Andor László: Orbán akciójának egész Magyarország megihatja a levét

– A magyar parlament felhatalmazta Orbán Viktort, hogy csak feltételekkel fogadja el a héten az uniós költségvetést, illetve a gazdaság helyreállítását szolgáló hitelcsomagot.  Három feltételt fogalmaztak meg. Mielőtt ezekről beszélnénk: ön szerint milyen eséllyel megy szembe a Fidesz vezette kormány egész Európával?

– A magyar kormány nem először fordul szembe nyíltan az Európai Unió politikájával, aminek következménye természetesen az egész országot sújtja. Ismerve a magyar parlamentben formálódó feltételeket, egészen biztosan állíthatom, hogy az unió azokat elfogadni nem tudja.

– Tehát esélye sincs annak, hogy fátylat borítsanak a jogállamiság leépítésére, vagyis a 7 cikkely szerinti eljárást leállítására?

– Szerintem semmi esély, hogy kapcsolatot teremtsenek a 7 cikkely szerinti eljárás és az új költségvetés között, ahogy azt Orbán Viktor kormánya, illetve a magyar parlament szeretné.

– Akkor sem, ha emiatt nem lesz költségvetés?

– Ha Orbán ragaszkodik a parlamenti felhatalmazásához, akkor a magyar miniszterelnök vétója miatt,halasztást szenved a döntés. Előfordulhat az is, hogy a magyar álláspont okán, a gazdasági válságot, illetve ennek költségvetési kezelését ne az európai uniós jog alapján intézzék. Ezt nagyon nem szeretné az unió vezetése, tehát egy új konfliktusforrás kezd kialakulni.

– Vagyis akkor nem az egész unió venné fel a hitelt, hanem csak azok az országok, amelyek támogatják a tervet, Magyarország pedig kimaradna az olcsó hitel felvételének lehetőségéből?

– Igen, de ez azért életveszélyes, mert ebben az esetben, a magyar kormány nemcsak saját hazája sorsával is játszana, hanem másokéval is. Ugyanis, ha az unió ma működő kereteitől eltérve jönne létre egy új költségvetési eszköz, akkor azzal csökkenne a szegényebb országok felzárkóztatásának lehetősége. Ebben az esetben ugyanis csak arra koncentrálna az unió, amely a jelenlegi válságkezelést szolgálja, de abban Magyarország már nem venne részt.

– Vagyis úgy látja, ha a miniszterelnök kitart az eredeti álláspontja, vagy a parlament felhatalmazása mellett, akkor az ország egy nagyon jelentős összegtől eshetne el?

– Egyrészt az ország, de rosszabb esetben az egész visegrádi régió. Vagyis Orbán más országokkal is kitolna, ha ragaszkodna a parlamenti felhatalmazáshoz, tehát lényegében magára rántaná a tárgyalóasztalt.

– A parlamenti felhatalmazás másik feltétele, hogy a gazdagabb országok ne kapjanak több pénzt, mint a szegények. Ez nem egy reális felvetés?

– Az Európai Unió jelenlegi működése alapján is az a helyzet, hogy a gazdagabbak többet fizetnek be, a szegények pedig eleve többet kapnak. Viszont ez a szabály a költségvetésnek nem minden elemére igaz. Ugyanis a kutatást finanszírozó alapból a nagyobbak azért kapnak többet, mert a tudományos kutatás nagyobbik része a magasabb jövedelmű országokban zajlik. Viszont az uniós költségvetés egyharmada a kohéziós alap, amely a felzárkóztatást szolgálja, ezt már ma is elsősorban csak a szegényebb országok kapják. Az új elemként bevezetett válságkezelő alapból nem az alacsonyabb jövedelmű országok részesülnek, hanem ahol nagyobbat „ütött” a válság; tehát ahol a gazdaságban a járvány nagyobb kárt okozott. Itt tehát elsősorban egy rövid távú válságkezelésről van szó. Ennek a rendszernek a logikája más, mint a felzárkóztatási politika logikája.

– Akkor lehet, hogy a magyar kormányt saját álláspontja sújtja, hisz' a kormányfő rendre azzal büszkélkedik, hogy milyen jól megoldotta a válságot. Mivel Orbán ennyire elégedett, ezért egy vasat sem kapunk?

– Tisztázzuk azért: Magyarország egyáltalában nem túl fényesen kezelte ezt a válságot! Az egészségügyi statisztikáink sem jobbak Szlovákiáénál, de szemben az uniós főárammal, Orbán Viktor a szociális válságot nem kezelte. A legtöbb európai országban igen jelentős bértámogatás volt, Spanyolországban elindult egy új minimálbér-jövedelem. Az unió államai mindent megtettek azért, hogy fékezzék az elbocsátásokat! Az állami támogatásokat is az elbocsájtások leállításához kötötték. Ilyen módszereket a magyar kormány nem alkalmazott, ennek következményeként egy szociális válság bontakozik ki Magyarországon. Pedig a vírusjárvány már kezd visszavonulni.

– A másik feltétel, hogy zárják le a hetes cikkely szerinti eljárást, s a pénz folyósítását ne kössék jogállami feltételekhez. Van ennek realitása?

