Döbbenetes dolgok derültek ki az MSZP-ről
|
2016. június 21. 05:20
2016. jún. 21. 05:20
Még a "kormányváltó" összefogás kialakulása idején hallottuk mindenütt, de főleg a piacokon, köztereken strázsáló szoci aktivisták mellett sétálva, hogy az MSZP nem elég erős, nem kellőképp "odacsapós." A másik gyakori vélemény az volt annak idején, hogy nincs olyan karakteres baloldali vezető, aki az összefogás élére állva mintegy erős egységként viszi majd győzelemre a választási szövetséget.
Kár szépíteni, valóban nem volt ilyen vezető. A kritikus hangok az emberek részéről, amelyek egyre erősebbek voltak mindenütt, pontos képet adtak arról, hogy az összefogás víziója nem több a koncepció nélküli, gyengécske kapkodásnál, és semmiféle vonzó alternatívára nem emlékeztet, még csak távolról sem.
Mindannyian láttuk a narancssárga Magyarország-térképet, amikor megjöttek az első eredmények. Nem volt kérdés: a "kormányváltó" szövetség megbukott. Noha voltak azért sikerek is ebben a nagy összefogásban. Itt sajnos nem Magyarország sikereiről beszélünk, de nem is az MSZP-jéről, hiszen Mesterházy Attila meghozta a döntését, és vállalva a felelősséget, leköszönt, mindazokkal együtt, akik részesei voltak az egyéni sikerek megvalósításának. Gondolunk itt többek között a derült égből gumibotként lecsapó Fodor Gáborra, aki hozva a mögötte álló széles körű társadalmi bázist, olyan vígan ment be az MSZP-s aktivisták munkájának gyümölcseként a Parlamentbe, hogy valószínűleg azóta is azt gondolja, hogy csak áprilisi tréfaként ugratják, és valójában nincs is mandátuma.
Ez volt az az időszak az MSZP életében, amikor minden héten megkötötte a párt a "lehető legjobb szövetséget." Néha Gyurcsánnyal, néha nélküle. Volt, hogy egyik pillanatban még az "összefogás" szó szerepelt a szórólapokon, a másikban már a "kormányváltás." Jogosan érezték az MSZP szimpatizánsai és azok a bizonytalanok, akik nem kérnek Orbánból, hogy egy ilyen tesze-tosza választási szövetségre nem biztos, hogy érdemes szavazni.
És akkor Tóbiás beleállt
A kudarcot követően Tóbiás József az MSZP újonnan megválasztott elnökeként lassú építkezést ígért, elfelejtve azokat a berögződéseket, amelyek az országgyűlési választások előtt jellemezték a szocialistákat. Nem ígért Gyurcsányi patetikus beszédeket, sem káromkodós cipőcsapkodást, mert abban a pillanatban, amikor Tóbiás átvette az elnöki posztot, az égvilágon semmi másra nem volt szüksége az MSZP-nek a túlélésen kívül. Úgy nézett ki a párt, mint egy alapvetően erős, de végzetes sérüléssel lábadozó sportoló, aki egy dolgot tehet a megerősödéséért: elfogadja, hogy gyógyulnia kell, és ahhoz nem most szükséges lefutnia a 400 méter sprintet.
Valahogy aztán a két év elegendő volt ahhoz a gyógyuláshoz, amikor a megsérült sportoló újra rajtvonalhoz állhat. Mi kellett mindehhez? Nem lenne elég ez a felület a teljes felsoroláshoz, de próbálkozunk megvilágítani, hogy minek köszönheti az MSZP, hogy a legsiralmasabb 7%-ról felküzdötte magát a Jobbik megelőzéséig.
Jelenleg 4 elnök-aspiráns szeretné a maga elképzelései szerint győzelemre vinni az MSZP-t. Elolvastuk az elnöki pályázatokat, és úgy tűnik, mindenki valamilyen MSZP-t kíván teremteni. (Harcias, nyitott, hiteles, stb). Ez egy kicsit a nagy megújulási hullámra emlékeztet, amikor is a párt szinte hetente más arculatot kapott és különféle formációk kapták fel a fejüket, amelyek aztán hamar elsikkadtak.
Az eredeti célom az volt, hogy mind a négy pályázatot megvizslatva összehasonlító jellegű cikket írok. Tóbiás pályázatában azonban nemcsak a távlati tervek jelentek meg, hanem az MSZP elmúlt két évéről is beszélt. Döbbenetes dolgok derültek ki belőle. Olyan eredményeket tudhatnak maguk mögött a szocialisták, hogy a cikk koncepcióját is kénytelen voltam megváltoztatni, ugyanis a fideszes médiából aligha olvashatunk arról, mennyi mindent könyvelhet el magának sikerként a baloldalra nézve az MSZP.
