Az akadémia esélye az alkotmánybírák előtt

Kardos Ernő 2019. augusztus 28. 17:07 2019. aug. 28. 17:07

Csak vasárnap lép életbe az akadémia átalakításáról szóló törvény, de az MTA elnöke, már másnap, tehát szeptember 2-án panasszal fordul az Alkotmánybírósághoz, mert úgy látja, hogy a törvény sérti az alaptörvény két cikkelyét is. Csorbul ugyanis a tudományos kutatás szabadsága, illetve a tulajdonhoz való jog. Szakértőink szerint az MTA jogi érvelése helytálló, de előfordulhat, hogy az alkotmánybíróság döntésére éveket kell várni.

Hatalmas vita és tüntetés előzte meg a törvényt, amelynek egyetlen módosításával a kormány elvette az MTA-tól a kutató hálózatát, a hazai tudományos élet legfontosabb intézményrendszerét. A jogszabály szerint ugyanis a kutató intézetek olyan testület alá tartoznak majd, amelyben a kormánynak meghatározó befolyása van. 

A Hírklikknek nyilatkozó Bárándy Péter ügyvéd úgy látja, hogy az akadémia kutatóhálózatának átalakítása egyértelműen sérti az MTA tulajdonjogát, de csorbulhat a kutatás szabadsága is, hisz a jövőben egy olyan testület dönt a hazai kutatásokról, amelyben a kormány tagjai túlsúlyban vannak. Bárándy szerint, ha valóban az Alkotmány- bíróság elé kerül Lovász László panasza, akkor a tudós testület számára kedvező elbírálás is várható. De az ügyvéd egyelőre nem tudja, hogy az akadémiai elnök panaszát egyáltalán befogadja-e majd az Alkotmánybíróság. Magyarországon ugyanis nem fordulhat mindenki a taláros testülethez, hisz megszünt az actio populáris. Így aztán megtörténhet, hogy Lovász László kénytelen lesz az ombudsman támogatását kérni, esetleg ötven ellenzéki politikust kér fel, hogy a törvény alkotmányossági ellenőrzését kérje. Korábban egyébként Hiller István már jelezte, hogy az ellenzék ugyancsak alkotmányossági kontrolt kér. 

Az alkotmányjogász Lövétei István azt hangsúlyozza, hogy nagyon nehéz döntés vár majd az Alkotmánybíróságra, mert a kutatás szabadsága roppant módon relatív. Nehéz ugyanis pontosan meghatározni, hogy mi fér bele „az állam által finanszírozott keretbe”. Illetve amire nem ad pénzt az állam, azzal megsérti-e az alaptörvényt. 

Az alkotmányjogász szerint Einstein relativitás-elméletének kidolgozását azért nem támogatta anyagilag senki, mert a tudományt finanszírozó szervezeteknek fogalmuk sem volt az elmélet jelentéséről. Ez a magyarázat persze az akadémikusok érvelését is alátámasztja, mindenesetre jelzi az alkotmányjogi vita bonyolultságát. Tehát az Alkotmánybíróságnak egyértelműen el kell majd dönteni, hogy sérült a kutatás szabadságának alkotmányos elve, vagy sem!

Azt Lövétei István elfogadja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia önálló jogi személy, amelynek a kutatói hálózat a saját tulajdonában van. Az Alkotmánybíróságnak azt kell majd eldöntenie, hogy ha az állam elvonja az akadémia vagyonjogát, akkor azzal megsérti-e az alaptörvényt. Tehát a kérdés az, hogy mennyire állami-, illetve mennyire magánvagyon a kutatóintézetek hálózata, s az elkobzás sérti-e az alkotmányos jogokat. 

A jogi helyzet tehát nem egyértelmű, az Alkotmánybíróságnak így nagyon bonyolult összefüggéseket kell majd átgondolni. A testületet semmi nem sietteti, a jelenlegi szabályok szerint akár évekig elrágódhat, amíg a döntést meghozza. S persze addig kialakulhat, s megszilárdulhat az a gyakorlat, amit az akadémia ma alkotmányellenesnek gondol.