Az uniós biztosok aggódnak a magyar és a lengyel jogállamiság helyzete miatt

A cseh biztos a tagországok általános ügyekkel foglalkozó minisztereinek brüsszeli találkozója előtt nyilatkozott. Rámutatott, hogy a jelentés nemcsak felméri az esetleges negatív tendenciákat a jogállamiság, és különösen az igazságszolgáltatás függetlensége, a médiaszabadság és a korrupció elleni küzdelem terén, de segít abban is, hogy a „problémásnak vélt területeken" párbeszéd kezdődjön az Európai Unió és az adott tagállam között.

„A jelentésre mint megelőző eszközre már nagyon szüksége van az EU-nak" – húzta alá, hozzátéve, az értékelés ahhoz is hozzájárul, hogy a jogállamiság fontossága előtérbe kerüljön.

„Magyarország és Lengyelország tekintetében arra használjuk majd, hogy nyomást gyakoroljunk, s ezáltal javuljanak a jogállamiság körülményei e két tagállamban" – fogalmazott.

Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztos kiemelte: „sajnos nem tapasztalható javulás a jogállamiságot illetően sem Magyarországon, sem Lengyelországban, ami komoly aggodalomra ad okot".

Hozzátette: az Európai Bizottság kész részt venni az Európai Unió Tanácsában tartott meghallgatásokon, mivel nagyon fontos, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás folytatódjon mindkét ország esetében.

A szerdai tanácsülésen szó lesz a hetes cikkely szerinti eljárások aktuális állásáról is.

Az ülés után Michael Roth, az EU soros elnökségét betöltő Németország európai ügyekért felelős minisztere kijelentette, hogy a bizottság értékelése szerint, nem történt elegendő javulás, így nem lehet lezárni a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni hetes cikkes eljárást. Közölte továbbá, hogy a német elnökség meghallgatást kezdeményez a két tagállam ügyében, és a lengyel jogállamisági helyzettel foglalkozó meghallgatásra már decemberben sor kerül.