Bajban van a költségvetés, 4774 milliárd forint hiánnyal számol a kormányzat
A gazdaság javuló állapota megfelelő alapot ad a szigorú költségvetési politikához, a hiánycsökkentéshez. Az idei költségvetési hiány 4,1 százalék lesz, 2026-ra 3,7 százalékos hiánycélt fogalmaztak meg – ismertette Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára sajtótájékoztatón kedden Budapesten.
Kiemelte: tovább folytatódik az államadósság csökkentése a következő években. A hitelminősítők is megerősítik az elért eredményeket, és az Európai Bizottság szintén azt állapította meg, hogy Magyarország teljesíti a vállalásait.
Az elmúlt években jelentős hiánycsökkenés történt, az elsődleges egyenleg továbbra is nulla közelében maradhat. Az elsődleges egyenleg nemzetközi összevetésben is nagyon kedvező, a legjobb egyharmadban van – mondta.
Kisgergely Kornél ismertetése szerint az idei makrogazdasági folyamatok kismértékű eltérést okoznak a költségvetésben. Az idei GDP előrejelzésben 3,4 százalékot vártak eredetileg, az első negyedéves adat alapján a felülvizsgálat folyamatban van, 2,5 százaléknál kisebb lesz a növekedés, ugyanakkor ez nem érinti majd az adóbevételeket, nem befolyásolja az idei hiánycélokat.
Hozzátette: a várható pénzforgalmi hiány 4774 milliárd forint lesz 2025-ben, korábban az elfogadott költségvetésben még 4123 milliárd forinttal számoltak.
A magasabb várható hiányt az adóbevételek elmaradása, a családtámogatási intézkedések kiterjesztése, egyes kiadások túlfutásai, az uniós bevételek csúszása, és kiadás oldalon eszközölt zárolások együttesen magyarázzák – ismertette, hozzátéve: az uniós források csúszása nem befolyásolja az eredményszemléletű (ESA) egyenleget.
Hoffmann Mihály, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója ismertette: a pénzforgalmi hiány emelkedése iránymutató, ennek megfelelően frissítették a finanszírozási terveket.
A finanszírozás három fő pillérre támaszkodik, jelenleg 50 százalékot a nettó forint intézményi finanszírozás, 30 százalékot a nettó deviza intézményi finanszírozás, és 20 százalékot a lakossági finanszírozás adja.
Közölte: módosított 2025. évi finanszírozási terv alapján, a 651 milliárd forint többlet finanszírozási igényt nemzetközi devizakötvény kibocsátással kívánja fedezni az adósságkezelő.
A devizakötvény kibocsátás az optimális finanszírozási eszköz jelenleg – mondta. A korábbi nettó 838 milliárd forinttal szemben jelenleg 1685 milliárd forinttal számolnak a deviza intézményi piacról. Bruttó 3,2 milliárd euró, nettó 2,2 milliárd euró devizakötvény kibocsátást terveznek jelenleg.
A devizaarány a módosított tervben 30,2 százalékra nő, azaz enyhén a 30 százalékos benchmark határ fölé emelkedik. A lakossági piacon nem terveznek további változást. A helyzet nem jelent kihívást az ÁKK-nak, menedzselhető – emelte ki.
A bruttó 3 milliárd eurónyi kötvénykibocsátás időzítéséről, devizaneméről és futamidejéről az ÁKK a piaci viszonyok függvényében dönt.
A nemzetközi devizakötvény kibocsátás lehetővé teszi többletforrások biztosítását az intézményi forintpiac tehermentesítése mellett, így az adósságkezelő 344 milliárd forinttal mérsékli a nettóforint kibocsátást.
A lakossági állampapírok és a lakossági tulajdonban lévő intézményi állampapírok éves várt nettó növekménye összességében változatlan marad. Az ÁKK Zrt. által meghatározott benchmark értékek nem módosulnak.
Kitért arra, hogy a márciusban finomhangolt finanszírozási terv időarányos teljesülése az év első 5 hónapjában kedvezően alakult: a teljes nettó kibocsátási terv 88 százaléka megvalósult.
A pénzforgalmi hiány emelkedésével összhangban, a GDP 4,7 százalékáról 0,6 százalékponttal 5,3 százalékra emelkedik a nettó kibocsátás, ugyanakkor mértéke továbbra is a 2020-2024 közötti évek 7,7 százalékos átlaga alatt alakul – mutatott rá a vezérigazgató.
