Donáth Anna: nem a politikai pártok váltanak kormányt, hanem az emberek

Harkai Péter 2021. november 30. 07:24 2021. nov. 30. 07:24

Nem a címkék az érdekesek, vissza kell térni az emberek közé – többek között erről beszélt a Hírklikknek a Momentum új elnöke. Donáth Anna azt is elmondta, bizonyítani akarják, hogy szükség van újfajta politizálásra. Közölte, hogy mindenképpen parlamenti párttá kívánnak válni. Az interjúban szó volt arról is, miért szorult Magyarország Európa perifériájára.

– Erősen indult a megválasztása utáni hét. Az Origo ismét baloldali felmenőivel támadta, ön pedig üzent Novák Katalinnak, a gyermekek víruspszichózisának kivédése kapcsán. Aztán kritizálta az ellenzéki összefogást, mondván: nem kellene hátradőlniük. Eközben a sajtó egy része azt találgatja, vajon az ön irányításával a Momentum baloldali, illetve szociálliberális irányt vesz majd, vagy eltűnik a süllyesztőben?

– A Momentum biztos, hogy nem tűnik el a süllyesztőben, bár ezt már sokszor megjósolták a 2018-as választás óta. Az elmúlt öt évben többször is bizonyítottuk: van létjogosultsága egy olyan új politikai formációnak, amely nem egy generációra épít, hanem alapvetően új politikai mentalitást és gondolkozást jelent. Ezt szerintem, az eltelt évek alatt nagyon szépen sikerült is megmutatnunk. Azért választottak meg elnöknek, mert egyértelmű jövőképet adtam, hova tart a Momentum és hogyan kell eljutni odáig. Persze sokan szeretik összevissza címkézni a törekvéseket, de szerintem a tényekkel kell foglalkozni. Az pedig tény, hogy súlyos szociális válság van ma Magyarországon, ami nem elvi-ideológiai probléma, hanem ténykérdés. Az ország egyik fele a létminimum alatt él. Olyan egzisztenciális kiszolgáltatottságban nyomorognak tömegek, hogy ha például elromlik a mosógépük, és megjavíttatják, akkor nem tudnak megélni a hónap végéig. Úgy vélem, itt már nem a politikai címkék számítanak. Egy politikus, illetve egy politikai közösség elsődleges feladata, hogy a lehető legmélyebben megértse a magyar társadalom problémáit és azokra adjanak választ. Mindezt ne csak felismerjük, de vegyük is komolyan. Nem elég csak azt tudni, milyen Magyarországon szeretnénk élni, hanem azt is el kell mondani, miképpen tudunk megoldásokat adni a ma problémáira, hogy egy emberségesebb Magyarországon élhessünk.

– Ez igen jelentős vállalásnak tűnik – elvi alapon. De a gyakorlatban önnek mire lesz elég a választásokig hátralévő fél év?

– Úgy gondolom, hogy sosem késő irányba állítani az elképzeléseket. A mi számunkra, akik a Momentumban dolgozunk, egyértelmű, hogy miért hoztuk létre ezt a pártot, hová is tartunk. Viszont a sorvezető eddig hiányzott. Erre próbálok választ adni és azt gondolom, hogy mindig minden csak rajtunk múlik. Egy politikusnak egy politikai pártban az a feladata, hogy megmutassa a választóinak, miért bízzanak meg benne. Nekünk azt kell bizonyítanunk, hogy mi képviseljük azokat a megoldásokat és jövőképet, amiben ők is hinni szeretnének. Ezért bízzanak meg bennünket a politikai képviseletükkel. Ezért ülünk az önkormányzatokban, az Európai Parlamentben és készülünk arra, hogy a magyar parlamentben is törvényalkotói munkát végezhessünk. Ehhez pedig a parlamentbe kerülés számunkra nem cél, hanem eszköz, hogy egy újabb szinten megmutathassuk – felnőtt egy új politikai generáció, amelyik nem a pillanatnyi politizálásban hisz, hanem hosszú távú elképzeléseket akar megvalósítani. Olyanokat, amelyek a jövő generációit fogják befolyásolni, mint például a klímaváltozás, a digitalizáció, a robotizáció. Ezekkel nem tíz év múlva kell elkezdeni foglalkozni.

– Honnan hová próbál eljutni a Momentummal az elnöksége alatt, milyen finomhangolásra próbálja rávenni a pártját?

