Balogh Samu: nem biztos, hogy a kormánynak a népképviselet a legfontosabb szempont

– A kormány márciusban döntött az úgynevezett rozsdaövezeti bizottságok felállításáról, május 3-ára már meg is alakult a rozsdaövezeti bizottság. Ön szerint milyen céllal jött létre?

– Ez is annak a folyamatnak egy lépcsőfoka, hogy a kormány kivonja a városfejlesztés érdemi kezeléséből az önkormányzatokat, és magához vonja ezeket a jogköröket. Már ez volt a céljuk azoknak a döntéseknek is, amikor kiemelt beruházásként egy-egy konkrét beruházást emelnek ki az önkormányzati szabályozási körből. Ebben az esetben gyakorlatilag hatalmas területeket, néhol fél kerületnyi részeket fognak rozsdaövezetté nyilvánítani, és kizárni az önkormányzatok által szabályozott rendszerből. Ez a rozsdaövezeti bizottság bírálná el a beépítési terveket, ami nyilván szembemegy mindennel, ami arról szól, hogy az önkormányzatok tudják meghatározni egy település fejlesztését.

– Ennek a bizottságnak a feladata lesz a rozsdaövezeti akcióterületek kijelölése. De hogy működik ez majd? A bizottság a hasára üt és azt mondja, ez rozsdaövezet?

– Nyilván lehet szakmai javaslatokat tenni. A Fővárosi Önkormányzat már évekkel korábban elkészítette azt a barnamezős katasztert, ami azokat a fejlesztési területeket tartalmazza, ahol indokolt lenne megújítani az átalakult várost. Ezek korábbi iparterületek, esetleg vasúti területek. De a rozsdaövezetek nyilván mást kívánnak takarni, mert már a megnevezésből látni, hogy nem azt, az egyébként létező szakszót használják, amit a főváros is alkalmazott, hanem egy attól eltérő jelentésűt. Az eddig megismert tervek alapján jóval tágabb körben is tervezik a kijelölést, nagyobb területeket kívánnak belevonni, mint amit a főváros korábban szakmailag javasolt.

– Mi a különbség a két elnevezés között?

– A főváros által használt barnamezős terület a szakmában szabatosabban használt megfogalmazás, a rozsdaövezettel nyilván egy tágabb értelmezést kívántak megnevezni.

– A barnamezős területek milyen tulajdonban vannak?

– Ez változó. Vannak állami, önkormányzati és magánterületűek is bennük. Ilyen szempontból vegyesek, egyedileg dől el, hogy melyik milyen. De például az államnak nagyon nagy területei vannak az egykori vasúti részeken, amelyek ma már nem funkcionálnak akként. Például Rákosrendező esetében parlagon hever sok-sok tucatnyi vágány, aminek a helyén lehetne egy új városrészt fejleszteni. Ez például jellemzően állami vagyoni tulajdonban van.

– A fővárosnak nincsenek is ilyen területei?

– Kismértékben vannak. Ami nagyobb fővárosi összefüggő terület, az a X. kerületben a Fehérdűlő, a Terebesi erdő mellett. De egyébként a fővárosra nem jellemző, hogy lenne ebben nagyobb területe, éppen ezért nagyon fontos, hogy mint szabályozónak megmaradjon a jogköre. Mert így tudja biztosítani, hogy itt is előremutató fejlesztések valósuljanak meg, hogy a beépítési szabályozásban tudja a főbb számokat meghatározni. Nyilván ezt a kerületek részletszabályokban tovább tudják módosítani. Éppen ezért nagyon fontos az önkormányzatoknak a szabályozói jogköre, amit felülír a rozsdaövezeti bizottság.

– A Miniszterelnökség közölte, hogy bizottság javaslatokat vár, hogy mely leromlott állapotú, korábban ipari vagy egyéb gazdasági célra használt ingatlanok kerüljenek a kormányzati programba. A főváros ad be új javaslatokat erre a célra, vagy ismét benyújtja a már meglevő barnamező kataszterét?

– A fővárosnak megvan a barnamező katasztere, mi ezt képviseljük. Ez ismert a kormány számára, mert már korábban megküldtük. Nyilván most is el fogjuk küldeni. Ebből a szempontból a munkát elvégeztük. Az önkormányzatoknak kellene közösen együttműködniük a fejlesztőkkel, hogy pontosan milyen fejlesztéseket lehet itt megvalósítani.

– A bizottságban sok mindenki helyet kapott. Van benne a fővárost képviselő személy is?

– Nincsen. Csak kifejezetten kormányzati jelöltek vannak. Azt hiszem, az sok mindent elmond, hogy amíg a főváros épp most indított egy nyilvánosan elérhető kérdőívet, amit ki lehet tölteni arról, hogy milyen jövő városát szeretnének Budapesten, milyen fejlesztéseket támogatnának a fővárosban, milyen igényeik vannak az embereknek, addig a kormány minisztériumi kinevezettekre bízza ugyanazt a kérdést. Az önkormányzatok ebben egyelőre nem kaptak szerepet.

– Nem értem, miért, hiszen az önkormányzatok képviselik végül is magát a várost, amelyben az emberek laknak, és az emberek nem biztos, hogy szeretnének 30 emeletes toronyházakat maguk köré…

– Szerintem ebből az következik, hogy a kormánynak nem biztos, hogy a népképviselet a legfontosabb szempont, hanem lehet, hogy felülírja ezt egyes esetekben a fejlesztői, vagy a beruházói szándék.

– A kormány célja, hogy a leromlott állapotú területek, illetve városrészek rehabilitációjának megvalósításában segítsen. Milyen pénzből, magyar forintból, vagy EU-s támogatásból ilyen nagylelkű a kormány?

– Nyilván egyes projektjei válogatják. Nem csak a közvagyonnak a bevonásával tudnak ezek a fejlesztések megvalósulni. Változatos források állnak, vagy állnak majd rendelkezésre. Éppen azért lenne olyan fontos, hogy az önkormányzatoknak legyen beleszólásuk, hogy az itt élő embereknek is legyen rajtuk keresztül abba, hogy milyen fejlesztések valósuljanak meg Budapesten.

– A fővárosi önkormányzatnak mi lesz a következő lépése ebben az ügyben?

– Készítjük azokat az anyagokat, amelyek a főváros szándékát meghatározzák és bemutatják. A konkrét projektek esetében nagyon erős szakmai munkát kívánunk letenni az asztalra, hogy akkor azt kellőképpen a jó irányba befolyásoljuk. Nyilván, ha a kabinet ebből teljesen kizárja a Fővárosi Önkormányzatot, akkor nem tud mit csinálni, mert a vonatkozó törvények átírásával a kormány azt csinál amit akar.