Dühösek az ujgurok, amiért a külföld nem bünteti Kínát
Az ujgur diaszpóra tagjai nemrég Prágában gyűltek össze az Ujgur Világkongresszusra. A résztvevők közül sokan növekvő csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy a világ nem tesz semmit a Hszincsiang tartományban élő muszlim kisebbségek internálása és üldözése ellen.
Négy évvel ezelőtt Peking brutális elnyomó intézkedéseket vezetett be: több mint egymillió ujgurt, kazahot és más muszlim kisebbségit vittek fogolytáborba és börtönbe a nyugati Hszincsiang tartományban. Az ujgur diaszpóra tagjai és aktivisták csalódottak amiatt, mert szerintük a világ nem ismeri el, hogy a kínai kormány atrocitásokat követett el.
Azzal vádolják a kínai hatóságokat, hogy elveszik a szülőktől a gyerekeiket, kényszermunkára viszik, tömegesen internálják és erőszakkal meddővé teszik az ujgurokat, és hogy fel akarják számolni kulturális és vallási identitásukat – írja a Szabad Európa.
Annak ellenére frusztráltak, hogy Peking tetteit népirtásnak nevezte több nyugati kormány és jogvédő csoport. Néhány magas rangú hszincsiangi kínai tisztviselővel szemben pedig szankciókat vezettek be.
Az ujgur közösség tagjai és a kérdéssel foglalkozó kutatók szerint az ilyen lépések és a visszaéléseket dokumentáló, növekvő számú bizonyíték ellenére, nem történt számottevő nemzetközi politikai vagy jogi lépés.
Az Ujgur Világkongresszuson – a népcsoport huszonöt, közép-ázsiai, közel-keleti, európai és észak-amerikai diaszpóráját összefogó nemzetközi szervezetének november 11-14-i prágai találkozóján – az aktivisták keményebb globális nyomásgyakorlásra szólítottak fel.
A gazdasági szankciók nem voltak eredményesek, Kína azzal torolta meg ezeket, hogy maga is szankciókat vezetett be nyugati személyekkel és intézményekkel szemben. Emellett bojkottra szólított fel olyan vezető márkák ellen, mint a Nike és a H&M, miután márciusban aggodalmukat fejezték ki a hszincsiangi kényszermunkával kapcsolatban.
Diplomáciai téren Pekingnek szintén sikerült ellenállnia a nyomásnak. Míg októberben több mint negyven, főként nyugati ország bírálta Kínát az ENSZ-ben – ami új csúcsot jelent a Hszincsiangban elkövetett visszaélések miatt aggodalmukat kifejező aláírók számában –, addig hatvankét ország a támogatásáról biztosította Pekinget.
