Az MTA javaslatai a kormánynak járványvédekezésre 

A legfontosabb javaslata, hogy akik még nem tették meg, minél előbb vegyék fel az első, illetve a második védőoltást, lévén az a járvány elleni védekezés legfontosabb eszköze. Jelen tudásunk szerint hatásosak és biztonságosak, a komoly mellékhatások előfordulásának gyakorisága igen alacsony, különösen a COVID-19 életet veszélyeztető és egészségkárosító hatásaival összevetve. 

A világ számos országából érkező beszámolók tanúsága szerint a negyedik hullám során kórházba vagy lélegeztetőgépre került COVID-19-betegek csaknem 90 százaléka az oltatlanok közül kerül ki. Az új koronavírus okozta fertőzésnek egyre jobban ismertek hosszan tartó és súlyos károsító hatásai az érrendszerre, a véralvadásra és az idegrendszerre is, ezért a védőoltások alkalmazása nem csak a halálozások megelőzése érdekében alapvető népegészségügyi feladat - olvasható az MTA honlapján.

Kinek javasolják a harmadik oltást?

A Magyarországon már elérhető harmadik oltás a szakmai közlemények alapján jelenleg azoknak javasolt, akiknek szervezetében nem mutatható ki ellenanyag. Ennek vizsgálata kiemelten fontos a 60 év felettiek, az immunhiányos vagy csökkent immunitást okozó kórképekben szenvedő betegek és a fertőzésnek fokozottan kitett (pl. egészségügyben dolgozó, közszolgálatot ellátó) állampolgárok esetében.

Támogatják az iskolai oltást

Fontosnak tartják, hogy a 12–18 éves korosztály tagjai is megkapják a COVID-19 elleni védőoltást (jelenleg a Pfizer és a Moderna vakcinája már megkapta az erre vonatkozó engedélyt). Különös figyelmet kell fordítani azokra, akik krónikus betegségben szenvednek, fogyatékkal élők, valamint akiknek családtagjai immunhiányos vagy egyéb krónikus betegségben szenvednek.

Mivel ismertté vált, hogy a fiatalabbak körében is előfordulnak súlyos, esetenként hosszú távú károsodást okozó COVID-19-kórképek, ennek a kérdésnek fokozott figyelmet kell szentelni. Támogatják az iskolákban elindított oltási kampányt.

Megfontolásra ajánlják a kormánynak:

• a kötelező, az oltási hajlandóságot erősen csökkentő regisztráció eltörlését, az oltások széles körű beadási lehetőségének bővítését, az oltások ajánlásában és beadásában dolgozó orvosok lehetőség szerinti tehermentesítését;
• a veszélyeztetettek és az idős korosztály antitestszint-mérésének lehetővé tételét állami támogatással;
• az elzárt, gyakran szegénységgel küzdő településeken az oltásban való részvétel támogatási lehetőségeinek feltárását és bevezetését;
• vizsgálatok végzését a vakcina visszautasítása okainak jobb megértése, valamint az átoltottság területi, szociális és gazdasági egyenlőtlenségeinek feltárása céljából, majd ezek alapján megtervezett intézkedések végrehajtását;
• a védettségi igazolvány és a maszkviselés előírását a nagyobb tömeget vagy fokozottan érzékeny populációt fogadó, elsősorban zárt terű események látogatásához, amint a járványhelyzet alakulása indokolttá teszi (ez már több európai országban újra gyakorlat, ideértve az éttermek látogatását is).

Az álhírek veszélyeire figyelmeztetnek

Az Akadémia határozottan állást foglal azok ellen a főleg a közösségi médiában terjedő, hamis, tudománytalan információk ellen, amelyek a védőoltásokról terjesztenek megalapozatlan, esetenként teljesen értelmetlen álhíreket, és ezzel elbizonytalanítják az oltásra jelentkezőket. A védőoltások nem jelentenek százszázalékos védelmet, és előfordulhatnak mellékhatások is, így ezek folyamatos és nyilvános követése kiemelt jelentőségű feladat, ám ez csak szigorú, transzparens tudományos módszertannal végezve szolgálja a lakosság és a népegészségügy érdekeit. Ma már több százmillió beadott védőoltás követése bizonyítja, hogy a vakcinák hatékonyan védenek a megbetegedéssel szemben, illetve az eddig ismert, esetenként agresszíven fertőző variánsok esetében (lásd delta) jelentősen mérsékelik a megbetegedés súlyosságát. Az MTA bátorítja a tudományos közösséget, hogy a higgadt, kiegyensúlyozott, tényeken alapuló felvilágosítás eszközeivel lépjen fel a tudománytalan, oltásellenes álhírek terjesztőivel szemben.