Bekeményített a kínai államfő
Tibet megszállásának 70. évfordulóját tartotta megfelelő alkalomnak a kínai párt és állam vezetője, hogy felkeresse a térséget. Peking olvasatában az egykori esemény a terület „békés felszabadítását” jelenti, így ott egészen más hangsúlyokkal számoltak be a mostani látogatásról, mint a világ más részein.
A Hszinhua kínai állami hírügynökség számolt be a történtekről – bár jelentős késéssel. Hszi Csin-ping ugyanis már a hét közepén az indiai határon fekvő Nyingchibe érkezett. Onnan egy júniusban átadott szupergyors vasútvonalon utazott Lhaszába, Tibet székhelyére, ahol látogatást tett a Potala palotában. Ez egykor az 1959 óta Indiában, száműzetésben élő 14. dalai lámának, Tibet spirituális vezetőjének adott otthont.
Hszi Csin-ping személyében 31 év óta először látogatott kínai elnök az ország délnyugati részén fekvő Tibeti Autonóm Területre. Az elnök éppen tíz éve már járt hivatalos úton ott, ám akkor még csak alelnök volt. Kínai államfő legutóbb 1990-ben kereste fel a területet, Csiang Cö-min személyében.
A CCTV állami televízió híradása szerint Hszi Csin-ping beszédeiben kiemelte a különböző népcsoportok közötti kapcsolatok erősítésének fontosságát. Arra is kitért azonban, hogy a kínai népnek meg kell védenie az ország területét. Sokan emlékeznek még rá, hogy a területen 2008-ban zendülés tört ki a kínai vezetéssel szemben. A következő években szórványosan, de többször is előfordult, hogy tibeti buddhista szerzetesek felgyújtották magukat tiltakozásképpen.
Nem is olyan régen, tavaly június közepén a terület határán, a Kína és India által vitatott határvidéken összecsaptak a két ország katonái. A harcok halálos áldozatokat is követeltek. A kasmíri térséghez tartozó Ladakban Kína csaknem magyarországnyi, 90 ezer négyzetkilométeres területet követel magának. Új-Delhiben viszont azt állítják, hogy a kínai fennhatóság alatt álló Akszai Csin-fennsík 38 ezer négyzetkilométere Ladak természetes része, amelynek ezért Indiához kell tartoznia.
A kínai elnök tehát mostani látogatásával azt is jelezni kívánta, hogy országa nem enged sem szomszédainak, sem a tibeti belső ellenállásnak. Az majd csak később derülhet ki, hogy útjával elérte-e célját.