– Az elsődleges és legfontosabb cél, amit kitűztünk, hogy kormányt kell váltani. Addig, amíg ez az embertelen és igazságtalan rendszer van a fejünk fölött, addig Magyarországon semmilyen változás sem képzelhető el. Az elmúlt 11 év egyértelmű tanulsága, hogy a Fidesz-kormány nem a társadalom egészét, hanem kirekesztő módon, csak egy szűk rétegét képviseli, az ő kizárólagos meggazdagodásukkal és hatalomban tartásával. A következő félév nyilvánvalóan arról szól: meg kell mutatni, hogy a Momentum egységes partnerként mindent megtesz a kormányváltásért. S ezt sem öncélúan, hanem azért, mert ez a nulladik lépés ahhoz, hogy a jövőben bármit is változtatni tudjunk. Ennek egyik eleme – ami a Momentumnak is alapértéke és mindig büszkék voltunk rá – a közösségiség. Nem szimplán egy politikai párt vagyunk, hanem egy nagyon erősen összetartó közösség is. Ezért azt gondolom, hogy ezt újjá kell építeni és nemcsak a mienkét, hanem szélesebb értelemben is a szolidáris, támogató közösségek köré kell szerveznünk a társadalmat. S ezen például nemcsak a településeket értem, hanem akár a családot vagy az Európai Uniót is. Ezt a munkát pedig már most el kell kezdenünk, már csak azért is, mert őszintén hiszünk abban, hogy valódi változást csak akkor tudunk elérni, ha a társadalom egésze, a nemzetek közössége képes egy közösségként tekinteni egymásra. A magyar társadalom sajnos elképesztően megosztott, párhuzamos valóságokban, párhuzamos válságokat élünk át és bármi is történik áprilisban, a társadalom egyik fele mély depresszióba zuhan. Ezt is tudnunk kell majd kezelni. Ezért fontos már most, hogy miként tudunk nyitni a másik felé, tudjuk-e a másik problémáját a sajátunkként kezelni, vagy megyünk tovább az individualista úton és összemosunk olyan dolgokat, amikről már egyértelműen kiderült, hogy zsákutcába vezetnek. Ha nem tekintjük egyes társadalmi rétegek leszakadását is a saját problémánkként, akkor abból nem lesz sem társadalmi, sem gazdasági fellendülés. Muszáj ráébrednünk, hogy együtt sokkal erősebbek vagyunk, mint külön, mert előbb-utóbb mindannyiunk problémájává válhat, ami most csak egyes rétegeket sújt.

– Gondolom ez a közösségekben való harmonikus együttműködés az ellenzéki táborral való együtt munkálkodást is jelenti.

– Ez így van. Mi azt szeretnénk, hogy ez a közös együttműködés végre minél hamarabb elinduljon és ne csak tárgyalgassunk a közös minimumokról, hanem mielőbb közösen fel is tudjunk már lépni Márki-Zay Péter vezetésével. Meg kell mutatnunk, hogy az ellenzéki együttműködés egy sokkal élhetőbb Magyarországot ajánl, mint amiben most élünk. 

– Az elnöki fél éve lejártával újra szeretné jelöltetni magát?

– Egy hete vagyok a párt elnöke és egyelőre csak azt látom, hogy mennyi feladat áll előttem. Jelenleg a következő hat hónap teendőire szeretnék koncentrálni. Természetesen nem zárom ki az újrajelölésemet, hiszen az a vízió, az a program, amivel elindultam és bizalmat szereztem a közösségen belül, az sokkal hosszabb távra mutat, mint ahogy a Momentum sem a 2022-es kormányváltásért jött létre. Nekem egyelőre az a feladatom, hogy a párt közösségét sikerüljön úgy megerősíteni és az ellenzéken belül egy olyan partnerként fellépni, ami a választóknak is azt mutatja, hogy a Momentum a változás garanciája. Szeretnénk a változás motorja lenni. Többek között ezért jöttünk létre a Nemzeti Együttműködés Rendszerének közepén, hogy ne csak arról beszéljünk, kormányváltás kell, de arról is, mi történik majd utána.

– Az ön európai parlamenti képviselői munkája mennyiben gátolja vagy segíti a pártelnöki teendőit?

– Egyáltalán nem gátolja, sőt, azt gondolom, hogy a két szerepkör inkább kiegészíti egymást. Az eltelt két és fél év alatt is arra törekedtem, hogy bizonyítsam: az európai parlamenti munkát is lehet másképpen csinálni, mint hogy elküldjük a képviselőket Brüsszelbe és többé nem hallunk róluk. Azt gondolom, eddig sikeresen mutattam meg, hogy EP-képviselőként képes vagyok Magyarország hangját felerősíteni Európában és fordítva. Jelenleg a magyar kormánynak és Orbán Viktornak köszönhetően, Európa perifériájára szorultunk. Rengeteg eljárás van Magyarországgal szemben, mert semmilyen antikorrupciós mechanizmust nem hajlandóak beépíteni és egyértelműen csak az uniós forrásokat akarják lehívni a saját céljaik és hatalmuk bebetonozására. Igenis nagyon fontos lesz a következő félévben, hogy Magyarországot hosszabb távon sikerüljön újra visszavezetni a baráti szövetségi politikába. Az európai mechanizmusok ismeretében a kormányváltás után fontos lesz minél hamarabb megadni az antikorrupciós garanciákat, a jogállamisági garanciákat, amelyek hiánya most még gátja annak, hogy az Európai Unió partnerként tudja kezelni Magyarországot.