Röviden a négyről
Harangozó Tamás pályázatában arról ír: "annak az MSZP-nek akarok az elnöke lenni, ahol egy mindenkiért, mindenki pedig egy célért dolgozik: egy olyan Magyarországért, ahol nemcsak megszületni és meghalni lehet, hanem élni is érdemes - a Mi Magyarországunkért! ...Sikerre éhes, tettre kész - de traumákkal teli párt ma az MSZP. ...Azért dolgozzunk, hogy a jövő MSZP-je egyszerre legyen a többség számára hiteles, hatékony és nyitott párt, egyúttal összetartó és szolidáris közösség!"
Szanyi Tibor ennél jóval kritikusabb. Ő Az MSZP ma egy össze-vissza beszélő asztaltársaság képét mutatja. "Nem lebecsülve számos más baloldali és szociáldemokrata politikus, párt sikereit, határozottan kijelentem, hogy legtöbbjük súlyosan fertőzött a neoliberalizmussal. Az MSZP részben az, a rólunk leváltak, az ún. 'magyar baloldal' egyéb csoportjai, szektái pedig teljesen" - lehet, hogy a liberálisok felszívódtak, de Szanyi Tibor szerint más baj is van az MSZP-vel:
"Sorainkban ott van a NER néhány kollaboránsa is. Tőlük el fogunk köszönni" - írja sejtelmes sorait Szanyi. Víziója neki is van: a szemérmeskedés és tétovaság helyett egy látható, átlátható és büszkén vállalható MSZP-t akar építeni.
Molnár Gyula nem is a párt kinyitását szeretné, hanem sokkal inkább az összes fal, ablak, tető lebontását: "egyszerre hiszünk Deák Ferenc nyitottságában, Göncz Árpád emberségében és Horn Gyula pragmatizmusában. Ha ezekre az egyszerű alapelvekre építjük politikánkat, az MSZP újra érthető, hiteles, vonzó alternatívát tud kínálni a magyar embereknek. Csak együtt sikerülhet a nagy cél, az Orbán-rezsim 2018-as leváltása, az új, jobb Magyarország felépítése. Ehhez az MSZP-nek nyitottnak, nyitottabbnak kell lennie." Nem hiába kapott kiemelt helyet a pályázatban a "három nyitás politikája," ahol Molnár a civilek, a szakszervezetek és az értelmiség felé nyitna.
Tóbiás József tudhatja magáénak a leghosszabb pályázatot. Egy kongresszusi küldött arról mesélt a Sztárklikknek, hogy a kongresszusi értekezleten a pártelnök arról beszélt, hogy sem harcias, sem erőteljes, sem bármi más jelzővel ellátott MSZP-t akar, hanem egyszerűen MSZP-t, ami többet jelent annál, mint a jelzők, amit egyesek elé aggatnak. Tóbiás pályázatában ír arról, hogy miként sikerült hamvaiból feltámasztani a pártot. Összeszedtük a legfontosabbakat:
Így lett az MSZP hullájából jelentős politikai tényező
Az első jelentősebb siker 2014. októberére tehető, amikor egy önkormányzati választáson 71 polgármestert, 415 önkormányzati képviselőt választottak meg az MSZP támogatásával. Tóbiás József az elnöki pályázatában ezt a rossz alkuk korszaka lezárásának tudja be.
Ugyanebben az időszakban történt egy radikális, ám kifelé kevésbé látható változtatás a párt finanszírozási- és humán erőforrás rendszerén. A szocialisták beindították az úgynevezett "társadalomszervezői rendszerüket" - ezzel az ország olyan pontjain is életre keltették a pártot, ahol eddigre tetszhalott állapotba került. A frakció-apparátus és a pártközpont integrációjával tovább racionalizálták a központi szervezeti működést, elindult a negyedévente esedékes országos társadalomszervezői munkaértekezletet.
Az MSZP-nek sikerült is megnyernie egy Időközi országgyűlési képviselő választást Újpesten, ahol a fentebb említett rendszer gyakorlati oldala is megmutatkozott: 200-an segítettetek az ország minden pontjáról.
2015 januárjában időközi önkormányzati képviselő választást nyertek a szocik Pilisen. Februárban országos közvélemény-kutatási akciót indítottak a vasárnapi boltzár ellen, valamint útjára indult az éhségmenet és tüntetéseket tartottak országszerte a megyei kormányhivatalok előtt.
Mégis, ebben az időszakban a legnagyobb siker, hogy az MSZP-nek sikerült lebontania a rettegett kétharmadot a helyi demokratikus erők segítségével, mégpedig az időközi országgyűlési képviselő választáson, Veszprémben. Több száz segítő érkezett az ország minden tájáról.
Körvonalazódni látszott A Magyar Nemzeti Bank botránya is. Az MNB köteles volt kiadni a jegybank által az elmúlt években vásárolt ingatlanok értékbecsléseit, mert az MSZP kiperelte azokat.
Márciusban egy kellemes "mondj nemet a rasszizmusra, rántsuk le a leplet a Jobbikról" akcióval indított az MSZP a Sneider-ügy kirobbanása miatt, de demonstrációkat szerveztek a vasárnapi boltzár ellen, több mint 100 helyen az üzletek környékén.
Jogosan könyvelhetik el saját sikerükként a szocialisták a Quaestor-ügy károsultjainak felkarolását (segítségnyújtás, sajtómegjelenések, majd politikai képviseletük a mai napig). "A Károsultak napja" néven többek között korrupció és kormányellenes tüntetést szerveztek Budapesten valamint, "Quaestorbán" névre keresztelt tüntetéseket több helyen az országban.
Ugyancsak áprilisban történt, hogy az időközi országgyűlési képviselő választáson, Tapolcán az MSZP szereplése az országos támogatottságot messze felülmúlta. Ebből is látszik, hogy a Fidesz bárhol leváltható, főleg ha az MSZP kiépült országos hálózatát megfelelően összpontosítja.
Májusban a majálisok szervezésén túl a parlamenté volt a főszerep. 12 jelentős javaslatot nyújtottak be a szocialisták. Ezek az alábbiak voltak:
- 5% áfát az alapvető élelmiszerekre
- 40 év munka után nyugdíjat a férfiaknak
- 50 % minimálbér-emelést
- 30% családi pótlékemelést
- fenntartható (valódi) rezsicsökkentést
- vasárnapi boltzár helyett 200%-os bérpótlékot
- jogokat a munkavállalóknak
- különadót a fideszes oligarchákra a gyermekéhezés ellen.
Külön érdekesség, hogy mindegyik benyújtott javaslatot a folyamatosság, következetesség és a láthatóan jól megválasztott cél jellemzi, hiszen azokat a párt még most is a zászlójára tűzve képviseli, újrafogalmazza, és még ebben a hónapban újabb időközi győzelmet tudhat magáénak Nyírkátán.
Júniusban az MSZP szervezhette a PES kongresszust Budapesten, vagyis az európai szocialisták legszámottevőbb eseményét. A szervezés mellett a nagy gázlopást, az úgynevezett MET-ügyet is sikerült felgöngyölíteni az információk kiperelésével. Eközben a parlamentben csaló brókereknek és segítőiknek falazó törvényt próbált elfogadtatni a Fidesz-KDNP. Arról szólt volna a törvény, hogy a jövőbeni lopásokban való közreműködés felelőssége alól mentesítették volna a jegybankot. Pontosabban: csak szólt volna, de a szocialistáknak sikerült megakadályozni.
Nyáron újabb időközi polgármester választás zajlott le Tápiószelén (az MSZP-s jelölt nyert). A Quaestoron kívül az ESZOSZ-károsultak tüntetéseinek szervezésében is részt vett a baloldal (Debrecen, Nyíregyháza stb.) és politikai képviseletet adott a becsapott embereknek.
A nyári uborkaszezonban is több tízezer aláírással segítettek az MSZP-sek különféle kezdeményezéseket. Ilyen volt a Rendszerbontó népszavazási kísérlet, a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos ív, vagy éppen a 40+ férfi nyugdíj stb.).
Elindult a "Fizetésemelést!" Kampány (érdemes megjegyezni, hogy napi szinten vitték az ügyet márciusig, előtte is már régóta követelték és azóta is napirenden tartják a fizetésemelés ügyét az MSZP-s politikusok.
Ide szúrjunk be egy újabb választási győzelmet a XIII. kerületben.
A Fizetésemelés-követelés első eredménye: hogy emeltek a felsőoktatásban dolgozóknak (később ezt több emelési ígéret is követte).
Az MSZP a kvótarendszer automatizmusára nemet mondott. Kezdetektől mondták: a Dublin III. helyett új uniós megállapodás kell! Közeledvén a télhez a szocialisták azt is elérték, hogy a Fidesz-kormány elismerje: folyamatosan nő az éhező gyermekek száma Magyarországon (bár szerintük ez a szülők felelőssége).
A 2016-os évet sikerült egy időközi polgármester választással kezdeni Györén, ahol egy MSZP-tag nyerte el a mandátumot.
Februártól aztán az MSZP bekapcsolódott a tanártüntetésekbe, de nem logókkal és piros dzsekikkel, hanem sokkal inkább az ügy politikai képviseletét tartotta szem előtt. Ugyanekkor Dóra Ottó halála miatt időközi polgármester választást tartottak Salgótarjánban, ahol elsöprő vereséget szenvedett a Fidesz, és Fekete Zsolt az MSZP és egyéb pártok jelöltje győzött. Az öröm nem tartott sokáig, mert a vasárnapi nyitva tartásért folytatott népszavazási kezdeményezési több mint egy éves harc utolsó állomásaként Fidesz-közeli verőemberek fizikailag akadályozták, meg hogy a szocialisták újra beadhassák kezdeményezésüket. Még aznap este flashmob szerveződött az NVI előtt, ahol több százan jelentek meg.
Márciusban tombolt a nőnap, ahogy ezt megszokhattuk az MSZP-től, viszont eljött a pillanat, amikor a biztos pártválasztók körében a Szocialista Párt megelőzte a Jobbikot.
Áprilisban az MSZP újabb Quaestor tüntetéseket szervezett és folyamatos őrséget állított az NVI elé, majd miután a hatalom is elismerte a Fidesz-gárda demokráciaellenes fellépését a választási irodában, a szocialisták ismét beadhatták a kérdésüket a vasárnapi boltzárról. (Tagok, szimpatizánsok, apparátusi dolgozók és politikusok önként vállalták a feladatot!) Végül nem került sor a népszavazásra, mert már annak ígérete is elég volt a kormányzat megfutamodásához: a parlamenti többség módosítja a törvényt a boltzárról - újra nyitva lehetnek vasárnap az üzletek.
"Lopásgátló népszavazás" néven aláírásgyűjtésbe kezdett az MSZP két témában: támogatják a kezdeményezést az állami cégvezetők bérplafonjáról, és egy saját benyújtott kérdés is átment: az állami földek "ellopásának" tilalmáról. Az aláírásgyűjtés támogatására honlapok, szórólap, újság, pultok és matricák, egységes online grafikai elemek készültek, telefonos kampány indult.
Ellenzékből is történhetnek csodák, főleg, ha az ellenzék kitart igaza és karaktere mellett: a kormány bejelenti, hogy 2017 január 1-től elkezdi megvalósítani az alapvető élelmiszereket érintő ÁFA-csökkentési követelést, amit az MSZP már több éve az egyik legfontosabb ügyként tart számon.
A május már szinte "csak" az aláírásgyűjtésről szólt. Majálisoztak a szocialista aktivisták és szimpatizánsok közel 100 településen és megszámlálhatatlan kitelepülésen, rendezvényen, házról házra járva gyűltek az aláírások. Sokan egyénenként és szervezetileg is úgy teljesítettek, hogy azt Kubatov Gábor megirigyelhetné.
A változatosság kedvéért: időközi önkormányzati képviselő választást tartottak Pakson - 2. helyen végzett az MSZP, de több mint 30 százalékpontos növekedést ért el 2014-hez képest.
Kész Zoltán leadta a lopásgátló népszavazási kezdeményezés állami vezetői bérplafont érintő íveit a választási irodának. A leadott 190.000 aláírás 90 %-át az MSZP aktivistái gyűjtötték össze, ezzel tudták segíteni a független képviselő kezdeményezését. Most már a parlamenti többségen múlik, hogy a kötelezően kiírandó népszavazáshoz szükséges aláírásszám hiányában szembe köp-e 190 ezer magyar választópolgárt.
"Jelentős fejlesztésekre szorul a párt szervezete. Sikereink és kudarcaink tanulságainak levonásával az MSZP belső szervezetfejlesztését intézményesítenünk kell, folytatni kell a nyitást az állampolgárok és közösségeik felé. A sikeres helyi szervezetek a választókkal folyamatos kapcsolatban állnak, rendszeres és nyilvános aktivitásaikat az állampolgárok számára megjelenítik. Az országos koordináció mellett ezért a helyi szintű fejlesztési erőfeszítéseket tudatosan támogatnunk, eredményeiket folyamatosan értékelnünk és közvetítenünk kell" - írja pályázatában Tóbiás József.
Ha mindezt megfelelő kommunikációval sikerülne eljuttatni a választópolgárokhoz, rögtön kibújna a szög a zsákból, hiszen, az MSZP két év alatt vitt végig annyi ügyet, mint amennyit a Fidesznek 4 év alatt sem sikerült. Utóbbinak azonban nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Ha ez az arány megfordulna, nagyon érdekes eredményeket kapnánk egy közvélemény-kutatáson...
Mindannyian láttuk a narancssárga Magyarország-térképet, amikor megjöttek az első eredmények. Nem volt kérdés: a "kormányváltó" szövetség megbukott. Noha voltak azért sikerek is ebben a nagy összefogásban. Itt sajnos nem Magyarország sikereiről beszélünk, de nem is az MSZP-jéről, hiszen Mesterházy Attila meghozta a döntését, és vállalva a felelősséget, leköszönt, mindazokkal együtt, akik részesei voltak az egyéni sikerek megvalósításának. Gondolunk itt többek között a derült égből gumibotként lecsapó Fodor Gáborra, aki hozva a mögötte álló széles körű társadalmi bázist, olyan vígan ment be az MSZP-s aktivisták munkájának gyümölcseként a Parlamentbe, hogy valószínűleg azóta is azt gondolja, hogy csak áprilisi tréfaként ugratják, és valójában nincs is mandátuma.
Ez volt az az időszak az MSZP életében, amikor minden héten megkötötte a párt a "lehető legjobb szövetséget." Néha Gyurcsánnyal, néha nélküle. Volt, hogy egyik pillanatban még az "összefogás" szó szerepelt a szórólapokon, a másikban már a "kormányváltás." Jogosan érezték az MSZP szimpatizánsai és azok a bizonytalanok, akik nem kérnek Orbánból, hogy egy ilyen tesze-tosza választási szövetségre nem biztos, hogy érdemes szavazni.
És akkor Tóbiás beleállt
A kudarcot követően Tóbiás József az MSZP újonnan megválasztott elnökeként lassú építkezést ígért, elfelejtve azokat a berögződéseket, amelyek az országgyűlési választások előtt jellemezték a szocialistákat. Nem ígért Gyurcsányi patetikus beszédeket, sem káromkodós cipőcsapkodást, mert abban a pillanatban, amikor Tóbiás átvette az elnöki posztot, az égvilágon semmi másra nem volt szüksége az MSZP-nek a túlélésen kívül. Úgy nézett ki a párt, mint egy alapvetően erős, de végzetes sérüléssel lábadozó sportoló, aki egy dolgot tehet a megerősödéséért: elfogadja, hogy gyógyulnia kell, és ahhoz nem most szükséges lefutnia a 400 méter sprintet.
Valahogy aztán a két év elegendő volt ahhoz a gyógyuláshoz, amikor a megsérült sportoló újra rajtvonalhoz állhat. Mi kellett mindehhez? Nem lenne elég ez a felület a teljes felsoroláshoz, de próbálkozunk megvilágítani, hogy minek köszönheti az MSZP, hogy a legsiralmasabb 7%-ról felküzdötte magát a Jobbik megelőzéséig.
Jelenleg 4 elnök-aspiráns szeretné a maga elképzelései szerint győzelemre vinni az MSZP-t. Elolvastuk az elnöki pályázatokat, és úgy tűnik, mindenki valamilyen MSZP-t kíván teremteni. (Harcias, nyitott, hiteles, stb). Ez egy kicsit a nagy megújulási hullámra emlékeztet, amikor is a párt szinte hetente más arculatot kapott és különféle formációk kapták fel a fejüket, amelyek aztán hamar elsikkadtak.
Az eredeti célom az volt, hogy mind a négy pályázatot megvizslatva összehasonlító jellegű cikket írok. Tóbiás pályázatában azonban nemcsak a távlati tervek jelentek meg, hanem az MSZP elmúlt két évéről is beszélt. Döbbenetes dolgok derültek ki belőle. Olyan eredményeket tudhatnak maguk mögött a szocialisták, hogy a cikk koncepcióját is kénytelen voltam megváltoztatni, ugyanis a fideszes médiából aligha olvashatunk arról, mennyi mindent könyvelhet el magának sikerként a baloldalra nézve az MSZP.
