Az amerikai konzervatívok dobják Orbánt?
Sok amerikai populista-nacionalista számára Budapest az új Róma, és Orbán Viktor a politikai pápa. Ám az Orbán Viktor legutóbbi beszédére adott válasz meghatározza majd az amerikai támogatói ügyének morális oldalát – írta „A konzervatívok dobják Orbánt?” címmel közölt kommentárjában a The Wall Street Journal.
A világ üzleti életének egyik vezető lapja a cikkben Donald Trump, valamint számos vezető republikánus és Orbán Viktor kapcsolatait, és a tusnádfürdői beszéd által kiváltott reagálásokat is górcső alá veszi. Orbán szerint a „lakosságcsere, vagy elárasztás” korunk egyik fő kihívása, és „kiemelkedőnek” minősítette a francia Jean Raspail – az Egyesült Államok és Európa fehér nacionalistáik által előszeretettel idézett – könyvét, ami a „nagy lakosságcsere” összeesküvés-elméletnek az eredeti forrása. Az elmélet szerint az elitek a bevándorlást használják fel a fehér keresztény lakosságok kulturális és politikai hatalmának aláásására. Orbán szerint a könyv magyarázatot ad arra, hogy „miért nem képes a nyugat megvédeni magát” a nem nyugati bevándorlók veszélyes hordáival szemben. Orbán azzal folytatta, hogy kifejezésre juttatta ellenkezését a „kevert fajú népekről”, vagyis egy olyan világgal szemben, amelyben az európai népek keverednek a Európán kívülről érkezőkkel. Úgy vélte, „Ezek az országok többé nem nemzetek. Ezek az országok nem mások, mint népek konglomerátumai. Azt is mondhatnám, hogy ez már nem a Nyugat, hanem a poszt-Nyugat”. Orbán – írja a WSJ – mem tett semmit azért, hogy ebből az ítéletéből kizárja az Egyesült Államokat, és nehéz is elképzelni, hogy ez hogyan lehetne lehetséges. Orbán szerint eljön majd az idő, amikor el kell fogadnunk, hogy valahogy a keresztények jöjjenek hozzánk nyugatról, és integrálnunk kell őket az életünkbe. Orbán az ő „nyugati világából” kizárta a globális Dél keresztényeit és az összes nem keresztényt. Védelmezői azt mondják, hogy Orbán valójában az iszlám bevándorlást vette célba, de amint egyebek között a The Bulwark neokonzervatív amerikai portál is írta, régi antiszemita felhangja van az Orbán által használt rasszt jelölő magyar szónak.
A cikk hasonló részletességgel ismertette az Orbán Viktor által mondottakat, egyebek között arról beszélt, hogy „Ez a nagy történelmi csata, amit vívunk: demográfia, migráció, gender”, kitérve az azonos nemű házaspárokkal kapcsolatos véleményétől kezdve az ukrajnai háborúval kapcsolatos állásfoglalásáig. Ez utóbbival kapcsolatban a WSJ rámutatott: amit Orbán mondott, az egyszerűbben megfogalmazva azt is jelenti, hogy Európának nem kellene foglalkoznia azzal, hogy ki támadott meg kit, és a demokrácia és az autokrácia közötti választással sem. „Úgy tűnik, a magyar vezető számára (az egész háborúban) az a legfontosabb, hogy legyen vége az ellenségeskedésnek, mert akkor csökkennek az energiaárak” – szögezte le.
Kitért a cikk a beszéd külhoni magyarokkal kapcsolatos részére is, és megállapította: Orbán régen ostorozza az 1920-as trianoni békeszerződést, és a beszéde a jelek szerint ígéret arra, hogy megfordítja azt, amit igazságtalan diktátumnak tekint. A revansizmus magyarázatul szolgálhat arra, hogy miért nem zavarja, amikor Oroszország erőszakkal megváltoztatja a határokat – írta a szerző.
A CPAC szeptemberi kongresszusán Orbán Viktor támogatóinak vagy el kell határolni magukat ettől a beszédtől, vagy – akár csak a hallgatásukkal – közösséget kell vállalniuk Orbán kártékony és veszedelmes nézeteivel, hívta fel a Konzervatív Politikai Akció Konferenciáján (CPAC) résztvevők figyelmét a világ üzleti életének egyik vezető lapja
