„Az emlékezésnek nem a trauma újraépítése a feladata”

Trianon nem természeti katasztrófa volt, felelősei vannak

Trianon nem természeti katasztrófa volt, ami a semmiből jött és senki nem visel érte felelősséget – mutatott rá a pártelnök, aki szerint bár a helyzetet kiváltó közvetlen ok a háborús vereség volt, ismertek azok az okok, amelyek miatt a vereség összeomláshoz vezetett.

A politikus úgy vélekedett, hogy a magyar nacionalista politikai elit erőltetett magyarosító reformjai és politikája okozta valójában a nemzet tragédiáját: a magyar állam még szerény mértékben sem tett eleget a nemzetiségek autonómia-követeléseinek, és az első világháború által előidézett helyzetben a konföderációs megoldási javaslatok sem feleltek meg a nemzetté, sőt nemzetállammá válást szomjazó nemzetiségeknek.

Tóth szerint, az Osztrák-Magyar Monarchia elsősorban azért esett szét, mert egy vesztes háború végén, lakóinak nagy része már nem akarta fenntartani.

A Fidesz visszaél a traumák hatásával

A pártelnök a baloldal nevében kérte ki magának azt a jobboldali álláspontot, hogy a trianoni „országvesztés” a liberálisok és baloldaliak miatt következett volna be. Ismertetett egy közvélemény-kutatást is, amely szerint a megkérdezettek relatív többsége, 37 százaléka szerint, a trianoni békeszerződésért végső soron Tisza István egykori miniszterelnök tehető felelőssé, aki bevitte Magyarországot az első világháborúba, sőt, a magukat kormánypártinak mondók 33 százaléka szerint is így történt. Az összes válaszadó mindössze 22 százaléka okolja az akkor eseményekért az őszirózsás forradalmat és a Tanácsköztársaságot, 40 százalék pedig nem tudott, vagy nem akart választ adni. Tóth Bertalan szerint, feltehetőleg azért, mert már nem tartja életét, értékrendjét befolyásoló kérdésnek Trianont.

A senki által nem sejtett jövő bekövetkezte – mint igazi balsors – idézte elő és képezi mindmáig a Trianon traumát – mondta a politikus, és a Horthy-kori irredentizmushoz hasonlította a NER „hivatalos színezetet öltő, fentről szorgalmazott Trianon-kultuszát”, amit a nemzet megosztására használnak fel. Úgy vélte, hogy „a Fidesz visszaél a traumák hatásával, politika céljai között előkelő helyen szerepel a történelmi emlékezet befolyásolása. Így akar hosszú távú támogatói bázist és szilárd politikai pozíciót teremteni”.

Az emlékezés feladata

Nem az a feladata az emlékezésnek, hogy egy immár történelmivé vált traumát újraépítsen, hanem az, hogy segítsen megérteni, miként kerülhetjük el annak megismétlődését – jelentette ki, hozzátéve, hogy a békeszerződés ma már csak a magyar kisebbségek sorsa kapcsán élő és kézzelfogható.

A kulcskérdés ezzel kapcsolatban a kulturális önrendelkezés, ami mindenki számára megteremti a szabadságot, hogy kényszer és hátrányok nélkül döntsön a magyarság mellett – de akár egy másik kultúra mellett is –, és maga döntse el, mit tart magyarsága számára a legfontosabbnak.

Tóth úgy vélte, hogy paradoxnak tűnhet, de ehhez nem a nemzetállamok megerősítése, hanem a kisebb közösségek autonómiája szükséges.

„Amennyiben az Európai Unióban a mélyebb integráció és a nemzetállami gondolat híveinek vitájában az utóbbiak győznek, az unió sem fogja ezt megoldani. A román elnök magyarellenes kirohanásai, az új szlovák kormány viszonya a kettős állampolgársághoz, megmutatja, mit jelent majd valójában a nemzetállami szuverenitás: a többség akaratának korlátlan érvényesülését, tekintet nélkül bármire” – vélekedett.

Trianon tanulságai ma

Trianon fontos tanulságának nevezte, hogy a sokszínű, soknemzetiségű, a vallás, a nyelv, a kultúra területén, és politikailag megosztott országok helyén létrejövő homogén vagy homogenizáló társadalmak nem feltétlenül jobbak birodalmi elődeiknél. Ráadásul ezek a céljukat csak a szabadság ellenében tudják elérni.

De az is Trianon tanulsága, hogy egy sokszínű társadalom egyben tartásához nem csak megértés és akarat szükséges, hanem türelem és a sokszínűség szabadságát biztosító intézmények – vélte a pártelnök, hozzátéve, hogy Trianon emlékezete ezért nem épülhet egyoldalúan a döntés igazságtalanságára: nem lehet hamisan moralizáló, a felelősséget elhallgató, az ártatlanság hazugságára épülő – és nem épülhet a mai problémák elhallgatására, egy tartalom nélküli szlogenre.

Mélyebb uniós integrációra van szükség

Tóth Bertalan beszéde végén kijelentette, hogy Trianon Magyarországot sújtó igazságtalan nagyhatalmi döntés volt, aminek következtében a mai napig megoldatlan a kisebbségbe szorult magyarság jogainak maradéktalan érvényesítése.

A Magyar Szocialista Párt osztja mindazok keserűségét, fájdalmát, akik a XX. században Trianon, a holokauszt, a világháborúk áldozataiként szenvedtek. Politikánk egyik fő célja, hogy ilyen szörnyűségek soha ne ismétlődhessenek meg és mindenki szabadon élhesse meg nemzetiségét, vallását. Ezért állunk ki az Európai Unió mélyebb integrációja mellett, amelynek a Magyar Köztársaság megbecsült tagja legyen – jelentette ki.

***

A konferenciát Trianon: múlt, jelen, jövő címmel rendezte a Szociális Demokráciáért Intézet (SZDI) az első világháborút lezáró békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából.

A konferencia résztvevői a mai napig rengeteg magyar embert érintő és egy egész évszázadon átívelő kérdésekre keresték a választ: Mit jelentett Trianon, pontosabban a kisebbségi és többségi lét a mindennapokban és miként viszonyult ez a propagandához? Mit jelentett pontosan kisebbséginek lenni Csehszlovákiában vagy Romániában? Hogyan és miért tűnt el fokozatosan a tapasztalatok és az emlékezet sokszínűsége, vált szinte erkölcsi kötelességgé, hogy ma azok is személyes traumaként hivatkozzanak Trianonra, akik nem érzik magukat érintettnek?

Az online konferenciát Harangozó Gábor, az SZDI programigazgatója nyitotta meg, ezt követte Tóth Bertalan, nyító beszéde. Előadást tartott Egry Gábor történész, az MTA doktora, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója, az ERC Nepostrans kutatási projekt vezetője, Hiller István történész, az Országgyűlés alelnöke és Molnár Zsolt országgyűlési képviselő, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke.