Beismerés? Német szerep a rabszolgatörvényben?
Kósa Lajos egyértelművé tette, hogy a „rabszolgatörvény” megrendelői a gazdaság egy nagyon szűk, de kiemelkedően fontos szegmensét képviselik, az autóipari cégeket – tudta meg a Hírklikk. Nem lehet véletlen, hogy a német munkaügyi államtitkár Budapesten ígéretet tett arra, hogy megpróbál tájékozódni odahaza, hogy valóban a Magyarországon megtelepedett-megtelepedő német autóipari cégek állnak-e a magyar kormány által tervezett jelentős szigorítás mögött. Egyre többen csatlakoznak a szombati demonstrációhoz, amelynek nemzetközi dimenziója is lesz. Közben érzékelhetően megnőtt a szakszervezetekbe belépők száma.
„Fájdalmas visszalépés ez az egy héttel ezelőtt megállapodottakhoz képest” – így reagáltak a szakszervezetek a Kósa Lajossal folytatott tegnapi tárgyaláson arra, hogy a múlt hétfőn vállaltaktól a kormány visszakozott, aminek a tényét elismerte Kósa is, aki pedig az elmúlt héten több nyilvános megszólalásában is leszögezte: engedve a szakszervezeteknek („amelyeknek igazuk volt”) 250 órára módosítják a felső határt a Szatmáry Kristóffal közösen jegyzett, önálló képviselői indítványként benyújtott tervezetben, illetve 12 hónaposra csökkentenék a három éves elszámolási keretet.
Így azután a szakszervezetek csalódására, a fideszes többségű vállalkozásfejlesztési bizottság elé most már szinte bizonyosan 3 éves munkaidőkeret, 12 hónapos átlagban heti 48 órára emelhető maximális, rendes munkaidőt tartalmazó tervezet kerül, amely azt is előírja, hogy a túlórakeretet 250-ről 400 órára emelik a munkavállalók hozzájárulása esetén, de ehhez elég az üzemi tanácsban kötött megállapodás.
Mint Kordás Lászlótól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökétől megtudtuk: Kósa tegnap nem igazán tudta megindokolni a pálfordulást, de annyit leszögezett, hogy a kormány mindenképpen keresztülviszi az akaratát. Kordás szerint az MASZ-nak és a tárgyaláson részt vett másik két szakszervezeti konföderációnak, a Liga Szakszervezeteknek és a Munkástanácsok Országos Szövetségének egy sor kérdésére Kósa nem tudott érdemben válaszolni, olyanokra sem, hogy miért pont most került elő a módosítási szándék, mi áll a munkavállalókat negatívan érintő változtatás mögött, stb.
„Igazából nem volt olyan indoka, amely alátámasztotta volna a lépés szükségességét” – szögezte le a Hírklikknek Kordás, aki a következőképpen reagált arra a kérdésünkre, hogy nem merült-e fel a szakszervezetek részéről, hogy a BMW és a többi nagy német autógyár érdekében történne a változtatás: „Kósa egyértelművé tette, hogy a megrendelők a gazdaságnak egy nagyon szűk, de nagyon fontos szegmenséből kerülnek ki, és ezek az autóipari cégek”.
A német vonalat látszik erősíteni az is, hogy – mint Kordástól megtudtuk – a német munkaügyi államtitkár vállalta, hogy tájékozódik a német autóipari szövetségnél, hogy valóban a német autóipari cégek állnak-e a magyar szigorítás hátterében. Ezt ő maga mondta Kordásnak egy hétfő esti rendezvényen.
„Persze itthon kell megoldani a problémát” – szögezte a szakszervezeti vezető, aki azonban elismerte, hogy ehhez segítséget tud nyújtani egy nemzetközi tiltakozás. Ha bel- és külföldön egy emberként szólalnak fel a tervezett magyar kormányzati lépés ellen, akkor mind több munkavállaló ismerné fel, hogy valami tényleg nincs rendben.
Mindenesetre a szombatra szervezett budapesti tüntetésen a külföld is hallatja a hangját. A Német Szakszervezeti Szövetség ( Deutscher Gewerkshaftsbund: DGB) elnöke videóüzenetben szól a résztvevőkhöz, miként az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) és az Industry All Global Union vezetése is – mondta el Kordás, aki arról is beszámolt, hogy egyre több hazai szakszervezet csatlakozik a demonstrációhoz. „Azt várom, hogy szombaton világossá tudjuk majd tenni a kormány számára, hogy egy nagy tömeg nem ért egyet a tervezett módosítással, és ez a tömeg kész is tenni ellene” – fogalmazta meg a rendezvény célját a szakszervezeti vezető.
Kérdésünkre, hogy mit tudnak elérni ezzel, Kordás leszögezte: „Nem állunk meg itt, december 9-én megyünk tovább...ha a Parlamentben erővel keresztülviszik a módosítást és 2019. január elsejével hatályba lép a szigorítás, akkor onnantól kezdve a tiltakozást a következő, munkahelyi szintre emeljük”. Ez annyit jelent, hogy amint a munkáltatók élni kívánnak a törvény kínálta lehetőséggel, gyáron belüli, illetve kívüli demonstrációkba kezdenek. Az előbbi sztrájkot jelent, az utóbbi többféle akciót, kezdve az adott gyárhoz vezető utak félpályás lezárásáig egészen a gyári kapuk elbarikádozásáig – mondta.
Tervezik azt is, hogy a konföderációkhoz tartozó szakszervezetek egyfajta forró drótot, riadóláncot alakítanak ki, hogy ha bármely munkáltatónál a munkavállaló vagy a szakszervezet lépéseket lát vagy akár érzékel a túlmunka-időkeret felemelésére, és/vagy más negatív változtatásra, akkor legyen lehetőségük azt azonnal jelezni. Ugyan nem akarták volna ilyen áron, de az ügy hozadékaként érzékelhetően nő a taglétszám, az emberek mintha kezdenék egyre inkább felismerni, hogy érdemi munkahelyi változtatást csak egységben tudnak elérni a munkáltatóknál, s ennek szervezett formája a szakszervezet – mondta Kordás, hozzátéve: a MASZ lefedi az egész országot, minden megyében van képviseletük, működtetnek jogsegélyszolgálatot, s igény esetén készek segíteni munkahelyi szakszervezetek létrehozásában is. „Sok ilyet csináltunk az elmúlt időszakban” – közölte.
„Mi nem fogjuk magukra hagyni a munkavállalókat, s nem csak a gyáron belül működő szakszervezetekre áll ez” – szögezte le. „A tiltakozásokat persze országossá is lehet később duzzasztani” – tette hozzá a szakszervezeti vezető, aki szerint „ebben a helyzetben majdnem minden eszköz megengedett”.
Szerző: NVZS
