Drónos terrorveszély a világban – az Országgyűlést is védik ellenük

Az elmúlt napokban újabb figyelmeztetések érkeztek a terrorveszélyről. Julian King, a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelem összehangolásáért felelős uniós biztos a Welt am Sonntag német lapnak arról beszélt, hogy a terroristák drónok bevetésével próbálkozhatnak. Nem véletlen, hogy a Bizottság több pénzügyi támogatást is biztosít „a drónok általi fenyegetés elhárítását célzó projektekre”.

Szintén a terrorizmus-veszélyre figyelmeztet az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy júliusban napvilágot látott, ám most felemlegetett – az ENSZ-tagállamok nemzetbiztonsági hivatalainak jelentésein alapuló –  dokumentuma, amely szerint újabb terrorhullám fenyeget a világban. Az Iszlám Államhoz korábban csatlakozott mintegy 30 ezer külföldi szélsőséges egy része még élhet, az Iszlám Állam bukása után többen az al-Kaidához csatlakozhattak, emellett új csoportok is létrejöhettek, továbbá az ISIS-szel való kapcsolataikért bebörtönzöttek lassan szabadulnak, s óriási veszélyforrás az ő radikalizálódásuk. És –becslések szerint – akár hatezer is lehet a korábban Szíriába és Irakba utazó, az ISIS-hez csatlakozók száma, akiknek harmada visszatérhetett Európába. Az ISIS korábban akár 50-300 millió dollárt is kimenekíthetett a két országból, és ezt támadásokra is használhatja – áll a jelentésben.

Továbbra se stabil a helyzet

„A két hír összefügg” – állítja Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, aki szerint óriási problémát okoz az azon alapuló félreértés, hogy mivel sikerült felszámolni az Iszlám Állam terrorszervezet  nyílt katonai szárnyát, emiatt már nincsenek jelen az Al Kaida és franchise szervezetei. „Pedig ez nincs így: a Közel-Kelet nem lett stabil, s bár 18 éve Afganisztánban jelen van a NATO, az USA, a tálibok meg tudták tartani a térséget” – húzta alá, hozzátéve: „attól, hogy nincs jelen nyílt, fegyveres erő, a terroristák – a katonai-diplomáciai folyamatokat megakasztandó – továbbra is akciókkal fenyegetnek, elsősorban az USA és Izrael, de minden európai vezető ország katonai erejére a térségben, valamint a civilekre Európában és a Tengerentúlon”.

A drónokkal végrehajtott akciók pedig nagyon látványosak és pszichésen még a szokásosnál is megterhelőbbek lehetnek a közvélemény számára, amikor egy a terrorista által távolról irányított repülő eszköz csap le – állítja a biztonságpolitikai szakértő. Nem véletlen, hogy a terroristák kísérleteznek is drónos támadással, rárögzítve egy-másfél-két kilogrammos robbanószerkezetet ezekre a szerkezetekre, amelyeket azután az ellenséges erők ellen küldenek. Ha egy ilyen támadást végrehajtanának, annak óriási publicitása lenne, már csak azért is, mert eddig példa nélküli lenne – fejtegeti Tarjányi. Ráadásul – az öngyilkos merényletekkel szemben – a drónokkal végrehajtott robbantásos terrorakciók esetében nem áll fenn a hezitálás veszélye, az, hogy a végrehajtó az utolsó pillanatban megfutamodik, például mert visszariad attól, hogy ő is , vagy mert meglátott egy gyereket, stb..

A terroristák és a drónok

A terrorszervezetek katonai szárnya ugyan már többször bevetett robbanóeszközzel felszerelt drónokat, ám eddig mindig katonai akció, utcai harcok közepette, amikor a koalíciós erők, a kurdok és mások is felléptek az Iszlám Állam ellen, annak felszámolása keretében; Szíriában és Észak-Irakban több ilyen harc is volt” – emlékeztet Tarjányi.

Mindez mutatja, hogy a drónos támadások fenyegetése már évek óta jelen lévő probléma.

A terroristák nem csak a kereskedelmi forgalomban kapható drónokkal hajtanak végre támadásokat, maguk is építenek ilyen szerkezeteket, s ezekre vagy katonai robbanóeszközöket – kézigránátot vagy akár kézigránátkötegeket – vagy saját készítésű robbanóeszközöket erősítenek – vázolta a helyzetet a biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette: „Ugyan eddig nem volt olyan átütő, számukra sikeres akciójuk, de látszik, hogy elindult ez a fajta gondolkodás és kísérletezgetés, s amikor időt és energiát szánnak erre, akkor előbb vagy utóbb egyre profibbá válnak majd a támadásaik” – szögezte le.

Mint egy példával illusztrálta, nem csak a terroristák indultak el ilyen irányban. Az orosz hadsereg seregélyraj-szerű drónrajok tesztelésével foglalkozik: egy-egy drónt két-három kilogrammnyi robbanóanyaggal szerel fel, s az így összeálló rajok képesek összehangolt támadást végrehajtani. „S erről és terroristák nem is tudnak, de nem akarnak lemaradni” – tette hozzá a szakértő.

Drónzavarás a Parlmentnél

A drónos fenyegetettség még egy vetületéről beszélt Tarjányi. Nagyon komoly elhárítóeszközöket kell ma már használni a politikusok és a középületek védelmében. Például autókonvojokat vagy a londoni Parlamentet védik így, de a magyar Országgyűlés épületének a környezetében is telepítettek zavaró eszközöket. Ezek, aktiválás esetén, vagy átveszik az iránytást a berepülő drón felett vagy olyan módon zavarják meg a szerkezetet, hogy az lepottyan az égből.  

„Éppen ezért nem rémhírterjesztés az, amikor figyelmeztetnek a drónokkal végrehajtott terrorcselekmények veszélyére” – összegezte Tarjányi Péter. Figyelmeztetett arra, hogy „ezzel valóban komolyan kell számolni”.