Áremeléssel válaszolnak a kisvállalkozások a minimálbér-emelésre
Komoly gondok vannak a magyar cégek versenyképességével - ezt jelzik az idei minimálbér-emelésre adott válaszok. A legkisebb adható bér idén bruttó 149 ezer forint, ami alig nettó 99 ezer forint, ám még ennek a bérnek a kigazdálkodása is komoly gondot okozott a cégek jelentős részének – írja a Népszava a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) vállalati felmérése nyomán.
A kétéves megállapodás szerint januártól a bruttó minimálbér újabb nyolc százalékkal 161 ezer forintra nő, a nettó majdnem eléri a 107 ezer forintot. A kamara kutatóintézetének tegnap publikált felmérése szerint a a minimáljövedelemhez szükséges források kitermelése miatt a cégek 38 százaléka emelte az árait, 32 százalékuk elhalasztotta a tervezett létszámfelvételeket, míg negyedük a beruházások halasztásával reagált az új helyzetre.
A bérfeszültségek elkerülése végett a cégek 30 százaléka döntött úgy, hogy a minimum felett kereső munkavallók bérét is emeli - írja a lap. Az emelkedő bérköltségeket a cégek beruházási költségeik csökkentésével ellensúlyozták, ennek viszont később meglehet a növekedési áldozata.
Emellett cégek kisebb mértékben – mintegy 12-15 százalékban – éltek a mozgóbérek, a cafeteria csökkentésével, de minden tizedik cégnél egyes munkavállalókat részmunkaidősként foglalkoztatták tovább. Sor került egyes helyeken már elbocsátásokra is, ám erre csak a cégek öt százalékánál volt példa.
A kutatóintézet megjegyzi, hogy ezek a reakciók leginkább az 50 főnél kisebb, kis- és mikrovállalkozások (kkv) körében fordult elő – amelyekről előre sejthető volt, hogy nagyobb gondot okoz számukra a béremelés. Ezzel szemben nagyobb létszámú, jellemzően exportra termelő cégek könnyebben kigazdálkodták a növekvő terheket, már csak azért is, mert jóval kisebb mértékben jellemző rájuk a minimálbéren való foglalkoztatás.
Az adatfelvétel még áprilisban történt, viszont több mint 2800 céget kérdeztek meg, ami jelentős merítés.
