Az első félév vesztesei
Július 8-án megjelent a KSH legújabb fogyasztói árindex változással kapcsolatos tájékoztatója. A kisfizetésű dolgozók, az álláskeresési támogatást igénybe vevők és a kisnyugdíjasok szomorúan nyugtázhatják, hogy jövedelmi pozíciójuk tovább romlott. Míg 2020. április/2019. április viszonylatában 2,4 százalék, 2020. május/2019. május összevetésben 2,2 százalék, addig a 2020. június/2019. június esetében már 2,9 százalék volt a pénzromlás üteme. Féléves összehasonlításban (2020. I. félév/2019. I. félév) 3,4 százalékos volt az infláció. A számok azt mutatják, hogy a kisegzisztenciák jövedelmeinek (minimálbér, nyugdíj, segély, ösztöndíj stb.) reálértéke folyamatosan gyengül, ebből eredően, a polgárok milliói csak azt konstatálhatják, hogy pénzük folyamatosan devalválódik. A 350 forintos euró árfolyam is alátámasztja ezt az állítást.
Nézzük részleteiben!
– Tizenkét hónap alatt, (2020. június/2019. június) az élelmiszerek ára 7,8 százalékkal nőtt, ezen belül a párizsié, kolbászé 20,5, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai- és déligyümölcs összesen) 18,1, a sertéshúsé 17,0, a cukoré 14,2, a szalámié, szárazkolbászé és sonkáé 10,8 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,7, ezen belül a dohányáruké 11,1 százalékkal emelkedett. A járműüzemanyagok ára 11,6 százalékkal csökkent.
– Egy hónap alatt (2020. június/2020. május) a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal növekedtek. Az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal csökkent, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,2, a tej 1,7, a párizsi, kolbász 1,4, a baromfihús 1,3 százalékkal lett olcsóbb. A tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások 0,3–0,3 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok az olajárak emelkedésének hatására 9,3 százalékkal többe kerültek.
– A nyugdíjas fogyasztói-árindex (2020. június/2019. június) még kedvezőtlenebb, hiszen szemben a 2,9 százalékos átlagos árnövekedéssel, a nyugállományban lévők 3,6 százalékos pénzromlást regisztrálhattak, ami – sajnos – azt igazolja, hogy az idős emberek az elmúlt félév legnagyobb vesztesei. A 2,8 százalékos általános nyugdíjnövelés megalapozatlan volt, és a növekvő infláció már régen meghaladta a szinten tartás követelményét. Így a nyugdíjasok nagy tömege jelentős reáljövedelem csökkenést szenvedett el. Világosan látszik, hogy a kormány az év háromnegyed részében a 2,7 milliós nyugdíjas társadalommal finanszíroztatja meg a végrehajtó hatalom hibás tervezésének következményeit, azaz a nyugdíjasok adnak hitelt az állami költségvetésnek. Az úgynevezett nyugdíj-kiegészítésre (korrekcióra) ugyanis csak az év utolsó negyedében kerül sor. Ez a gyakorlat morális szempontból tarthatatlan, ezért ezen az állapoton illett volna változtatni. Még most – a nyár folyamán – sem lenne késő a 100 ezer forint alatti nyugdíjasoknak (egyszeri juttatás keretében) 50 ezer forintos összeget folyósítani, és a 100 ezer és 150 ezer forint közötti nyugállományúak is nagyon örülnének egy 25 ezer forintos „gyorssegélynek”. Már csak azért is, mert a gazdaság negatív teljesítménye miatt, idén biztosan elmarad a sokak által várt, úgynevezett nyugdíjprémium.
A közeli napokban elfogadott – 2021. évi – állami költségvetésből is kiviláglik, hogy a jövő évre tervezett fiskális politika sem foglalkozik a legelesettebb és legrászorultabb társadalmi rétegek sanyarú helyzetével. Az egészségügyi, gazdasági és szociális válság közepén sem törődnek az elszegényedettek tömegeivel, és nem segítenek az egyébként is igen szolid jövedelmeik szinten tartásában. Úgy gondolom, hogy a krízishelyzetben levő emberek több érzékenységet, több szolidaritást és nem utolsó sorban sokkal több és biztosabb anyagi támaszt érdemelnének. A fogyasztói árak növekedésével családok százezreinek életszínvonala romolhat és romlik. Ennek ellenére, nem tapasztalható, hogy a kormány érdemi segítséget kívánna nyújtani. Szomorú ez a közömbösség, szomorú ez a flegma, nemtörődöm hozzáállás.
