Béremelés 2021.

Dr. Dávid Ferenc       2020. szeptember 30. 16:38 2020. szept. 30. 16:38

„Válsághelyzetben ugyanakkor nem lehet reális elvárás, hogy a vállalkozások a saját maguk erejéből emeljék jelentősen a fizetéseket, vagyis az államnak kell megfelelő lépést tennie. A megfelelő lépés pedig most a kormány egyik régi tervének megvalósítása, az egy számjegyű személyi jövedelemadó mielőbbi alkalmazása lenne.(…) Számításaink szerint egy százalék szja-csökkentés 170 milliárd forintba kerül, azaz nagyjából ezermilliárd forintos adócsökkentésről beszélünk. Ennyi maradna a legálisan munkát vállaló majdnem négy és fél millió embernél. Véleményem szerint a változtatással nem szabad sokat várni, s nem szabad elaprózni. Akár a jövő év elején is végre lehetne hajtani egyben a csökkentést, de azt is megfelelőnek tartanám, ha két lépésben, 2021-ben és 2022-ben lenne három-három százalékpontos szja-mérséklés. Ezzel a kormány minden további intézkedés nélkül elérhetné, hogy a fizetések reálértéken maradjanak.” (Domokos László – az Állami Számvevőszék elnöke)

Érdekes és néhány hét múlva már aktuálisnak is minősíthető nyilatkozatot tett a szeptember 28-i Magyar Nemzetben az Állami Számvevőszék elnöke. Érdekes, hiszen egy olyan javaslattal állt elő, amely szerint – első lépcsőben – az általános (minden adófizetőre kiterjedő) 3 százalékpontos személyi jövedelem-adó csökkenés mintegy 500 milliárd forint költségvetési bevétel kiesést jelenthet, és ami változatlan bruttó bérek mellett 4,5 százalékos nettó keresetnövekedést indukál. Ma 15 százalékos SZJA -kulccsal számolva bruttó 100 ezer forint nettó 66,5 ezer forintot ér, 3 százalékponttal csökkenve a 12 százalékos kulcs 69,5 ezer forint nettót eredményez, azaz 69,5/66,5x100=4,5 százalékos nettó emelkedést biztosít. Az állami költségvetés évente személyi jövedelem-adóból mintegy 2.600-2.700 milliárd forintra tesz szert: a 3 százalékponttal való csökkentés az SZJA bevételek cca. ötödének elengedését jelentené.

 

Mire is számíthatunk az őszi – országos szintű – bértárgyalások során:

  • az országos szakszervezeti konföderációk – tekintettel a munkavállalók romló jövedelmi helyzetére -, vélhetően reál pozíció javulást eredményező tarifaértéket fognak kérni/követelni. A két bértarifa (minimálbér, garantált bérminimum) cca. 1,1 millió embert érint: 800 ezret a versenyszférában, 300 ezret a költségvetési szektorban.
  • az országos munkaadói érdekképviseletek – elsősorban a mikro és kisvállalkozók – jelen helyzetben rendkívül „bérérzékenyek”, ráadásul a munkaerő piaci helyzetre is hivatkozva ódzkodhatnak az érdemi tarifa növeléstől. Az sem kizárt, hogy teljes mértékben elzárkóznak a minimálbér és a garantált bérminimum bruttó értékének emelésétől.

 

Ebben a helyzetben kell kialakítani a bérekkel kapcsolatos álláspontot. Olyan megoldást kell kínálni, amely vállalkozói oldalról még nem veszélyezteti a kiscégek működő képességét, ugyanakkor a munkavállalók számára is méltányos és érdemi jövedelem-növekedést biztosít. Az ÁSZ elnöke által felvetett SZJA - kulcs csökkenés leveszi a terhet a munkaadói és munkavállalói szervezetekről. Ugyanakkor Domokos nem beszél arról, hogy mivel kompenzálja (ellensúlyozza) a költségvetésben a kieső mintegy félezer milliárdos adókiesést. Fontosnak tartom, hogy az ÁSZ elnöke – akinek figyelemmel kell lennie a költségvetés pozícióira – állt elő a javaslattal, így az biztosan kizárható, hogy kezdeményezése csak szimpla ötletelés.

Az ÁSZ elnöke nem dobálózhat „telefonszámokkal”, már csak azért sem, mert Domokos László szorosan kötődik a nagyobbik kormányzó párthoz. Ezért inkább úgy vélem, hogy a későbbiekben kezdődő bértárgyalások során a munkaügyi kormányzat is hasonló indítvánnyal fog előállni. Véleményem szerint a mostani Domokos interjú csak szondázza a szakmai és érdekképviseleti közvéleményt, a végleges ajánlatot csak október végén – november elején fogjuk megismerni. Az érdemi SZJA-kulcs csökkenés ugyanis semmiképpen nem járhat azzal a következménnyel, hogy az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátó rendszer parkoló pályára kerüljön, azaz nem fordulhat elő, hogy a kieső adóbevételek miatt forrásaik csökkenjenek.

Három életszerű megoldás lehetséges:

  1. a magyar gazdaság 2021-ben olyan dinamikusan nő, hogy kitermeli a kieső adóbevételt, és az újra megindult gazdaság fedezetet biztosít a bérek emeléséhez (ez nem valószínű),

  2. egyéb – nem bérhez kapcsolódó – adók, illetékek, hozzájárulások emelése történik,

  3.  az állami költségvetés szerkezetének jelentős átalakításával új prioritási sorrendet állítanak fel, és a kiadási oldalon keménykézzel lefaragják az improduktív költségeket, ezzel megteremtve az érdemi SZJA - csökkenés lehetőségét.

A felsorolt három változat kombinációja is szóba jöhet. Érdeklődéssel várom a Domokos László javaslatára megfogalmazódó munkavállalói, munkaadói és kormányzati reflexiókat.