Edwin Heatchcote: szép a Zene Háza, de része Orbán kulturális háborújának
Elégedett a vadonatúj budapesti Zene Házával Edwin Heathcote, aki közreműködött a győztes pályamunka kiválasztásában, pedig eredetileg voltak kifogásai, de azt is megjegyzi, hogy az épület, akárcsak az egész új múzeumi negyed, része lett Orbán Viktor kulturális háborújának – írja az előfizetők számára elérhető írásban a The Financial Times.
Orbán Viktor miniszterelnök igyekszik újra kijelölni Magyarország helyét, új identitást kíván kialakítani. Ehhez igénybe veszi a populista nacionalizmust és a keresztény retorikát, hogy azután magát az „európai értékek” védelmezőjének tüntesse fel.
A szerző a kész mű helyszíni szemrevételezése után megjegyzi, hogy a tervezők újragondolták a Városliget egész koncepcióját, benne az új Nemzeti Galériával, valamint a futurisztikus Néprajzi Múzeummal, ám Karácsony Gergely főpolgármester szerint az épületek feleslegesen terhelik a környezetet.
Magyarország tényleges méreténél sokkal nagyobb hatást gyakorolt a zenére, főként az oktatásra, és a Zene Házán belül helyet kapott ez a hagyomány. Életre kelti azonban azt a fantomot, amely szerint a zene eszköz a nacionalista és politikai program szolgálatában. Az idevágó történelmi kiállítás erre a felfogásra támaszkodik, de ezt talán meg lehet bocsántani, mert egyébként hatalmas a zene kulturális hatása.
Lehet, hogy az épület politikai meggondolásból született, hogy általa új arcot adjanak a kultúrának, de a szakma nemzetközi képviselőit mozgatta meg és újraélesztette a lepusztult környéket. A hátteret a Vajdahunyad vára adja, az 1896-os mesebeli kastély, vagyis egyfajta ős-Disneylandben próbálták meg összefoglalni a historizáló magyar építészetet, hogy kőbe foglalják Nagy-Magyarország álmát. A stílus lehet, hogy változott időközben, ám megmaradt a hóbort, az érzelgős festői szépség, valamint a politikum – írta a szerző.