Czeglédy Csaba szerint nem szokványos az ellene folyó eljárás

Czeglédy Csaba vallomásában úgy fogalmazott, a Kecskeméti Törvényszék előtt két lehetőség áll: vagy kizárólag a vádiratban leírtakra alapozva hozza meg döntését, vagy megvizsgálja, érvényesült-e az eddigiekben a jog a tisztességes eljáráshoz.

Az alaptörvény ugyanis egyértelművé teszi – mondta –, hogy egy büntetőeljárásnak is tisztességesnek kell lennie, ezért a nyomozóhatóságnak és a bíróságnak is tisztességes eljárást kell lefolytatnia.

„Mindezzel nem kibúvót keresek, mert meg vagyok győződve vádlott-társaim és a már elítéltek ártatlanságáról is, és úgy gondolom, a bizonyítási eljárás során ki fog derülni, hogy kényszer alatt cselekedtek" – tette hozzá.

A jelenleg ügyvédi irodavezetőként, valamint szombathelyi önkormányzati képviselőként és bizottsági elnökként is dolgozó elsőrendű vádlott és társai ellen költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Csongrád Megyei Főügyészség 2019 februárjában, a Szegedi Törvényszéken.

A vádirat szerint a 2011-től működő bűnszervezet célja a döntően diák-munkaerőközvetítéssel foglalkozó cég áfafizetési kötelezettségének csökkentése és a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt.

A Human Operator Zrt. két generál alvállalkozó közbeiktatásával – amelyek teljesítési segédként nyolc iskolaszövetkezetet vontak be – jelentős létszámú munkaerőt közvetített Magyarországon működő cégeknek. A foglalkoztatottak után fizetendő adókat és közterheket a dolgozókat névleg alkalmazó szövetkezetek nem, vagy csak részben vallották be, és elmulasztották befizetni. A vád szerint a bűnszervezet 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.

Czeglédy Csaba szerint az ellene folyó eljárás azért nem szokványos, mert nincsenek fiktív számlák és fiktív gazdasági események, a szolgáltatáslánc összes tagja érdemi munkát végzett, az iskolaszövetkezetek érdemi tagjai voltak a láncnak, és a diákok saját akaratukból lettek iskolaszövetkezeti tagok.

A politikus-jogász szerint az sem szokványos, hogy a vádban említett összeg „egy részének sem találták nyomát", és arra sincs semmilyen tárgyi bizonyíték, hogy „a pénz áramlása nem egyirányú volt".

Véleménye szerint „mivel ebben az ügyben a tárgyi bizonyítékok hiányoznak, kiemelt jelentőségük van a vallomásoknak". A Szegedi Törvényszék két tanácsa korábban húsz vádlott vonatkozásában előkészítő ülést tartott, közülük hét – a bűnösségét beismerő és az ügyészséggel egyezséget kötő – vádlott ügyében jogerős döntést is hozott. A bíróság a vádlottakra másfél és három év három hónap közötti börtönbüntetést szabott ki úgy, hogy hárman nem bocsáthatók feltételes szabadságra.

Tavaly januárban a Szegedi Törvényszék valamennyi büntető ügyszakos bírája elfogultságot jelentett be, ezért a Szegedi Ítélőtábla az eljárás lefolytatására a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki.

A jelenleg Surányiné Pólik Edina vezette tanács előtt folyó tárgyaláson Czeglédy Csaba emlékeztetett: 2018 tavaszán folyamatosan azt lehetett olvasni a kormánypárti sajtóban, hogy az elcsalt milliárdokból ellenzéki pártokat és kampányaikat finanszírozta.

Véleménye szerint ezt a büntetőügyet arra kívánták felhasználni, hogy „bedöntsenek két ellenzéki pártot", így a tisztességes eljárás keretében az is felmerül, hogy az ügynek nem büntetőjogi, hanem politikai mozgatórugói voltak, hiszen olyan elemei is vannak, amelyek koncepciós eljárásra utalnak, éppen ezért a bíróságnak foglalkoznia kell ezzel, és ebben is állást kell foglalnia – tette hozzá.

Az ügy következő tárgyalását október 19-én tartják.