Biden és Putyin is szabadulna az ukrajnai konfliktustól

– Mit akarnak Ukrajna kapcsán elérni az oroszok és mit az amerikaiak?

– Oroszország biztonsági garanciákat szeretne a Nyugattól. Moszkvában ugyanis azt érzik, hogy a NATO fenyegeti őket. Putyin elnök utasította is a külügyminiszterét Szergej Lavrovot, hogy dolgozzon ki egy egyezmény-tervezetet azokról a biztosítékokról, amelyekre az oroszoknak szükségük van. Az amerikaiak pedig nyilván meg akarják akadályozni, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Biden elnök a megbeszélésen közölte is, hogy mi lenne ennek a háborúnak az ára. Moszkvának súlyos gazdasági szankciókkal kellene szembenéznie, például kizárnák az orosz bankokat a nemzetközi SWIFT rendszerből, Putyin elnök közvetlen környezetét további korlátozásokkal sújtanák, és nem indulhatna meg a gázszállítás az „Északi áramlat 2” nevű, új vezetéken, Európa felé.

– Úgy tűnik, mintha az amerikaiak az európai szövetségesek kárára akarnák megregulázni az oroszokat. Mit szólnak ehhez az Európai Unió államai?

– Biden elnök nyilván egyeztetett az Egyesült Államok európai szövetségeseivel. Csak az ő egyetértésükkel hozhatnának ilyen intézkedéseket. De azt látni kell, hogy az Európai Unió nem kereskedhet zavartalanul Oroszországgal, miközben az oroszok éppen lerohannak egy másik országot.

– Mennyire komoly az oroszok aggodalma? A NATO tényleg fenyegeti őket?

– Attól tartok, hogy éppen a fordítottja igaz ennek. Ukrajnában korábban fel sem merült a NATO-hoz való csatlakozás gondolata. Amióta azonban az oroszok 2014-ben megpróbálták megakadályozni Ukrajna és az Európai Unió közeledését, majd nyíltan a kelet-ukrajnai szakadárok mögé álltak, Kijevben úgy érzik, hogy Oroszország létében fenyegeti az országot. Az orosz vezetés láthatóan nem tekint Ukrajnára szuverén országként, ahogy arról Putyin hosszú írása, illetve a volt elnök, Medvegyev néhány hónapja a Kommerszantban megjelent írása is árulkodik. Sokkal inkább egy amerikai hídfőállásként tekintenek rá.

– Milyen lehetett a hangnem a megbeszélésen? Biden elnök az erő pozíciójából, kioktató stílusban tárgyalhatott Putyinnal? Vagy a hidegháborús időkre jellemző, egyenrangú felekként beszéltek egymással?

– Inkább az utóbbira gondolok. Ezt erősíti meg a Kreml hivatalos közleménye is, amely nagyon konstruktívnak és tárgyszerűnek nevezte a megbeszélés légkörét. Ezt pedig az oroszok nagyra értékelik, még akkor is, ha azzal szembesítették őket, hogy mire számíthatnak, ha háborút indítanak Ukrajna ellen. A két fél közötti párbeszéd pragmatikusnak tűnik, nincs szó kioktató hangnemről az amerikaiak részéről, amit az is bizonyít, hogy Biden a CIA igazgatóját, William Burnst küldte Moszkvába a múlt hónap elején, hogy folytasson bizalmas tárgyalásokat az oroszokkal. Burns korábbi moszkvai nagykövetként jó személyes kapcsolatot alakított ki az orosz elittel, tisztelik és kedvelik őt Moszkvában.

– Ön egy korábbi beszélgetésünkben azt mondta, hogy Oroszország igazából nem akar háborút. A kardcsörtetés valódi célja a politikai nyomásgyakorlás. Mi az, amivel az oroszok és az amerikaiak is megelégednének?

– Az amerikaiak egyértelműen a háborút akarják elkerülni. Az oroszok pedig azt szeretnék elérni, hogy a Nyugat rákényszerítse Ukrajnát a minszki megállapodások végrehajtására. Miután az eddig közvetítő két európai hatalom, Párizs és Berlin nem sok sikerrel járt, Moszkva most Washingtont szeretné ebbe bevonni. Putyin azt reméli, hogy Biden elnök jobb belátásra bírja az ukránokat. Akik igazából azért vonakodnak végrehajtani a minszki megállapodásokat, mert nem rögzített az intézkedések végrehajtásának sorrendje. Moszkva azt szeretné, hogy előbb tartsanak választásokat a két szakadár kelet-ukrajnai területen és csak utána fegyvereznék le az oroszok által támogatott milíciákat. A Krímben lezajlott népszavazás után, az ukránoknak nincsenek illúzióik afelől, hogy mi lenne az eredménye egy olyan választásnak, amit a fegyverek árnyékában tartanának. 

– Akkor milyen kompromisszum képzelhető el?

– Már az is előrelépés lenne az oroszok számára, ha az Egyesült Államok újból bekapcsolódna a folyamatba. Ismét közvetlenül egyeztetne Moszkva és Washington. A „Normandiai-négyek” vagyis a francia német, orosz, ukrán négyoldalú megbeszélések mellett – vagy akár helyett – közvetlenül az amerikaiakkal tárgyalhatnának az oroszok. De az is jó kompromisszum lenne a Kreml számára, ha Kijev közvetlenül tárgyalna a Donbasz régió szakadárjaival. Igazából már mindenki szabadulna ettől az ukrajnai válságtól. Valamiféle előrelépést szeretnének, és nem azt, hogy még jobban elmérgesedjen a konfliktus. Ez lehetett a lényege Biden és Putyin online csúcstalálkozójának.