Borkai Zsolt a nomád életet kedveli és erkölcsösebb, mint hinnénk

Föld S. Péter 2019. október 18. 08:52 2019. okt. 18. 08:52

Hadházy Ákos találta meg azt a két évvel ezelőtti interjút, amelyben Borkai Zsolt szolíd, visszafogott életviteléről vall. Szó nincs horvátországi luxusjachtos kurvázásról, éppen ellenkezőleg: egy nomád életet kedvelő, fejétől a farkáig erkölcsös családapa képe sejlik fel az olvasó előtt. A régi-új győri polgármester, aki most már nem a Fidesz tagja, és ebben a minőségében visszamenőleg sincs köze Orbán Viktor pártjának ügyészségi vizsgálatért kiáltó botrányaihoz, a Kisalföldnek adott interjúban könyörtelen őszinteséggel vall saját erkölcsi nagyságáról.

„A legkellemetlenebb az, ha a családtagjaimon, elsősorban a feleségemen keresztül próbálják elérni, hogy intézzek el valamit. Kezdetben még zavarba jött a párom, és tőlem kérdezte, hogy mit csináljon ilyen szituációban. Mondtam neki, egyszerűen nemet kell mondani.” Ezt nyilatkozta Borkai Zsolt 2017-ben, és egyáltalán nem csodálkozunk. Hallottunk már ehhez hasonlót, például 2016-ban, amikor Rogán Antal, aki saját megfogalmazása szerint parasztgyerek, kilépett a komfortzónájából és helikopterrel utazott egy ismerősük lakodalmára. Miután mindez kiderült, Rogán magába szállt, hazament, szigorúan összevonta valamennyi szemöldökét és közölte a feleségével, Cecíliával, hogy ilyen többé nem fordulhat elő.

Ilyenek ezek a fideszes urak, ha nagyon megvakargatjuk a valójukat, felsejlik az igazi arcuk, és kiderül, hogy nem olyanok, mint amilyennek látjuk őket. Mi egyszerű népek azt látjuk, hogy a hivatalosan megszerezhető jövedelmüknél messze fényűzőbb életet élnek, ám a hiba bennünk van, mi látjuk rosszul, menjünk el szemészhez, mert ezek az emberek annyira becsületesek, hogyha nem ők mondanák magukról, hogy még sosem loptak, el sem hinnénk.

És persze puritánok is a végtelenségig. Nem kedvelik a luxust, az előkelő hoteleket sem a méregdrága autókat, Borkai Zsolt például a nomád kirándulásokat kultiválja. „Ilyenkor teljesen nomád körülmények között pihenünk. Húst sütünk az erdőben, és ha éjszaka elnyom az álom, akkor a nyerget alakítjuk át párnává és sátor nélkül, a földön alszunk az állatokkal.”

Kurvák, kokain, korrupció szóba sem jöhet, csak erdő, állatok és a földre párnaként lerakott nyergek. Talán egyszer majd ezekről a meghitt pillanatokról is láthatunk telefonnal készült felvételeket, amelyeket többször is megnézünk, mert sehogyan sem értjük, hogy felnőtt emberek miként lehetnek olyan ostobák, hogy kirándulni mennek, és még egy sátrat sem visznek magukkal.

Így élünk mi itt, Hunniában, és csakis magunkat okolhatjuk, amiért a szemünknek hiszünk, és nem a Kisalföldben két évvel ezelőtt megjelent hazugságoknak.