Durván és mélyen beavatkozott a kormány a közoktatásba
Durva és mély beavatkozásokkal sok területen gyökeresen megváltoztatta a közoktatás egész intézményrendszerét a kormány – mondta Kunhalmi Ágnes, az MSZP oktatáspolitikusa az ATV Egyenes beszéd című műsorában pénteken.
„Nincsenek tekintettel a családokra, szülőkre, gyerekekre, intézményekre és a saját alaptörvényükre sem” – mondta Kunhalmi az adásban, ahol Arató Gergellyel, a DK frakcióvezető-helyettesével együtt a pénteken korábban bejelentett ötpárti ellenzéki alkotmánybírósági beadványról beszéltek.
A beadvány azt kéri az Alkotmánybíróságtól: semmisítse meg a köznevelési törvény júliusban elfogadott kormánypárti módosításait, mert azok rendkívül súlyos jogsértéseket okoznak.
Kardinális rendelkezése a módosítócsomagnak a véleményezési és egyetértési jog elvétele, pedig korábban a tantestületek legalább a nyilvánosság erejét használhatták, ha „szakmailag nulla”, de pártpolitikailag és ideológiailag elkötelezett igazgatót akartak a nyakukba rakni.
Az állam a módosításokkal önkényesen átvette a szülőktől, a családtól azt a döntést, hogyan teljesítse tankötelezettségét a gyermek, valamint az iskolaérettség megállapítását is. Ezen felül szűkítette a magántanulói státust is.
Az ellenzék beadványában külön hangsúlyt kapott, hogy az Alkotmánybíróság újra kötelezze az országgyűlést a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek iskolaérettségének megállapítására vonatkozó humánus protokoll kialakítására, amit egyébként már márciusra meg kellett volna tenni.
Kunhalmi rámutatott: a jelenlegi rendelkezések bekényszerítik 6 évesen a gyerekeket az iskolába, nem törődve azzal, iskolaérettek-e. A kormány óvodát nem épít, de „kitakarít” az óvodából egy egész korosztályt, mint ahogy a nyelvvizsga-követelménnyel a felsőoktatásból is kizár egy korosztályt.
Szűkíti a tudáshoz való hozzáférést, közben viszont a maga klientúrájának és holdudvarának magániskolákat épít, mint a debreceni elitiskola. „Nagyon álságos, nagyon kétszínű ez a kormány” – mondta az MSZP választmányi elnöke.
A kormány oktatásra való ráfordítása az elmúlt 8 év inflációját sem éri el, a GDP 4,8%-át teszi csak ki. A baloldali kormányok pedig még 2009-ben, „a válság tetején is többet adtak GDP-arányosan oktatásra, mint most ők” – 2009-ben is a GDP 5,6%-át.
Kunhalmi azt mondta: felháborító, hogy olyanok kritizálják a baloldali oktatáspolitikát, akiknek az oktatási miniszterének a „legfőbb tevékenysége és hitvallása a hátrafelé nyilazás meg tűzön járás a közoktatásban.”
Kunhalmi nagyon felháborodott Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének azon a javaslatán, hogy a munkaerőhiányt az iskolából kieső 15-25 éves diákokkal lehetne enyhíteni. Kunhalmi azt mondta: nincs az a felnőttképzés, ami a már eddig is kiesett 100 000 gyermeket vissza tudná hozni a munkaerőpiacra.
„Szégyellje magát Parragh László. Holnaptól ne szólaljon meg közoktatásban” – fakadt ki.
