Az MTA harminc éve a tudományos eredmények tükrében
Eddig még soha nem készült olyan összegzés a magyar tudományos élet teljesítményéről, mint az, amelyet több mint két és fél évnyi munkával állított össze mintegy harminc kutató. A Magyar Tudomány című folyóirat szerkesztőbizottságának vezetésével készült online összeállítás, az MTA30 betekintést nyújt a hazai tudományos műhelyek tevékenységébe. Egyúttal tükrözi a magyar tudományosság tartalmi sokszínűségét, megőrizve az egyes diszciplínák hagyományait, idézési szokásait és stiláris eltéréseit.
Az összeállítás előzményeiről, a munkáról és annak eredményéről Falus András akadémikus, a Magyar Tudomány főszerkesztője beszélt. Pár héttel azután, hogy Palkovics László innovációs miniszter bejelentette az akadémiai kutatóhálózat elcsatolásának szándékát, az MTA 191. közgyűlésén Blaskó Gábor akadémikus javaslatára megszületett a döntés, hogy a Magyar Tudományos Akadémia állítson össze egy áttekintő anyagot a rendszerváltás óta eltelt időszak hazai tudományos eredményeiről.
Az MTA30 digitális felületére belépőt rövid összefoglaló után az adott tudományterületet képviselő tudományos osztály „külső” vagy „rövid” tartalomjegyzéke, összefoglalója fogadja, amelyből tájékozódhat a tárgyalt témákról. Majd az ott megadott linkre kattintva jut el az adott osztály honlapján található „belső” vagy „részletes” tartalomhoz, ahol az osztály döntése alapján a további kommunikáció lehetőségeiről, például kontakt-személyekről információt kaphat, és kérdéseket is feltehet – adta hírül az MTA.
Az MTA tizenegy tudományos osztályának a Magyar Tudomány folyóirat szerkesztőbizottságához delegált tagjaival, a jelenlegi és korábbi osztályelnökökkel együtt kezdték meg a munkát. „Minden osztályelnökkel tárgyaltam a szempontokról, minden osztály legalább egy ülésén részt vettem, feltárva és lehetőség szerint megválaszolva a felmerülő kérdéseket” – idézte fel az első lépéseket Falus András. – „Ezek az alkalmak sokat segítettek a konszenzushoz vezető megoldások kialakításában. A lényeg annak a meghatározása volt, hogy mi nem tartozik az MTA30 körébe, továbbá annak a rögzítése, hogy az összeállítás nem egy teljességre törő enciklopédia lesz, sem pedig bibliográfia, hanem egy szöveggyűjtemény azokról az eredményekről, amelyeket az adott osztály meg kíván mutatni a társadalomnak.”
Az osztályok a szerteágazó témakörök és a tudományos adatközlés sokszínűségéből adódó eltéréseket figyelembe véve, lényegében szabad kezet kaptak az egyes tartalmi elemek – például a főbb eredmények, tudományos iskolák, kiemelkedő közlemények stb. – arányainak meghatározásában.
„Az MTA30 összeállítás csak digitális formában készül el. A tudományos osztályok összeállításai nyitott végűek, tehát szabadon kiegészíthetőek, módosíthatóak az egyes osztályok tagjai, illetve az ágazati alelnökségek vagy az elnökség által” – mondta Falus András, aki szerint ez a prospektív fejlesztés hozzájárul a magyar társadalom irányába való még nyitottabb kommunikáció és az ismeretátadás távlati céljának megvalósításához.
Az akadémikus úgy látja, az MTA30 hosszú távon eredményesen járul majd hozzá az akadémiai tudomány és a társadalom közötti kapcsolat és kommunikáció erősítéséhez. A tudományos osztályok feladatkörének ilyen jellegű bővítését, továbbá az egyes szakterületek jobb megismerését is szolgálja a „nemzet tanácsadója” koncepciójának jegyében.
Az összeállítás az mta.hu-n, ide kattintva olvasható.
(A kiemelt képen Falus András)