Röviden a négyről
Harangozó Tamás pályázatában arról ír: "annak az MSZP-nek akarok az elnöke lenni, ahol egy mindenkiért, mindenki pedig egy célért dolgozik: egy olyan Magyarországért, ahol nemcsak megszületni és meghalni lehet, hanem élni is érdemes - a Mi Magyarországunkért! ...Sikerre éhes, tettre kész - de traumákkal teli párt ma az MSZP. ...Azért dolgozzunk, hogy a jövő MSZP-je egyszerre legyen a többség számára hiteles, hatékony és nyitott párt, egyúttal összetartó és szolidáris közösség!"
Szanyi Tibor ennél jóval kritikusabb. Ő Az MSZP ma egy össze-vissza beszélő asztaltársaság képét mutatja. "Nem lebecsülve számos más baloldali és szociáldemokrata politikus, párt sikereit, határozottan kijelentem, hogy legtöbbjük súlyosan fertőzött a neoliberalizmussal. Az MSZP részben az, a rólunk leváltak, az ún. 'magyar baloldal' egyéb csoportjai, szektái pedig teljesen" - lehet, hogy a liberálisok felszívódtak, de Szanyi Tibor szerint más baj is van az MSZP-vel:
"Sorainkban ott van a NER néhány kollaboránsa is. Tőlük el fogunk köszönni" - írja sejtelmes sorait Szanyi. Víziója neki is van: a szemérmeskedés és tétovaság helyett egy látható, átlátható és büszkén vállalható MSZP-t akar építeni.
Molnár Gyula nem is a párt kinyitását szeretné, hanem sokkal inkább az összes fal, ablak, tető lebontását: "egyszerre hiszünk Deák Ferenc nyitottságában, Göncz Árpád emberségében és Horn Gyula pragmatizmusában. Ha ezekre az egyszerű alapelvekre építjük politikánkat, az MSZP újra érthető, hiteles, vonzó alternatívát tud kínálni a magyar embereknek. Csak együtt sikerülhet a nagy cél, az Orbán-rezsim 2018-as leváltása, az új, jobb Magyarország felépítése. Ehhez az MSZP-nek nyitottnak, nyitottabbnak kell lennie." Nem hiába kapott kiemelt helyet a pályázatban a "három nyitás politikája," ahol Molnár a civilek, a szakszervezetek és az értelmiség felé nyitna.
Tóbiás József tudhatja magáénak a leghosszabb pályázatot. Egy kongresszusi küldött arról mesélt a Sztárklikknek, hogy a kongresszusi értekezleten a pártelnök arról beszélt, hogy sem harcias, sem erőteljes, sem bármi más jelzővel ellátott MSZP-t akar, hanem egyszerűen MSZP-t, ami többet jelent annál, mint a jelzők, amit egyesek elé aggatnak. Tóbiás pályázatában ír arról, hogy miként sikerült hamvaiból feltámasztani a pártot. Összeszedtük a legfontosabbakat:
Így lett az MSZP hullájából jelentős politikai tényező
Az első jelentősebb siker 2014. októberére tehető, amikor egy önkormányzati választáson 71 polgármestert, 415 önkormányzati képviselőt választottak meg az MSZP támogatásával. Tóbiás József az elnöki pályázatában ezt a rossz alkuk korszaka lezárásának tudja be.
Ugyanebben az időszakban történt egy radikális, ám kifelé kevésbé látható változtatás a párt finanszírozási- és humán erőforrás rendszerén. A szocialisták beindították az úgynevezett "társadalomszervezői rendszerüket" - ezzel az ország olyan pontjain is életre keltették a pártot, ahol eddigre tetszhalott állapotba került. A frakció-apparátus és a pártközpont integrációjával tovább racionalizálták a központi szervezeti működést, elindult a negyedévente esedékes országos társadalomszervezői munkaértekezletet.
Az MSZP-nek sikerült is megnyernie egy Időközi országgyűlési képviselő választást Újpesten, ahol a fentebb említett rendszer gyakorlati oldala is megmutatkozott: 200-an segítettetek az ország minden pontjáról.
2015 januárjában időközi önkormányzati képviselő választást nyertek a szocik Pilisen. Februárban országos közvélemény-kutatási akciót indítottak a vasárnapi boltzár ellen, valamint útjára indult az éhségmenet és tüntetéseket tartottak országszerte a megyei kormányhivatalok előtt.
Mégis, ebben az időszakban a legnagyobb siker, hogy az MSZP-nek sikerült lebontania a rettegett kétharmadot a helyi demokratikus erők segítségével, mégpedig az időközi országgyűlési képviselő választáson, Veszprémben. Több száz segítő érkezett az ország minden tájáról.
