Áremelkedés: a kereskedők egy része nyáron akarja behozni a járvány okozta veszteséget

HírKlikk 2020. augusztus 12. 11:13 2020. aug. 12. 11:13

Az élelmiszerárak emelkedése több mint duplája a KSH által júliusra közölt éves inflációs adatnak; sok terméknél egyáltalán nem indokolt ekkora emelés – jelentette ki Korózs Lajos, a Parlament népjóléti bizottságának MSZP-s elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában, kedden.

Azt mondta, úgy érzékeli: a kereskedők egy jelentős része a nyári forgalomban akarja behozni a járvány okozta négy hónapos tavaszi veszteségét.

A szakemberek 3,2 százalékos éves inflációt vártak júliusra, de a ráta 3,8 százalék lett, az élelmiszereké pedig nyolc százalék, ezen belül sok az olyan termék, amelynek tíz százalék fölötti az inflációs mutatója – magyarázta. Hozzátette: az ilyen mértékű áremelkedés komolyabb közgazdasági elemzést igényel.

Az áremelkedések terhét leginkább az idősek viselik: „a nyugdíjasok fogyasztói kosara most már hónapok óta magasabb, mint a lakosság egészéé”, trendszerűen, hónapról-hónapra emelkedik, és az előző két hónapnak is ők voltak a vesztesei.

A nyugdíjasok fogyasztói kosarában nincsenek benne például a gyermekneveléshez, az iskoláztatáshoz kapcsolódó költségek, de például a gyógyszer több mint kétszer akkora súlyt képvisel a kosarukban, mint a társadalom egészéében.

Az étkezés pedig nem halasztható, mint például egy plazmatévé vagy egy autó beszerzése.

„Márpedig enni kell” – jelentette ki a képviselő, példaként hozva a sertéshús árát, amely az elmúlt hónaphoz képest csökkent ugyan, de mivel múlt hónapra 17 százalékot emelkedett tavaly júniushoz képest, még mindig „bőven tíz százalék fölött van az inflációs mutatója”.

Kijelentette: „a kormánynak kell rendesen zsebbe nyúlni” a novemberi visszamenőleges kiigazításnál, mert messze alultervezte az ez évre adott 2,8 százalékos nyugdíjemelést az inflációhoz képest.

Elmondta: az öregségi nyugdíj átlagos összege durván 140.000 forint körül van, de a 19-ből csak három megye éri el ezt az átlagot: Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megye.

Bács-Kiskun megye „nagyon erős leszakadásban van”, „döbbenetes”, hogy az idősek hét-nyolc százaléka éri csak el ott az elfogadhatónak vélt 220.000 forintos nyugdíjat, és ennél sokkal többen vannak, akik 60.000 forintnál is kevesebbet kapnak.

„Nagyon nyomorultul kevés” nyugdíjjal rendelkeznek a Békés és a Szabolcs megyeiek.

De az üzemi előfizetéses étkeztetés is 8.7 százalékkal drágult, nagy valószínűséggel hasonló drágulás várható az iskolai menzáknál is – jelezte.

Nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek azok, akik elvesztették az állásukat vagy csökkent a jövedelmük, és még ez a nagy infláció is sújtja őket: egy felmérés szerint, a járvány miatt, minden tizedik munkavállaló elveszítette az állását, egynegyedüknek pedig csökkent a bevétele.

A kormány nem úgy „nyúlt hozzá” a munkájukat elvesztőkhöz, ahogy kellett volna, „nem tántorodtak el attól a régi rögeszméjüktől, hogy itt három hónapig lehet csak fizetni az álláskeresési támogatást” – jegyezte meg Korózs.

Elmondta: Szlovéniában két évig finanszíroz a kormány, Lengyelországban hat hónaptól két évig, Szlovákiában hat hónaptól 10 hónapig.

Lehet, hogy egy ilyen segítség sem oldotta volna meg a helyzetet, „de nem hagyott volna ennyi embert ilyen rossz helyzetben” – tette hozzá Korózs.

Forrás: Hírklikk