Cigányútra tévedt jogállam

Nem a romákért, hanem a jogállamért tüntettek azok, akik vasárnap az ellen tiltakoztak, hogy a kormány – Orbán Viktor kezdeményezésére – szabotálja egy jogerős magyarországi bírósági ítélet végrehajtását. Az előzményeket nem kell részletezni, mindenki tudja, hogy miről van szó: arról, hogy a kormány nem akarja kifizetni a mintegy 60 gyöngyöspatai roma családnak a szegregáció miatt megítélt közel 100 millió forintos kártérítést. A tüntetésen Iványi Gábor lelkész azt mondta, hogy „Isten szabadítson meg minket az alkalmatlan és gonosz miniszterelnöktől”.

Az eseményről nyilatkozó Horváth László fideszes képviselő szerint, a tüntetés mögött a Soros által pénzelt szervezetek állnak. Ez ma a hivatalos magyarázat mindenkire, aki a kormány valamely intézkedése ellen tiltakozik: azonnal megkapja, hogy Soros-bérenc, és az idős milliárdostól kapja a fizetését. A legújabban matematikai zseniként tündöklő Horváth képviselő még azt is kiszámolta, hogy a gyöngyöspataiaknak csak két százaléka ért egyet a kártérítés kifizetésével. Ezt a honatya úr abból vezette le, hogy a településről csupán egy busznyi ember érkezett fel Budapestre. A Népszava ugyanakkor arról írt, hogy 15 busztársaság utasította vissza a gyöngyöspatai romák buszbérlésre vonatkozó ajánlatát, míg végül találtak egy olyan céget, amely hajlandó volt Budapestre hozni őket.

Nem a gyöngyöspatai – és máshol élő - romákról van szó, hanem a jogállamiságról. Ha a törvények úgymond mindenkire vonatkoznak, akkor ez alól az államhatalom (értsd: kormány) sem lehet kivétel. Ezt Lázár János, volt kancelláriaminiszter, aki jelenleg országgyűlési képviselő, úgy fogalmazta meg, hogy a törvények betartása a demokratikus jogállamiság határvonala. Ezt a vonalat lépte át most a kormány, és erről kellene beszélni minden tisztességes embernek, nem pedig hangulatot kelteni a romák ellen.

Már csak azért sem, mert Gyöngyöspata nem először került fel a politikai térképre. Bizonyára sokan emlékeznek még a 2011 húsvétján történt gyöngyöspatai eseményekre, amikor az akkori Jobbik által támogatott Véderő masírozott a településen, s olyannyira megfélemlítették a gyöngyöspatai roma lakosságot, hogy a roma gyerekeket és asszonyokat civil szervezetek segítségével Csillebércre és egy szolnoki turisztikai központba menekítették. Csak a férfiak maradtak a lakóhelyükön.

Szijjártó Péter, aki abban az időben még nem külügyminiszter, hanem Orbán Viktor szóvivője volt, ekkor dobta be a köztudatba a húsvéti kirándulást, mint roma népszokást. Szijjártó azt állította, hogy a cigányoknál ősi szokás, hogy húsvét táján csoportos kirándulásokat szerveznek, önként és dalolva elhagyják lakóhelyeiket, ahelyett, hogy az ünnepet együtt töltenék a család férfitagjaival. Miközben a Fidesz által megszállt kommunkáció Szijjártó Péter aljas ostobaságait rikácsolta világgá, a valódi hírek arról szóltak, hogy Gyöngyöspatán a Véderő emberei masíroznak, és egy helyi asszonytól jelképes összegért vásárolt telken kiképzőtábort szerveznek. Ez azonban – Szijjártó szóvivő olvasata szerint legalábbis – a romákat egy csöppet sem zavarta, szó sem volt arról, hogy ezért hagyták ott néhány napra a települést, és teljesen véletlen, hogy épp a kiképzőtábor idején indultak többnapos, félcsaládos kirándulásra.

Itt jegyeznénk meg, hogy Farkas Flórián, a Fidesz díszromája, még nem szólalt meg a mostani gyöngyöspatai ügyben. Igaz, mit is mondhatott volna. Arról nyilván nem volt érkezése beszélni, hogy hová tűnt a romák felzárkóztatására szánt 1,6 milliárd forint – mely összeg nagy részét a kormány (az adófizetők pénzéből) visszatette a kiüresített kasszába. Nem a matematika zsenijének, Horváth Lászlónak, hanem a közpénzekkel kreatívan gazdálkodó Farkas Flóriánnak kellett volna megszólalnia a Fidesz nevében. Elmondhatta volna, hogy a törvények mindenkire vonatkoznak – cigányokra és kormányokra egyaránt.