Körvonalazódni látszott A Magyar Nemzeti Bank botránya is. Az MNB köteles volt kiadni a jegybank által az elmúlt években vásárolt ingatlanok értékbecsléseit, mert az MSZP kiperelte azokat.
Márciusban egy kellemes "mondj nemet a rasszizmusra, rántsuk le a leplet a Jobbikról" akcióval indított az MSZP a Sneider-ügy kirobbanása miatt, de demonstrációkat szerveztek a vasárnapi boltzár ellen, több mint 100 helyen az üzletek környékén.
Jogosan könyvelhetik el saját sikerükként a szocialisták a Quaestor-ügy károsultjainak felkarolását (segítségnyújtás, sajtómegjelenések, majd politikai képviseletük a mai napig). "A Károsultak napja" néven többek között korrupció és kormányellenes tüntetést szerveztek Budapesten valamint, "Quaestorbán" névre keresztelt tüntetéseket több helyen az országban.
Ugyancsak áprilisban történt, hogy az időközi országgyűlési képviselő választáson, Tapolcán az MSZP szereplése az országos támogatottságot messze felülmúlta. Ebből is látszik, hogy a Fidesz bárhol leváltható, főleg ha az MSZP kiépült országos hálózatát megfelelően összpontosítja.
Májusban a majálisok szervezésén túl a parlamenté volt a főszerep. 12 jelentős javaslatot nyújtottak be a szocialisták. Ezek az alábbiak voltak:
- 5% áfát az alapvető élelmiszerekre
- 40 év munka után nyugdíjat a férfiaknak
- 50 % minimálbér-emelést
- 30% családi pótlékemelést
- fenntartható (valódi) rezsicsökkentést
- vasárnapi boltzár helyett 200%-os bérpótlékot
- jogokat a munkavállalóknak
- különadót a fideszes oligarchákra a gyermekéhezés ellen.
Külön érdekesség, hogy mindegyik benyújtott javaslatot a folyamatosság, következetesség és a láthatóan jól megválasztott cél jellemzi, hiszen azokat a párt még most is a zászlójára tűzve képviseli, újrafogalmazza, és még ebben a hónapban újabb időközi győzelmet tudhat magáénak Nyírkátán.
Júniusban az MSZP szervezhette a PES kongresszust Budapesten, vagyis az európai szocialisták legszámottevőbb eseményét. A szervezés mellett a nagy gázlopást, az úgynevezett MET-ügyet is sikerült felgöngyölíteni az információk kiperelésével. Eközben a parlamentben csaló brókereknek és segítőiknek falazó törvényt próbált elfogadtatni a Fidesz-KDNP. Arról szólt volna a törvény, hogy a jövőbeni lopásokban való közreműködés felelőssége alól mentesítették volna a jegybankot. Pontosabban: csak szólt volna, de a szocialistáknak sikerült megakadályozni.
Nyáron újabb időközi polgármester választás zajlott le Tápiószelén (az MSZP-s jelölt nyert). A Quaestoron kívül az ESZOSZ-károsultak tüntetéseinek szervezésében is részt vett a baloldal (Debrecen, Nyíregyháza stb.) és politikai képviseletet adott a becsapott embereknek.
A nyári uborkaszezonban is több tízezer aláírással segítettek az MSZP-sek különféle kezdeményezéseket. Ilyen volt a Rendszerbontó népszavazási kísérlet, a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos ív, vagy éppen a 40+ férfi nyugdíj stb.).
Elindult a "Fizetésemelést!" Kampány (érdemes megjegyezni, hogy napi szinten vitték az ügyet márciusig, előtte is már régóta követelték és azóta is napirenden tartják a fizetésemelés ügyét az MSZP-s politikusok.
Ide szúrjunk be egy újabb választási győzelmet a XIII. kerületben.
A Fizetésemelés-követelés első eredménye: hogy emeltek a felsőoktatásban dolgozóknak (később ezt több emelési ígéret is követte).
Az MSZP a kvótarendszer automatizmusára nemet mondott. Kezdetektől mondták: a Dublin III. helyett új uniós megállapodás kell! Közeledvén a télhez a szocialisták azt is elérték, hogy a Fidesz-kormány elismerje: folyamatosan nő az éhező gyermekek száma Magyarországon (bár szerintük ez a szülők felelőssége).
A 2016-os évet sikerült egy időközi polgármester választással kezdeni Györén, ahol egy MSZP-tag nyerte el a mandátumot.