– Nem kívánom személyes síkra terelni a beszélgetést, de van-e lényeges politikai különbség ön és elődje, Fekete-Győr András között?

– Nyilvánvalóan mindketten más típusú emberek vagyunk és alapvetően az eddigi politikai karrierünk is mutatja, hogy más hangot ütünk meg. Én azt szeretném továbbvinni, amit Fekete-Győr András elkezdett, hiszen az ő elmúlt ötéves munkájának is az eredménye, hogy ez az új politikai közösség most éppen a kormányváltásért indulhat harcba. András a szíve-motorja volt ennek a közösségnek és a továbbiakban is az marad. Én most a saját arcommal, nyilván egy más hanggal, de ezt a munkát szeretném továbbvinni. Azt szeretném, ha újra látnák a Momentumban azt az emberarcú politizálást, amivel eddig sikereket értünk el. Politikánk arra épült: mi nem megmondani akartuk az embereknek, hogy mit gondoljanak, hanem a közös gondolkodásba akarjuk őket bevonni, meghallgatni és a valódi problémáikra valódi megoldásokat adni. Ez csak úgy lehetséges, ha újra meg tudjuk mutatni az emberarcú politizálást. A Momentum legfőbb feladata az lesz a közeljövőben, hogy a legtöbb időt és energiát az emberekre fordítsuk, hiszen nem a politikai pártok váltanak kormányt, hanem az emberek.

– Pár napja, egy önnel készült interjú címében idézték a szavait, hogy „az ellenzéki szövetségnek már az utcán kellene lennie”. Radikális lépésektől sem zárkózik el?

– Nem radikalizmusról beszéltem, hanem arról, hogy amikor szövetségi politikát csinálunk, akkor meg kell találni a közös nevezőket, amik sok beszélgetés és kompromisszum árán születnek meg. Ez magától értetődő. De nem jelentheti azt, hogy közben el kell tűnnünk a választók elől, hanem folyamatosan jelen kell lenni és megmutatni, hogy ez a szövetség mire vállalkozik és mire hívja a szavazóit. A kritikám nem arról szól, hogy az ellenzék nem csinálna semmit. Arról beszélek inkább, hogy egyszerű választói szempontból eltűntünk október 23-a óta. Sokkal látványosabban, sokkal elérhetőbben jelen kell lennünk a választók számára, mint ahogy az eltelt hónapban sikerült.

– Tehát nem az utcakövek felszedésére szólítja fel az ellenzéket.

- Nem-nem! Hanem arra, amit az előválasztással meg tudtunk mutatni. Nem véletlenül volt ekkora sikere, hiszen több hónapon át tematizálhattuk a közvéleményt, ott voltunk az emberek között, velük beszéltük meg a teendőket, bevontuk őket a közös gondolkozásba. Ilyen szempontból zseniális politikai innováció lett az előválasztás, de ezzel még önmagában nem lehet kipipálni semmit. Az emberek ilyen nagyszámú részvétele az előválasztáson még nem garancia arra, hogy ki is tart a lelkesedés. A mi felelősségünk, hogy minél több embert bevonjunk a közös munkába és kitartson a lelkesedés a választásokig.

– Mi az a pártját érintő eredmény, aminek örülne és elégedetten állna fel az elnöki székből?

– A legfontosabb feladatunk – mint minden pártnak –, hogy az egyéni jelöltjeinket eljuttassuk a parlamentbe, ami egyik kulcsa az Orbán-kormány leváltásának, hiszen van olyan billegő körzet a 15 jelölt mögött, ahol eldőlhet a kormányváltás. A legnagyobb siker az lenne, ha mind a 15-en bejutnának az országgyűlésbe és sikerül kormányt váltani. A vállalásomnak is része, hogy jövő áprilisban egy olyan eredményzárón legyünk jelen, mint amilyen az európai parlamenti választás idején volt. Mert ez nem csak a Momentum közösségének sikere lesz, hanem egész Magyarországé. Nagy szükség lenne végre egy ilyen igazi nemzeti ünnepre.