Budapesten az amerikai nagykövet – vajon meddig marad?

2019. március 16. 07:57

A korábban elterjedt hírekre rácáfolva visszatért állomáshelyére a budapesti amerikai nagykövet, de egyes Washingtonból származó információk szerint ennek csak az volt az oka, hogy ne ügyvivő képviselje az USA-t a Parlamentben tartott NATO-emlékülésen. Ugyanakkor a Hírklikk által megkérdezett külpolitikai szakértő szerint „nem olyan nagy ügy, hogy a külügy beszámoltatásra hazarendelte David B. Cornsteint”. A nagykövet budapesti emlékülésen elmondott beszédében felvonultatta az amerikai prioritásnak tartott, s a kétoldalú kapcsolatokban feszültséget gerjesztő témákat.

Fotó: Népszava

„Az tény, hogy Cornstein nem tudott semmit elérni Budapesten” – szögezte le megkeresésünkre Dérer Miklós, külpolitikai szakértő. Azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a Fehér Ház és a külügyminisztérium nem ugyanazt a külpolitikát viszi, a koncepció persze nem teljesen eltérő a kettő között, de a részletekben vannak eltérések. A külügyminisztérium sokkal jobban odafigyel az emberi jogokra, a demokráciát és a gazdasági ügyletek tisztaságát megkérdőjelező dolgokra, a korrupcióra, mint a Fehér Ház – mutatott rá, hozzátéve, hogy a héten kiadott emberi jogi éves jelentésben sem dicsének minket.

A jelentésben egyébként a többi között az áll, hogy a tavalyi országgyűlési választásokon – az EBESZ megállapításainak megfelelően – ugyan nagyvonalakban tiszteletben voltak tartva  az alapvető emberi és szabadságjogok, de a választás nem minden tekintetben felelt meg a demokratikus normáknak. Kiemeli, hogy a kormány tájékoztató kampánya alig volt megkülönböztethető a Fidesz kampányától, ami jelentős előnyt biztosított a kormányzópárt számára. Emberi jogi eseteket is sorol a jelentés – korrupció ügyeket, embercsempészetet, rágalmazás miatti ítéleteket, a civil szférát ért atrocitásokat, beleértve a menekülteket segítők elleni bűnvádi eljárásokat és pénzbüntetéseket, a hatalommal való visszaélést.

David B. Cornstein budapesti amerikai nagykövet szerdai, a NATO-csatlakozásunk évfordulója alkalmából tartott tanácskozáson elhangzott beszédében is voltak bíráló megjegyzések, s egyértelműen ki lehetett belőle olvasni azokat a témákat, amelyek fontosak Washington számára. Amellett, hogy – már csak a fórum apropója miatt is – erőteljesen felhívta a figyelmet a NATO fontosságára és sorolta a magyar tagállam által játszott szerepet (nem feledkezett megemlíteni azt sem, hogy vállalásunkat még nem teljesítettük, azaz még nem fordítjuk a GDP 2 százalékát a honvédelemre), hosszan ecsetelte, hogy „a világ tele van a szövetség előtt álló új és komplex kihívásokkal – értékeinket, szabadságunkat  és szuverenitásunkat érintő kihívásokkal... valamennyi NATO ország agresszív, Oroszországból érkező kiberbiztonsági fenyegetésekkel és dezinformációs kampányokkal  szembesül, amelyek azt szolgálják, hogy destabilizáljanak és meggyengítsenek bennünket, és szétverjék demokratikus folyamatainkat... A közép-európaiaknak ne legyenek illúziói Putyin szándékairól”. Egyebek között szóba hozta Ukrajnát („A szoros és magas szintű NATO kapcsolat Kijevvel valamennyi szövetséges érdeke”); Kínát („Kínának senkivel nincs közös határa, ez az ország mégis fenyegeti a szabadságot a régióban”).

Jelen volt a tanácskozáson, így első kézből hallgatta a beszédet Dérer Miklós, aki szerint az „nem volt annyira érdekes”, nem úgy, mint például Martonyi János felszólalása, amelyben Orbán volt külügyminisztere  helyenként indirekt bírálatokat fogalmazott meg a mai amerikai külpolitikával kapcsolatban.

Ami a kétoldalú kapcsolatokat és a budapesti amerikai nagykövetet illeti – Dérer Miklós szerint túlságosan nagy jelentőséget tulajdonított a magyar sajtó annak, hogy Cornstein februárban nem volt jelen külügyminisztere, Mike Pompeo budapesti látogatásán. Mint akkor megírtuk, hivatalosan azért nem, mert hazautazott gyógykezeltetni magát, ám értesüléseink szerint hazarendelték. Dérer szerint azonban hiába elégedetlen a

külügyminisztérium Cornstein tevékenységével, legfeljebb csak hazarendelheti beszámoltatni, de vissza nem hívhatja őt. Arra csak a fehér Ház, jelesül az elnök jogosult (pontosabban javaslatára a törvényhozás).

Tegyük hozzá: kérdés persze, hogy a trumpista Fehér Ház mennyire elégedett vagy elégedetlen az elnök emberével. Mindenesetre washingtoni forrásaink szerint Cornstein széke nagyon inog, sőt. Nem lennének meglepve, ha nem maradna túlzottan sokáig a budapesti állomáshelyen. Mint állítják: most is csak azért küldték vissza, mert a NATO kifejezetten fontos a Fehér Ház számára, s a magyar (és más volt szocialista országok) csatlakozását ünneplő megemlékezésen nem szerették volna, ha ügyvivő képviselő az USA-t.

Szerző: NVZS