Az SZFE, a CEU és az MTA eltiprását emelte uniós tanulmányába a Jobbik szakpolitikusa  

Mérföldkő is lehet az unió jövőjét illetően az a – két év tapasztalatát összefoglaló – jelentés, amelyben felhívják a figyelmet a tagországok egyetemi, illetve felsőoktatási intézményeinek autonómiájára és annak csorbítására. 

Dr. Brenner Koloman nyelvész, volt egyetemi vezető, a Jobbik alelnöke keddi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy az Európa Tanács legfontosabb döntéshozó szerve november 20-án elfogadta az általa kidolgozott Brenner-jelentést, ami egy ’18 óta tartó munkát és eddig nem rögzített háttéranyagot foglal össze. Ismertetésében kiemelte, hogy 21. században, a tudás és az információs forradalom évszázadában, kiemelkedően fontos össztársadalmi szempontból is az egyetemek szabadsága és autonómiája.

Álláspontja szerint, maga az egyetemi autonómia egy olyan érték, amit az egyik legrégebbi európai és konzervatív értékként is becsülhetünk. Már a középkor óta csak itt lehetett a világról való tudásunkat megszerezni és ennek óvása, szabadsága mindennél fontosabb az oktatás terén. Az általa kidolgozott jelentés és az országok rangsora ebben a kérdésben egyfajta tükörként is szolgál az egyes társadalmak felé – keserű tapasztalat, hogy az elmúlt időszakban több tagállamban is antidemokratikus tendenciák figyelhetőek meg. Ezek a folyamatok pedig közvetlen veszélyt jelentenek mind az akadémiai szabadságra, mind az egyetemi autonómiára – jelentette ki a tapasztalatai konklúziójaként az ET tagja.

A jelentése hivatkozik a legutóbb márciusban publikált Index of Economic Freedom összefoglalójára is, amely a szabadságfokot vizsgáló mérései alapján meg is nevez négy országot a vizsgált 144 közül, amelyek a rangsor hátulján kullognak – ezek Oroszország, Törökország, Azerbajdzsán és legnagyobb sajnálatára Magyarország. Ez utóbbi kiemelten a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának leválasztása, a Közép-Európai Egyetem ellehetetlenítése és a Színház- és Színművészeti Egyetem világszerte ismert eltiprása ügyében.

A Brenner-jelentés részletesen tárja az Európa Tanács elé azt a folyamatot is, amivel a felsőoktatási intézményeket kívánják alapítványi formákba kényszeríteni. A szakpolitikus szerint, ezzel nem is a tervezett átalakítás a legnagyobb baj, sokkal inkább az a felháborító, hogy mindez az egyetemek megkérdezése nélkül és az egyetemi polgárok által megválasztott szenátusok diktatórikus megszüntetése mellett történik. Véleménye szerint, több mint aggályos, hogy a létrehozott kuratóriumokat aktív miniszterekkel vagy a miniszterelnökhöz túl közel álló bankvezérekkel, kormánykáderekkel töltik fel a fideszes hatalomgyakorlók, ami a néppárti Jobbik véleménye szerint tudomány- és értelmiségellenes politika.

Mindezt kiszélesítette azokkal a tapasztalatokkal is, amiket erdélyi kutatómunkája során szerzett többek között a Babes-Bólyai Egyetem szenátusi elnökével vagy a marosvásárhelyi Magyar Orvosi Kar képviselőivel. Feltérképezte azt is, hogy az ottani magyar közösségek jogai hogyan csorbulnak annak következtében, hogy nincs kellő mértékben biztosítva számukra a magyar anyanyelvi felsőoktatás lehetősége.  

A Jobbik alelnöke a két éven át kidolgozott tanulmányában összefoglalt jelentése visszaigazolásaként is értékeli, hogy az Európai Felsőoktatási Térség konferenciája egyhangúlag elfogadta annak definícióját, hogy mit tartalmaz az akadémiai szabadság.

Sajnálattal tapasztalta, hogy a fideszes politikusok által a jelentésére adott válaszokból és reakciókból – mint fogalmazott – gyaníthatóan arra lehet következtetni, hogy vagy nem olvasták a munkáját vagy szándékosan ferdítik annak szövegrészeit. Még olyan kirívó támadásokról is beszámolt, hogy a személyével hozták közvetlen összefüggésbe a gender-szakokat, ami több mint abszurd, tekintve a társadalomtudományok történetét.

Dr. Brenner Kolomán azt az abszurd helyzetet is kiemelte a fideszes politikusok irracionális érvrendszerét jellemezve, hogy nem egy esetben arról sincs fogalmuk, hogy éppen a neoliberális ideológiákkal magyarázzák az egyetemek gazdasági alapon való átalakítását, mondván: ez a működés hatékonyságát segíti. A szakpolitikus szerint ez konkrétan badarság, mivel az egyetemek nem csavarokat gyártanak, hanem kiművelt emberfőket.

Szemléletes példaként hozta fel, hogy ha évtizedekkel ezelőtt Palkovics lett volna az oktatásért – is – felelős miniszter, amikor a hal- és madárrajok közvetlen gazdasági értékét tekintve irrelevánsnak tűnő vonulási szokásait tanulmányozták, azt a mai érvrendszerre hivatkozva Palkovics rég beszüntette volna. Ma már viszont ezek azok a kutatások, amelyek alapján a drónrajok vezérlését kidolgozták – ez pedig egyértelműen azt a gyakorlatot igazolja, hogy igenis kell alapkutatásokra költeni és nem lehet kizárólag napi áron mérni a tudást. Arról az igen fontos tendenciáról nem is beszélve, hogy a neoliberális szemlélet mentén, kizárólag gazdasági alapon történő oktatás semmi mást nem eredményez, mint a tehetős diákok számára biztosított lehetőséget, aminek révén „megvehetik” a tudást és a diplomát szemben a tehetséges, de szociális mélyrétegből próbálkozó társaikkal.

„A 21. században a kreatív iparágak szerepe egyre jelentősebb s így egyre nagyobb teret hódít az a tendencia, hogy nem feltétlenül mérnökökre van szükség vezető szerepben, hanem olyan alkotókra, akik több nyelven is meg tudják értetni magukat, tudnak egymással kommunikálni. Meggyőződésem, hogy ezek alapvető európai értékek, hiszen lássuk be, hogy az unió alapító atyái, mint  például Konrad Adenauer, Robert Schuman is a közös Európai Unió alapértékeiként határozták meg a joguralmat, a demokráciát, amely tartalmazza az egyetemi autonómiát és a független egyetemi szabadságot is” – nyilatkozta keddi sajtótájékoztatóján dr. Brenner Kolomán a napokban az Európa Tanács elé terjesztett tanulmányának ismertetésekor.