Az unió stabilitása megzavarja a bírálóit
Évtizedek óta temetik az Európai Uniót, különösen ha beüt egy olyan válság, mint a mostani, de a szervezet továbbra is stabil, és ez megzavarja bírálóit – írja a The Financial Times, előfizetőinek szánt cikkében. A lap vezető külpolitikai elemzője szerint, látva a közvélemény-kutatások eredményét, már az olyan nacionalisták sem forszírozzák a kiválást, mint Le Pen és Salvini. S Orbán Viktor sem akar kiosonni az unióból, mert lehet ugyan cinikus, de ostobának nem ostoba.
Az Európai Unió jobb állapotban van, mint akár Nagy-Britannia, akár az Egyesült Államok Gideon Rachman szerint, aki azzal érvel, hogy az integráció az eltelt csaknem 70 évben sok mindent át- és túlélt, miközben több mint a négyszeresére nőtt. Akár el is lehetne ismerni, hogy az EU igencsak ellenáll a nehézségeknek, miközben az amerikai törvényhozást a közelmúltban megrohamozta a dühös csőcselék, az egyik nagy párt pedig ráunt a demokráciára. London eközben azzal küszködik, hogy Észak-Írországban ismét fellángolt az erőszak, s arra is jó esélye van, hogy – ha kiválnak a skótok – elveszítse területének az egyharmadát.
Brüsszel gondjai részben abból erednek, hogy nemzetközi szervezet, ám sok mindenben egy államra hasonlít: van közös pénze, törvényhozása, legfelső bírósága és központi bankja. De egyre csökken annak az esélye, hogy felbomlik. Már az olyan nacionalisták sem forszírozzák a kiválást, mint Le Pen és Salvini. Egyik sem lett hirtelenjében meggyőződéses Európa-párti, csak látják a közvélemény-kutatásokat. Orbán Viktor, aki előszeretettel szokott az EU-n gúnyolódni, illetve ostorozza a liberalizmust, szintén így áll a dologgal. Tudja, hogy országa nagyon is rá van szorulna a támogatásra, illetve az egységes piacra. Ezért bármilyen rossz is a viszonya az unióval, nem fog kiosonni a szervezetből. Lehet, hogy cinikus, de nem ostoba.
Brüsszel ugyan a kezét tördeli a magyar és lengyel fejlemények láttán, de nem valószínű, hogy bármelyiket is kihajítja a klubból. Ha jövőre Le Pen nyeri a francia választásokat, az minden bizonnyal meg fogja rázni az unió vezetését, de ha nem kell Franciaország kilépésétől tartani, akkor az integráció alighanem megemészti a csapást. Idővel pedig egyre biztosabb lábakra állhat az európai terv. A fiatalok pártolják, és az is összefogásra ösztönöz a kontinensen, hogy Kína és Oroszország egyre fenyegetőbb, az USA viszont mind kevésbé megbízható. Szóval, nagy tévedés azt hinni, hogy a különleges politikai szerkezet predesztinálja az EU-t az összeomlásra. A nemzeti és nemzetek fölötti hatáskör óvatos, ám egyre magasabb szinten érvényesülő egyensúlya a stabilitás és az erő forrása, nem pedig a gyengeség, vagy a törékenység jele – írta Gideon Rachman.
