Biden találkozót javasolt Putyinnak

HírKlikk 2021. április 13. 19:45 2021. ápr. 13. 19:45

Közleményében a Fehér Ház részletezte: az ukrajnai konfliktusról és egyéb regionális, illetve globális ügyekről egyeztetett kedden, telefonon Joe Biden amerikai és Vladimir Putyin orosz elnök.

Mint az amerikai elnöki hivatal írta: a beszélgetés során Joe Biden hangsúlyozta az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna területi integritása mellett, és aggodalmának adott hangot a jelentős orosz haderőösszevonás miatt a Krím-félszigeten és Ukrajna határán. Felszólította Oroszországot, hogy szüntesse meg a feszültséget.

A kelet-ukrajnai Donyec-medencében a helyzet március 26-án éleződött ki ismét, gyakorivá váltak a tűzpárbajok az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák között. Ezekért a felek egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében hajtott végre csapaterősítést.

Az amerikai elnök ezen kívül azt is világossá tette, hogy az Egyesült Államok határozottan fel fog lépni nemzeti érdekeinek védelmében, "reagálva az orosz lépésekre, mint például a kiber-támadások, vagy a választási beavatkozás."

A közlemény szerint Biden megerősítette azt a célját, hogy stabil és kiszámítható kapcsolatot alakítson ki Oroszországgal, összhangban az USA érdekeivel, és "javaslatot tett arra, hogy a következő hónapokban tartsanak csúcstalálkozót egy harmadik országban, ahol megvitathatják az Egyesült Államok és Oroszország előtt álló kihívások teljes skáláját."

A Fehér Ház beszámolója szerint a két elnök számos regionális és globális kérdést is megvitatott, köztük az Egyesült Államok és Oroszország azon szándékát, hogy stratégiai párbeszédet folytassanak a fegyverek ellenőrzéséről és a felmerülő biztonsági kérdésekről, az Új START-szerződés meghosszabbítására építve.

A hadászati támadófegyverek csökkentéséről kötött orosz-amerikai Új START-szerződés meghosszabbítása február 3-án lépett hatályba és változtatások nélkül, 2026. február 5-ig marad érvényben. Az Új START-szerződést 2011-ben Prágában Barack Obama, az Egyesült Államok akkori elnöke és Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök írta alá. Ez az egyetlen jelenleg érvényben lévő szerződés Washington és Moszkva között, amely korlátozza a két fél nukleáris arzenálját. A dokumentum értelmében mindkét ország egyenként legfeljebb 800 hordozórendszerrel és 1550 atomtöltettel rendelkezhet.

Putyin kifejtette álláspontját Bidennek az ukrajnai rendezésről

Vlagyimir Putyin orosz elnök a keddi telefonbeszélgetésben kifejtette amerikai hivatali partnerének, Joe Bidennek az ukrajnai politikai rendezés orosz megközelítését – közölte kedden a Kreml.

Az orosz államfői hivatal által kiadott tájékoztatás szerint Biden az általa kezdeményezett beszélgetés során a kapcsolatok normalizálásának szándékáról tett említést. A felek emellett tárgyaltak az iráni nukleáris megállapodás kilátásairól, az afganisztáni rendezésről és a klímaváltozásról.

A Kreml megerősítette, hogy Biden belátható időn belül megtartandó személyes csúcstalálkozót javasolt Putyinnak. Az amerikai elnök emellett személyesen is meghívta Putyint az április 22-23-án megtartandó klímacsúcs-videokonferenciára.  A két elnök megegyezett, hogy utasítást ad az illetékes tárcáknak a tárgyalás során érintett kérdések kidolgozására.

A felek megerősítették, hogy készek a párbeszéd folytatására a globális stabilitás biztosításának legfőbb irányairól, ami nemcsak a két ország, de az egész világközösség érdekeit szolgálná.

A két vezető másodszor beszélt telefonon az amerikai elnök beiktatása és először azóta, hogy Biden egy televíziós interjú során egyetértett azzal a riporteri megállapítással, hogy Putyin egy gyilkos. Az első kapcsolatfelvétel január 26-án történt, amikor a felek alsóbb szinten hivatalosan már megállapodtak a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új START-szerződés meghosszabbításáról.

NATO-főtitkár: Oroszországnak meg kell tennie mindent a feszültség megszüntetéséért

Oroszországnak le kell állítania provokatív tevékenységét, és haladéktalanul meg kell tennie mindent az orosz-ukrán feszültség megszüntetéséért – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján kedden.

