbe, amerikai fegyvert vesz-e, részt vesz-e külföldi missziókban” – fejtette ki a volt külügyminiszter. Az pedig különösen lényeges szempont, hogy milyen viszonyt ápol az adott ország a szövetségen kívüli erőkkel. A jelenlegi átalakuló világrendben még mindig Oroszország az egyik fő ellenfél, s még ha a kétoldalú elrettentés-fenyegetés réme már nem is olyan erős, az USA egyik fő ellenfele továbbra is Oroszország.
Az pedig ebben a felállásban nem működik, hogy nyilvánosan is kiváló kapcsolatokat ápoljon a partnerország a másik oldallal – figyelmeztet a volt külügyminiszter, aki szerint „Orbán nem járhatja el a Kállai kettőst, hogy hol ide, hol oda lép; ez legalábbis nagyon rövidtávú játszma”. A semlegesség céljára utaló ilyen kijelentések, az oroszokkal való, a gazdasági érdeklődésen túlnövő barátságosság nem szül jó vért, s Balázs szerint ráadásul egy NATO-tag nem is beszélhet semlegességről, sőt, minden alkalommal illik hangsúlyoznia, hogy melyik katonai szövetséghez tartozik.
