Az oligarchák számára kedvező döntés miatt titkosíthatták az alagút-projektet?
„Ha Stummer János jobbikos képviselő ellen büntetőeljárás indulna – feltéve, hogy az Országgyűlés felfüggeszti a mentelmi jogát –, nyilván beszélne arról, miért hozta nyilvánosságra az alagútépítés ügyét. Akkor az is kiderülhetne, hogy lehet itt más jogsértés: a nemzetbiztonsági bizottság eljárását talán azért kezdeményezték, hogy kikerüljék a közbeszerzési törvény szabályait. Akadt erre példa korábban is...” – szögezi le legfrissebb blogbejegyzésében Magyar György.
Írásában azt (is) feszegeti, hogy sértett-e államtitkot a képviselő, amikor nyilvánosságra hozta, hogy a Puskás Aréna megközelítése érdekében a VIP-vendégek számára alagutat akarnak építeni?
A Puskás Aréna alá kifejezetten a miniszterelnöknek építenének alagutat, az egész beruházást pedig titkosítanák – erről beszélt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke, Stummer János a múlt héten közzétett videójában. Később pontosított, mert általában a védett személyek, köztük Orbán érdekében építenék az alagutat. Akárhogyan is, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem indokolt Stummer János elmozdítása a nemzetbiztonsági bizottság éléről, mert a Puskás Arénába tervezett alagút létesítésének nyilvánosságra hozatala nem tartalmaz titkos információt.
„Akkor meg miért is folyik ez az egész cirkusz? Miért nem kapott a közvélemény korrekt tájékoztatást arról, hogy a 190 milliárdnyi közpénzbe kerülő Puskás Aréna építése nem fejeződött be, mert kell még a VIP-vendégek fogadására egy alagút is plusz kétmilliárdért?” – teszi fel a kérdést a Magyar Ügyvéd Blogon megjelent írás.
Miért utólag?
Magyar György szerint egyébként is inkább azt kellene feszegetni, miért maradt ki eleve ez az alagút, hiszen különösebb szakértelem nélkül is tudni lehet, hogy mindenütt biztosítanak a rendezvény megközelítéséhez a látogatóktól elkülönített útvonalat egy-egy tömegrendezvény esetén, például politikusok, népszerű zenekarok és sportolók számára – ami persze igencsak túlmegy a nemzetbiztonsági érdeken, mert például egy nemzetközi hírnévnek örvendő együttes fellépése esetén elég nehéz erre hivatkozni. Ám ehhez nincs szükség semmiféle utólagos felülvizsgálatra – amire a kivitelező is hivatkozik –, csupán a józan észre kellett volna hagyatkozni.
Hol a felelősség?
Ettől még lehet persze feszegetni a jobbikos képviselő felelősségét, mert a nemzetbiztonsági bizottság elnökeként nem szabadna „kibeszélnie” – írja Magyar Görgy, aki azonban felhívja a figyelmet arra, hogy Stummer kizárólag az alagútépítés tényét közölte, szenzitív adatokat nem osztott meg. Így ha esetleg meg is sértette a Btk. minősített adattal visszaélésre vonatkozó tényállását, a cselekményének társadalomra veszélyessége hiányzik, ezért valószínűleg nem marasztalható el. Ezt az álláspontot képviseli közvetve maga Gulyás Gergely is, hiszen nem menesztené a nyilatkozata miatt a nemzetbiztonsági bizottság elnökét – mutatott rá.
Az a fránya közbeszerzési törvény
A nemzetbiztonsági bizottság gyakran dönt arról, hogy egyes beruházásokat nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva mentesít a közbeszerzési eljárás alól. Azonban nincsenek igazán pontos szabályok arra, milyen építkezéseket vagy eszközbeszerzéseket vonhatnak ki a védendő közérdekre hivatkozással a közbeszerzési törvény szabályai alól. Az ilyen beruházásokkal kapcsolatos információkat minősített adatként kell kezelni. Így az lehetne titoksértés, ha Stummer arról is beszélt volna, hogy a létesítményben milyen biztonsági rendszereket, illetve milyen menekülő útvonalakat alakítanak ki. De az alagút építése önmagában bizonyosan nem tekinthető minősített adatnak, és Stummer ennél többet nem árult el – hangsúlyozta az ügyvéd.
Érvek pro és kontra
A Miniszterelnökség mindenesetre sietett előállni az indokkal: szerintük ahhoz, hogy a rövid aluljárót nemzetbiztonságilag kockázatmentesen lehessen megépíteni, hogy a közönség és a védett személyek biztonsága érdekében semmilyen információ – speciális menekülési lehetőségek, térfigyelők pozíciója stb. – ne kerüljön illetéktelen kezekbe, a nemzetbiztonsági bizottság jóváhagyta, hogy a tervezési és kivitelezési munkák egy nemzetbiztonságilag minősített, meghívásos, többszereplős versenyeztetés keretében legyenek pályáztatva. A költségekről a pályáztatás után az építtető köteles beszámolni a bizottságnak – indokolta az alagúttal kapcsolatos eljárást.
De mi tekinthető minősítéssel védhető közérdeknek? Az ország szuverenitása, területi integritása, alkotmányos rendje, honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési tevékenysége, igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenysége, külügyi vagy nemzetközi kapcsolatai, állami szerve illetéktelen külső befolyástól mentes, zavartalan működésének biztosítása.
Szempont lehet az oligarchák érdeke
Ez meglehetősen tág értelmezésre ad lehetőséget, ebbe sok minden belefér – írja Magyar, aki szerint felvetődik: „esetenként nem azért kezdeményezik-e a nemzetbiztonsági bizottságnál, hogy egyes beruházásokat a közbeszerzési törvény szabályaitól eltérően valósíthassanak meg, mert ezzel valakit előnyösebb helyzetbe akarnak hozni? Félő, hogy igen, mert nem egyszer a Fidesz-barát oligarchák számára kedvező döntést szeretnének kicsikarni”.