Februártól aztán az MSZP bekapcsolódott a tanártüntetésekbe, de nem logókkal és piros dzsekikkel, hanem sokkal inkább az ügy politikai képviseletét tartotta szem előtt. Ugyanekkor Dóra Ottó halála miatt időközi polgármester választást tartottak Salgótarjánban, ahol elsöprő vereséget szenvedett a Fidesz, és Fekete Zsolt az MSZP és egyéb pártok jelöltje győzött. Az öröm nem tartott sokáig, mert a vasárnapi nyitva tartásért folytatott népszavazási kezdeményezési több mint egy éves harc utolsó állomásaként Fidesz-közeli verőemberek fizikailag akadályozták, meg hogy a szocialisták újra beadhassák kezdeményezésüket. Még aznap este flashmob szerveződött az NVI előtt, ahol több százan jelentek meg.
Márciusban tombolt a nőnap, ahogy ezt megszokhattuk az MSZP-től, viszont eljött a pillanat, amikor a biztos pártválasztók körében a Szocialista Párt megelőzte a Jobbikot.
Áprilisban az MSZP újabb Quaestor tüntetéseket szervezett és folyamatos őrséget állított az NVI elé, majd miután a hatalom is elismerte a Fidesz-gárda demokráciaellenes fellépését a választási irodában, a szocialisták ismét beadhatták a kérdésüket a vasárnapi boltzárról. (Tagok, szimpatizánsok, apparátusi dolgozók és politikusok önként vállalták a feladatot!) Végül nem került sor a népszavazásra, mert már annak ígérete is elég volt a kormányzat megfutamodásához: a parlamenti többség módosítja a törvényt a boltzárról - újra nyitva lehetnek vasárnap az üzletek.
"Lopásgátló népszavazás" néven aláírásgyűjtésbe kezdett az MSZP két témában: támogatják a kezdeményezést az állami cégvezetők bérplafonjáról, és egy saját benyújtott kérdés is átment: az állami földek "ellopásának" tilalmáról. Az aláírásgyűjtés támogatására honlapok, szórólap, újság, pultok és matricák, egységes online grafikai elemek készültek, telefonos kampány indult.
Ellenzékből is történhetnek csodák, főleg, ha az ellenzék kitart igaza és karaktere mellett: a kormány bejelenti, hogy 2017 január 1-től elkezdi megvalósítani az alapvető élelmiszereket érintő ÁFA-csökkentési követelést, amit az MSZP már több éve az egyik legfontosabb ügyként tart számon.
A május már szinte "csak" az aláírásgyűjtésről szólt. Majálisoztak a szocialista aktivisták és szimpatizánsok közel 100 településen és megszámlálhatatlan kitelepülésen, rendezvényen, házról házra járva gyűltek az aláírások. Sokan egyénenként és szervezetileg is úgy teljesítettek, hogy azt Kubatov Gábor megirigyelhetné.
A változatosság kedvéért: időközi önkormányzati képviselő választást tartottak Pakson - 2. helyen végzett az MSZP, de több mint 30 százalékpontos növekedést ért el 2014-hez képest.
Kész Zoltán leadta a lopásgátló népszavazási kezdeményezés állami vezetői bérplafont érintő íveit a választási irodának. A leadott 190.000 aláírás 90 %-át az MSZP aktivistái gyűjtötték össze, ezzel tudták segíteni a független képviselő kezdeményezését. Most már a parlamenti többségen múlik, hogy a kötelezően kiírandó népszavazáshoz szükséges aláírásszám hiányában szembe köp-e 190 ezer magyar választópolgárt.
"Jelentős fejlesztésekre szorul a párt szervezete. Sikereink és kudarcaink tanulságainak levonásával az MSZP belső szervezetfejlesztését intézményesítenünk kell, folytatni kell a nyitást az állampolgárok és közösségeik felé. A sikeres helyi szervezetek a választókkal folyamatos kapcsolatban állnak, rendszeres és nyilvános aktivitásaikat az állampolgárok számára megjelenítik. Az országos koordináció mellett ezért a helyi szintű fejlesztési erőfeszítéseket tudatosan támogatnunk, eredményeiket folyamatosan értékelnünk és közvetítenünk kell" - írja pályázatában Tóbiás József.
Ha mindezt megfelelő kommunikációval sikerülne eljuttatni a választópolgárokhoz, rögtön kibújna a szög a zsákból, hiszen, az MSZP két év alatt vitt végig annyi ügyet, mint amennyit a Fidesznek 4 év alatt sem sikerült. Utóbbinak azonban nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Ha ez az arány megfordulna, nagyon érdekes eredményeket kapnánk egy közvélemény-kutatáson...
