Bécsben magyarázkodott Orbán a „félreérthető fogalmazásáról"

A bécsi kancellária szerint a találkozó két fő témája az illegális migráció és az ukrajnai háború volt. A szövetségi kancellária közleményében azt írta: a két ország „minden szinten szoros kapcsolatban áll egymással”, közösek az érdekeik, gazdaságilag és politikailag együttműködnek – írta tudósításásban a Telex.

„Ausztria és Magyarország szorosan együttműködik az illegális migráció elleni küzdelemben, és mindenekelőtt az embercsempészek megállításában. Ezekre a kétoldalú együttműködésekre azért van szükség, mert az európai menekültügyi rendszer már nem működik.” 

Az osztrák kancellár arról beszélt, sok minden összeköti a két országot, a kapcsolatok alapja a barátság. „1400 osztrák cég működik Magyarországon, mi vagyunk a harmadik legnagyobb beruházó az országban” – mondta Klaus Nehammer.

„Őszinteségre van szükség azokban a kérdésekben is, amikben nem értünk egyet. Az egyik ilyen az atomenergia. A másik ilyen a magyar miniszterelnök legutóbbi beszéde. Le kell szögeznem, hogy a rasszizmus mindenféle formáját elutasítjuk, és ennek bármiféle relativizálását is” – mondta.  „A nemzetiszocializmusban mi is bűnösök vagyunk”, ezért a rasszizmussal kapcsolatos megnyilatkozásokat kiemelt érzékenységgel kell kezelni – fogalmazott a kancellár, burkoltan kitérve ezzel Orbán tusványosi beszédére.

A legfontosabb téma a migráció volt az osztrák kancellárral folytatott beszélgetésen, és „intellektuális kérdésekről is folytattunk eszmecserét, ilyen volt például a rasszizmus ügye is” – mondta Orbán.

 „Arra voltam kíváncsi, hogy most is számíthatok-e az osztrák barátainkra.” Erre „pozitív választ kaptunk” – mondta a kormányfő, aki szerint a következő években is számíthatunk az Ausztriával való együttműködésre, és ez fordítva is igaz.

Orbán előbb a két ország közötti vitás energetikai kérdésről beszélt: eszerint Magyarország továbbra is elszánt az atomerőmű bővítésében, amit Ausztria elutasítana. 

„De nekünk nincsenek olyan folyóink és lehetőségeink, mint az osztrák barátainknak, ezért mi nem tudjuk nélkülözni az atomenergiát.” Ez a vitás kérdés megmarad, de „egymás számára kölcsönös biztonsági garanciát kell adni, amennyire lehet”.

Ezután reagált Nehammer rasszizmust illető kijelentéseire:

„Az antiszemitizmus és rasszizmus kérdésében teljes egyetértésben vagyunk…Amit az osztrák kancellár gondol, azt gondolom én is.”

Az antiszemitizmus elleni küzdelemben Orbán szerint a magyar kormány különösen élen jár, zéró tolerancia van érvényben, a közbeszédben sem lehetségesek ilyen nyilatkozatok – tette hozzá. A politikában „biológiai alapú megközelítés nem lehetséges, ami lehetséges, az a kulturális alapú megközelítés” – mondta Orbán, elismerve, hogy a migrációt ellenzi. Majd kijelentette: „Előfordul, hogy néha félreérthetően fogalmazok”.

„Nem ravaszkodok, utalok, kerülgetem a forró kását, világos, direkt álláspontom van, magamat migráció- és bevándorlásellenes politikusként definiálom. Ez nem faji kérdés, ez kulturális kérdés. A civilizációnkat úgy akarjuk fenntartani, ahogyan az most van. És ebben a tekintetben különbözünk Ausztriától. Mi mindig meg fogjuk védeni határainkat.”

„Mi az önök várkapitányai vagyunk” – mondta Orbán az osztrák miniszterelnöknek arról, hogy szerinte Magyarország védi az EU-s határt.

A magyar kormányfő szerint kiderült, hogy nem eredményez sikert Ukrajnában az, ha nyugati fegyvereket küldenek egyes országok az ukránoknak, és kiképezik a katonáikat. Ezt mi nem tudjuk befolyásolni, de felhívjuk erre a nyugati barátaink figyelmét, hogy ezzel nem fognak nyerni az ukránok. A békéért kellene tenni Orbán szerint. Az, hogy csökkenteni akarják az energiafogyasztást Nyugaton, az már a háborús gazdálkodás előzménye. Ha energiahiány lesz, akkor recesszió lesz. Ha pedig visszaesés van, akkor elveszítjük a politikai stabilitást is.

A magyarok nem szeretik, ha jogot vesznek el tőlünk. Úgy is mondhatnám, hogy a magunkfajták nem szeretik az ilyesmit – mondta Orbán az újságírói kérdésekhez érve, ahol az MTVA a vészhelyzeti közös európai fogyasztáskorlátozásról érdeklődött.

 „Ha Brüsszelben beleszólnak, hogy mit kell csinálni a saját energiánkkal, az függetlenül Brüsszel jó szándékától vagy rossz szándékától” nem fogja elnyerni a magyarok tetszését.

De nincs mit tennünk – mondta Orbán –, az európai egység is fontos, „tudomásul vesszük a számunkra kedvezőtlen döntést, és igyekszünk azt a számunkra legkisebb károk mellett végrehajtani”.

Kitért ara, hogy Kirill pátriárkát illetően valóban nem született megállapodás az EU-val – így az orosz ortodox egyház fejét le kellett venni az EU szankciós listájáról –, de Orbán szerint ez fontos volt, mert az ortodoxia szükséges lesz a hosszú távú rendezéshez. Úgy vélte, el kell kerülni az egyházi személyek szankcionálását, már csak azért is, mert „ki fog akkor itt békét csinálni?”

Fontos filozófiai kérdésnek nevezte Orbán az osztrák sajtó egyik kérdését, amely arra vonatkozott, kész-e Magyarország követni az egységes európai álláspontot. 

„Az EU nem Brüsszelben van, hanem Bécsben, Budapesten, Madridban, Berlinben. Nem ki akarok babrálni az EU-val, hanem hozzá akarjuk tenni a magunkét a közös döntéshez.” 

„Brüsszel nekünk nem a főnökünk.”

Orbán visszautasította azt az értelmezést, hogy európai döntéseket vétózna meg Magyarország: „Nem tudom megvétózni a döntést, hiszen nélkülem létre sem jön.” A vétó félreértés, Orbán szerint arról van szó, hogy „az unió filozófiai alapja az, hogy a döntés közös”.