Biden győzelme jobb lenne az EU-nak, de nem oldana meg minden gondot

A folyamatosan változó transzatlanti kapcsolatok miatt, már semmit sem lehet biztosra venni, az Euronews mégis megpróbált választ találni ezekre a kérdésekre. Kutakodásukat pedig egy francia szőlőbirtokon kezdték, Beaujolais régió határán.

Maison Loron borai negyedét az amerikai piacra szánja. Az üzlet viszont szinte teljesen ellehetetlenült, amikor Washington 25 százalék védővámmal sújtotta a francia, német és spanyol borexportot.

– Meghoztunk egy nagyon fájó döntést és csökkentettük az árainkat, hogy kevesebb adót kelljen fizetni és az amerikai árak se szálljanak el. Ez több százezer euró kiesést jelent, ami majdnem elviszi a nyereségünket. Olyan, mintha ingyen adnánk a bort az Egyesült Államokban – panaszkodott a borász.

Számos más európai ital- és élelmiszergyártót is rosszul érintett a protekcionista politika. Arról nem is beszélve, hogy a francia Airbus is alulmaradt az amerikai Boeinggel folytatott harcban. Miután a Kereskedelmi Világszervezet kimondta, hogy az EU törvénytelenül támogatja az Airbust, Donald Trump már minden ellenállás nélkül vethetett ki 7 és félmilliárd dolláros plusz adót a repülőgyártóra.

Persze a vizsgálat a konkurenciát sem kerülte el, így a világszervezet jóváhagyott egy 4 milliárd dolláros büntetést a Boeing ellen is.

– Szerintem nagyon sok ellenségünk van, de az Európai Unió a legnagyobb. Állandóan megpróbálnak hasznot húzni a velünk folytatott kereskedelemből – ezt az amerikai elnök, Donald Trump mondta azután, hogy az EU védővámmal terhelte az amerikai vas- és alumíniumbehozatalt. Ebből is jól látszik, hogy Brüsszel nem számíthat az amerikai-európai kapcsolat javulására Trump újraválasztása esetén.

Az utóbbi években viszont az Európai Unió már megtanulta a leckét: csak akkor érheti el céljait, ha egyszerre tekint versenytársként és szövetségesként az Egyesült Államokra.

– A befektetési és kereskedelmi viszonyunk továbbra is a legerősebb marad a világon. Fontos, hogy elhivatottak legyünk és közösen fejlesszük a transzatlanti kapcsolatokat. Hiszen ha az USA és az EU együtt dolgozik, akkor képes jobbá tenni a Földet. Mindemellett tisztáznunk kell, hogy ha Washington önfejűen cselekszik, akkor az unió is így fog reagálni. Nem szeretnénk, hogy elmérgesedjen a viszony, de meg fogjuk védeni az érdekeinket – szögezte le nemrég az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis.

Bár a konfliktust Donald Trump protekcionista adópolitikája indította el, főként az amerikai termékek külföldre áramlása lassult le, az uniós export ehhez képest általában növekedni tudott. A legnagyobb különbség tavaly év végén volt.

Ez annak is köszönhető, hogy Brüsszel ügyesen játszotta ki a kártyáit. Washington például letett az európai járművek 25 százalékos megadóztatásáról, miután Brüsszel belengette, hogy ebben az esetben különadót vet ki az amerikai tech cégekre. Edward Alden, gazdasági szakértő szerint, ez a viaskodás egy új elnök alatt sem szűnne meg varázsütésre.

– Azt gondolom, hogy a kommunikáció hangneme jelentősen javulna egy Biden adminisztráció során, de a probléma ennél sokkal bonyolultabb. A Szilikon-völgy informatikai óriásainak, a Google-nak és a Facebooknak a megadóztatását a demokraták sem néznék jó szemmel és Biden sem állna az Airbus mellé a Boeing elleni versenyben. Gondoljunk csak arra, hogy ő hirdette meg az ország legnagyobb ,,Vegyél hazait" kampányát. Szóval, ez egy nagyon újszerű Egyesült Államok lenne – magyarázta Alden.

Biden a közelmúltban nem egyszer egyértelművé tette, hogy a kereskedelmi egyezmények előtt belföldön szeretne rendet tenni. Ez viszont jelentheti azt is, hogy addig felfüggeszti a kereskedelmi háborút, levegőhöz juttatva az európai gazdasági szereplőket.

Szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy Joe Biden megpróbálna együttműködni az Európai Unióval és megmentené a Kereskedelmi Világszervezetet a széteséstől. Ehhez kétoldalú szerződésekre lesz szüksége. Biden a maga módján szabadpiac-párti, ezért bízhatunk a közeledésben. És a környezetvédelem területén – amikor majd terítékre kerül a károsanyag-kibocsátás korlátozása – biztos vagyok benne, hogy nyitottabb lesz a megállapodásra – latolgatta Guntram B. Wolff, a Bruegel gazdasági agytröszt igazgatója.

Az is kérdés, hogy Washington továbbra is szankcionálni fogja-e az Iránnal, Kínával és Oroszországgal üzletelő európai cégeket? Joe Biden nyitottnak tűnik újjáéleszteni a kapcsolatokat Iránnal, de csak akkor, ha az lemond atomprogramjáról. Emellett pedig osztozik Trump elnök félelmében, miszerint a kínai technikai vállalatok túl nagy befolyást szereztek Európában és túl sok adatra látnak rá.

– Szerintem az a legfontosabb, hogy az EU megtanuljon kiállni a kereskedelmi érdekeiért. Igazából úgy érzem, hogy ez egész jól ment az elmúlt négy évben és éppen ezért, a Trump adminisztráció nem tudott akkora sikereket elkönyvelni, mint amekkorát szeretett volna. Brüsszelnek ezt a politikát kell folytatnia az elkövetkezendő négy évben, bárkit is válasszanak az Egyesült Államok elnökévé – tette hozzá Edward Alden.