– Ez két külön tétel, valószínű erre nem egyformán reagál az Európai Tanács. A 7. cikkely szerinti eljárásnak egészen más a logikája. Tehát aligha köthető a költségvetéshez, ha azt indokoltnak látják, akkor az megy tovább! Már csak azért is, mert az eljárást Magyarország ellen az Európai Parlament indította, tehát a hétvégén összegyűlő állam- és kormányfők ebben egyelőre nem illetékesek. A jogállami kritérium kiterjesztése a régi, vagy az új költségvetésre lehet valamilyen tárgyalás alapja, itt kialakulhat kompromisszum. Előfordulhat, hogy a kifutó költségvetésre és a kohéziós politikára érvényesülhet a jogállami kritérium, míg az új generációs alapra, a 750 milliárdos csomagra viszont aligha.

Egyébként pedig az a véleményem, hogy a jogállamiságú kritérium olyan mértékben felpuhult, amivel már elég sok gesztust tett az Európai Tanács vezetése, azért, hogy a javaslat a közép-európai országok számára elfogadható legyen, vagyis működjön a „visegrádi blokk”. Viszont a csomagot kivenni a jogállamisági követelmények alól, bizonyosan túlzott elvárás lenne a „borzalmasan” viselkedő kormányok irányába.

– A hazai parlamenti ellenzék folyamatosan szorgalmazza, hogy az ország csatlakozzon az európai ügyészséghez. Lehet ez az európai költségvetés elfogadásának feltétele?

– Ha az uniós források felett mindenütt érvényesülhetne az európai ügyészség hatásköre, akkor ez komoly anomáliákat szüntethetne meg. Szeretném jelezni, hogy az uniós ügyészséghez való csatlakozás problémáját nem állították előtérbe.

– Végül, a feltételek között szerepel még, hogy a civilek ne kapjanak uniós támogatást, amivel az Orbán kormány a szakértelmiség ellenállását kívánja felszámolni. Erre van esély?

– Aligha, hisz' a civilek elleni támadás elsősorban a jogvédők elleni támadás. Olyan szakértők, aktivisták, jogvédők háttérbe szorítása, akik leginkább másoknak segítenek a jogérvényesülésben. Az uniós jog akkor ér valamit, ha nem marad papíron, hanem a valóságban is érvényesül, akár államokkal, vagy kormányokkal szemben. Az már komikus, vagy legalábbis önleplező, hogy az ilyen jogérvényesítő tevékenység szúrja az Orbán-kormány szemét, de más szereplőkét is. Itt sem várok változást, a civil szervezetek egyébként is minimális támogatást kapnak.

– Egykori uniós kormánytagként, biztos benne, hogy az Európa Tanács elutasítja a magyar kormány feltételeit? Ugyanis elég nagy a tét, lesz-e költségvetés, továbbá képesek-e pénzt felvenni a válságkezelésre?

– Kétségtelen, a magyar kormánynak már sokszor elnézték, hogy sérti a közösségi normát. Úgy gondolom azonban, hogy a megszavazott feltételcsomagot az Európai Unió biztosan elutasítja, esetleg egyes elemeiről lehet alkudozás. Ugyanakkor olyan elvtelen alkut, mint amilyet Orbán Viktor, vagy a magyar parlament elvár, az unió biztosan elutasítja. Ha elmérgesedik a vita, akkor inkább elhalasztják a döntést, vagy a nyugati országok más szervezeti formában fogják az újjáépítést lehetővé tenni.

– Az pedig az országtól sok olcsó kölcsön elvenne?

– Igen.

– Vagy a cél érdekében sem „nyelik le” a nyugati országok a békát?

– Nem hinném.

– Akkor ez az egész parlamenti ajánlás csak belpolitikai cirkusz, illetve Orbán pozíciót csinál magának, hogy több pénzt kapjon?

– Mind a két állítás igaz. Belpolitikai színjáték tanúi vagyunk, illetve talán jobb alku-pozícióra törekszik. Viszont ha Orbán mellényúl, akkor sokat veszíthet. Volt már arra példa, hogy pórul járt az az ország, amely indokolatlanul, mondvacsinált ügyekre hivatkozva, ellenállt a többségnek.

Csak emlékeztetőül: 2011-ben a brit miniszterelnök, David Cameron került hasonló helyzetbe, ugyanis a parlamentje nem járult, hozzá, hogy támogassa az Európai Unió új hatáskörét. A közösség épp új költségvetést készített, ami az angolok támogatása nélkül meghiúsulhatott volna, ezért – a briteket megkerülve – más keretben fogadták el a költségvetés szabályait. A szigetország pedig ráfizetett, kimaradt a döntésből, ami végső soron, anyagi veszteséggel is járt.

Egyébként részben ez az alapja, hogy távozni kényszerültek az unióból, ami újabb anyagi veszteség lehet. Valószínű, így jár minden ország, amely túlfeszíti a húrt. Így járhat Magyarország is, ha a Fidesz mondvacsinált ürüggyel, szembefordul az unióval.