Arra vonatkozóan, hogy Oroszország jelentős haderőt vont össze az ukrán határ mentén és az általa elcsatolt Krím-félszigeten, Stoltenberg hangsúlyozta: az észak-atlanti katonai szövetség rendkívül aggályosnak tarja az orosz haderő-összevonást.

A haderő mozgatását és a kelet-ukrajnai területeken végrehajtott katonai műveleteit Moszkvának azonnal le kell állítania, a katonai erőket pedig ki kell vonnia az ukrán területekről – fogalmazott a NATO-főtitkár.

Mint emlékeztetett, az orosz csapatok elmúlt hetekben végrehajtott összevonása Ukrajna határainál a legjelentősebb katonai csapatmozgás a Krím 2014-es törvénytelen annektálása óta.

„Az orosz csapattelepítés indokolatlan, megmagyarázhatatlan és mélységesen aggasztó. Oroszországnak tiszteletben kell tartania nemzetközi kötelezettségeit" – szögezte le Stoltenberg.

A NATO-főtitkár aláhúzta: a NATO segíti Ukrajnát, hogy képes legyen megvédeni saját biztonságát, valamint támogatja az ország euroatlanti törekvéseit is. Hozzáfűzte, hogy a NATO-szövetségesek továbbra is támogatják Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, és nem ismerik el a Krím-félsziget jogtalan elcsatolását. Dmitro Kuleba, az ukrán diplomácia vezetője közölte, Ukrajna nem akar háborút Oroszországgal, és nem tesz olyan lépéseket, amelyek tovább mérgesíthetik a helyzetet. Országa diplomáciai megoldást keres szomszédjával – mondta.

Kijelentette: Oroszországnak be kell fejeznie a katonai csapaterősítést ukrán területeken és az ország határainál, valamint azonnal le kell állítania provokatív fellépését, köztük az ukránokkal szembeni propagandát és gyűlöletbeszédet.

Kuleba kiemelte: el kell kerülni a 2014-ben, a Krím elcsatolásakor elkövetett hibákat és a nyugati partnereknek mihamarabb lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy még időben megelőzhető legyen a helyzet elmérgesedése. A megteendő lépések között Kuleba újabb, Moszkvával szembeni szankciók meghozatalát említette, amelyek – véleménye szerint – visszatarthatják Oroszországot „az agresszió folytatásától". AZ ukrán külügyminiszter egyúttal Kijevnek nyújtott további katonai segítségnyújtást sürgetett.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki kétnapos látogatásra érkezett a NATO székhelyére, az ukrán külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően, újságíróknak nyilatkozva „rendíthetetlen támogatásáról" biztosította Ukrajnát, Oroszországot pedig arra szólította fel, hogy hagyjon fel a csapatösszevonással.

Az Egyesült Államok szilárdan kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett egy olyan időszakban, amikor Oroszország rendkívül provokatív lépéseket tesz az országgal szemben – közölte.

Kuleba a találkozást követően azt mondta, Ukrajna hálás az Egyesült Államok és a NATO támogatásáért. A jelen helyzetben az Egyesült Államok támogatása döntő fontosságú – közölte, és arra kérte Washingtont, valamint a nyugati partnerországokat, hogy tegyék világossá Oroszország számára: súlyos ára van az Ukrajna elleni agressziónak.

Az észak-artlanti katonai szövetség korábban arról tájékoztatott, hogy szerdán Brüsszelbe érkezik Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter. Sajtóinformációk szerint Austin egyebek mellett az Oroszország jelentette fenyegetésről egyeztet a NATO főtitkárával és európai partnereivel.

Diplomáciai források szerint a NATO-tagországok külügyminiszterei rendkívüli tanácskozást folytatnak a héten szerdán – videókonferencia keretében – a szerintük fenyegetést jelentő orosz haderő-összevonásról és az afganisztáni helyzetről.

A kelet-ukrajnai Donyec-medencében a helyzet március 26-án éleződött ki ismét, gyakorivá váltak a tűzpárbajok az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák között. Ezekért a felek egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében hajtott végre csapaterősítést. Kijev szerint az orosz hadsereg nagyjából harminc zászlóaljat csoportosított a határ orosz oldalára, az ukrajnai Donyec-medence megszállt területeire és az Ukrajnától jogellenesen elcsatolt Krím-félszigetre.

Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára egy vasárnap esti tévéműsorban közölte: Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit az általa önkényesen elcsatolt Krím- félszigeten. Kiemelte, hogy az év kezdete óta már 26 ukrán katona halt meg a fegyveres konfliktusban, míg a legutóbbi, tavaly júliusi tűzszünet életbe lépése óta a múlt év végéig öt katona esett el. Hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők nem terveznek támadó műveletet a Donyec-medencében.

Forrás: MTI